Sopron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig.svg  Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Šopron.
Sopron
A Fő tér, a Városháza és a Tűztorony
A Fő tér, a Városháza és a Tűztorony
Sopron címere
Sopron címere		 Sopron zászlaja
Sopron zászlaja
Becenév: A leghűségesebb város (Civitas Fidelissima)
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Soproni
Jogállás megyei jogú város
Polgármester Fodor Tamás (Fidesz)
Irányítószám 9400
Körzethívószám 99
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 61 780 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 366,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 169,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopron (Magyarország)
Sopron
Sopron
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 16° 34′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 16° 34′ 59″
Sopron (Győr-Moson-Sopron megye)
Sopron
Sopron
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Sopron weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron témájú médiaállományokat.

Sopron (németül: Ödenburg, horvátul Šopron, az ókorban latinul: Scarbantia) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város” (latinul Civitas Fidelissima). A Soproni járás székhelye.

Műemlékekben második leggazdagabb település Magyarországon.[2] Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 9. legnépszerűbb települése. 2016-ban ICOMOS-díjat kapott a Várfal sétány és a Várkerület megújítása.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és Fertő tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében épült.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Története[szerkesztés]

A borostyánút rekonstrukciója a Fő téren

A terület az őskor óta lakott. A közeli Várhelyen a kora vaskor idején, az i. e. 7. században földvár épült. Ennek a hallstatti földvárnak és a hozzá kapcsolódó halomsíroknak a feltárását Bella Lajos soproni tanár, régész kezdte el 1887-ben.

A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amely Jupitert, Junot és Minervát ábrázolja.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.

A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadta a koronát és az elzálogosított területeket.

1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.

Searchtool right.svg  Bővebben: Zsidók Sopronban

1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.

1529-ben a törökök feldúlták a várost, de nem került a törökök kezére. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.

A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost. II. József idején Sopron lett a Sopron vármegye székhelye.

1753-ban Sopron erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált.

A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.

Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.

Mivel közel van a határhoz, az 1848-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki. 1900-ban megindult a villamosközlekedés a városban, azonban a két vonalból álló hálózat nem bizonyult hosszú távon jövedelmezőnek, így 1923-ban felszámolták.[3]

1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Selmeci Akadémiát, amelynek jogutódja a Bányászati és Erdészeti Főiskola.

Sopron címere a Tűztorony kapuján 2009-ig

1921-ben, a trianoni békeszerződés után az osztrák kortársak és történészek által vitatott tisztaságú népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

A város sokat szenvedett a II. világháborúban. 1944-ben több légitámadás is érte. A város zsidó lakosságát (1857 főt) 1944 nyarán szinte teljes egészében haláltáborokba szállították, az elhurcoltak közül 325-en tértek vissza, a többieket zömmel meggyilkolták. A Sopron környéki tömegsírokba 2181 éhezésben, járványokban elhunyt és agyonlőtt munkaszolgálatos holttestét temették el. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot. A város lakosságának halálozási adatai a nyilas uralom idején rémisztő képet festettek. Az egyleteket és a helyi lapokat betiltották, a lakosság jelentős részét katonai szempontból teljesen értelmetlen sáncok építésére rendelték ki. A több tízezer (egyes források szerint százezer) menekülővel, nyilaskeresztes párttaggal, katonával és csendőrrel hatalmasra duzzadt városban élelmiszerhiány alakult ki, s járványok ütötték fel a fejüket. A Nyilaskeresztes Párt helyi ifjúsági szervezete 1945. január 17-től már a 12 éves fiúkat is „besorozta”. Még a nyilasok március 29-i menekülése előtti napokban is tucatszám szedték össze a fiatalokat a város utcáin.[4]

A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben a bányaművelés ellehetetlenülése (vízbetörések) miatt bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át (az erdőmérnöki kar ma a Nyugat-magyarországi Egyetem része). A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.

A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szerepel az oklevelekben. Ez a Lővérek (Lőverek, Lövérek – a nyelvhasználat ingadozó), Sopron üdülőrésze. Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop.

1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.

2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal.[5][6]

2016. április 18-án ICOMOS-díjat kapott a város a 2012-ben átadott Várfal sétány és a 2015-ben megújult Várkerület műemléki helyreállításáért, megújításáért.[7]

Érdekességek[szerkesztés]

2012-ben itt mérték a legnagyobb éves csapadékösszeget. A Muck-kilátónál 844,8 mm csapadék hullott ebben az évben.[8]

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás szerint Sopron lakossága 59 459 fő, ebből 85% magyar, 5,7% német, 0,7% cigány, 0,6% horvát, 0,1% szerb, 0,1% bolgár, 0,1% szlovák és 14,7% nem válaszolt etnikumára. A lakosság vallási megoszlása: 47,9% római katolikus, 5,3% evangélikus, 3% református, 0,3% görög katolikus, 1,3% egyéb vallású, 12,9% nem tartozik vallási közösséghez, 29,1% nem válaszolt vallására.[9]

A lakosság vallási összetétele

Településrészek[szerkesztés]

(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

Gazdaság[szerkesztés]

Wiki letter w.svg  Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Turizmus[szerkesztés]

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 361 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 9. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (24 ezer), Ausztria (20 ezer) és Ukrajna (16 ezer).[10]

Kerékpáros turizmus[szerkesztés]

Fertő menti kerékpárút[szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Fertő tavi kerékpárutak

Sopronból alacsonyabb forgalmú úton (nem főúton) haladva Balfon, erdei kerékpárutat választva pedig Fertőrákoson lehet bekapcsolódni a Fertő menti kerékpárútra, amely körülbelül 120 kilométer hosszú.

EuroVelo 13[szerkesztés]

Az EuroVelo 13: Iron Curtain Trail útvonala Sopronban
Jelmagyarázat
Ágfalvi út
Bánfalvi út
Mártírok útja
Ady Endre út
Béke út
Barátság park
József Attila utca
Lővér körút
Egeredi út
Kőszegi út
Searchtool right.svg  Bővebben: EuroVelo 13: Iron Curtain Trail

Az EuroVelo egy európai, nemzetközi kerékpárhálózat, amelynek tizenharmadik vonala Sopronon is áthalad. Az Iron Curtain Trail (magyarul: Vasfüggöny útvonal) Norvégiából indul, és nevéhez híven végig a Vasfüggöny egykori nyomvonalán hasítja ketté a kontinenst északról dél felé. Az útvonal 10 400 kilométer hosszú, és 20 országot érint. Sopronba Ausztria, Ágfalva felől érkezik, végül pedig Harka felé hagyja el a várost, és egy rövid időre ismét visszatér Ausztriába. Végpontja Törökországban található. A teljes Iron Curtain Trail egyébként még nincs kitáblázva.[11]

Látnivalók[szerkesztés]

A római kőtár 1977-ben
Városháza
Fő tér
Petőfi Színház
Az 1897-ben felavatott Széchenyi-szobor Mátrai Lajos alkotása
A szobor leleplezése
A szobor napjainkban

Oktatás[szerkesztés]

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Deák Téri Általános Iskola
  • Gárdonyi Géza Általános Iskola
  • Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola
  • Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola
  • Lackner Kristóf Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola - Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg
  • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
  • Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat

Középiskolák[szerkesztés]

  • Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola
  • Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium
  • Doborjáni Ferenc Nevelés-Oktatási Központ
  • Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
  • Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola
  • Handler Nándor Szakképző Iskola
  • Lippai János Középiskola, Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium
  • Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium
  • Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium
  • Széchenyi István Gimnázium
  • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
  • Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium

Felsőoktatás[szerkesztés]

  • Nyugat-magyarországi Egyetem - Benedek Elek Pedagógiai Kar; Erdőmérnöki Kar; Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar; Közgazdaságtudományi Kar

Sopron híres szülöttei[szerkesztés]

Sopron híres lakói[szerkesztés]

Liszt Ferenc szobra a Liszt Ferenc Művelődési Központ előtt
Searchtool right.svg  Bővebben: Kategória:Soproniak

Sopron az irodalomban[szerkesztés]

  • Sopron a címadó helyszíne Lipták Gábor A soproni ötvös című novelláskötetének és a címadó elbeszélésnek.
  • Sopronban játszódik Szilvási Lajos három könyvének története :" Bujkál a Hold "(1960),folytatása az" Egyszer-volt szerelem"(1961),illetve a "Fekete ablakok"(1965)
  • Zene Sopronról: Emlékszem Sopronban

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Sopron testvérvárosai a következők:[12]

Testvérváros[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

Rádió[szerkesztés]

Újság[szerkesztés]

Online[szerkesztés]

Nevezetes filmforgatások a városban[szerkesztés]

Sopron több alkalommal adott helyszínt filmforgatásokhoz. Itt forgatták például 1937-ben a Mikszáth Kálmán regényéből Székely István rendezte A Noszty fiú esete Tóth Marival című film egyes jeleneteit, 1955-ben Bán Frigyes A császár parancsára című filmjének egyes jeleneteit, továbbá Jókai Mór regényéből 1964-ben Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai című filmet, a szintén Jókai Mór regényéből 1981-ben készült Zsurzs Éva rendezte Névtelen vár című sorozatot, 1966-ban a Princ, a katona című sorozat utolsó 2 részét, 1975-ben a Jules Verne regényéből készült Sztrogoff Mihály című tévésorozat egyes jeleneteit, 1976-ban a Mikszáth Kálmán regényéből készült Bán Róbert rendezte Kísértet Lublón című film egyes jeleneteit, 1978-ban a Mark Twain regényéből készült A koldus és királyfi című filmet,[15] 1982-ben a Katkics Ilona rendezte Három szabólegényke című filmet, 1985-ben a Nemere István regényéből készült Katkics Ilona rendezte Fantasztikus nagynéni című film egyes jeleneteit, 1991-ben Bujtor István Hamis a baba című filmjének kaszinós jelenetét, ezenkívül 2001-ben a Kisváros című tévésorozat utolsó 4 részét, a Mikor síel az oroszlán? című filmet, 2005-ben a Beethoven árnyékában című amerikai–német–magyar életrajzi dráma egyes jeleneteit,[16][17] 2011-ben a Borgiák című koprudukciós tévésorozatot, 2012-ben a Kristóf Ágota művének filmadaptációját Szász János rendezésében, A nagy füzet egyes jeleneteit, illetve 2013 nyarán Rudolf Péter Kossuthkifli[18] .2017 februárjában A „The Crown” című, készülő angol filmsorozat második évadának néhány jelenetét veszik fel Sopron belvárosában.

Galéria[szerkesztés]

  • Sopron látképe

  • A Tűztorony, Sopron jelképe

  • A Gambrinus-ház

  • A bencés templom (Kecsketemplom) képe a Tűztoronyból

  • Jellegzetes belvárosi utca (Az Új utca)

  • Sopron, Deák tér (a felújítás előtt)

  • Sopron, Deák tér (a felújítás előtt)

  • Sopron, Magyar Művelődés Háza

  • Sopron belvárosa légi felvételen

  • Sopron Postapalota

  • A Károly-kilátó

  • A tv-torony a Dalos-hegyen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. ↑ Látnivalók – Műemlékek (magyar nyelven). turizmus.sopron.hu. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  3. ↑ Soproni villamosok
  4. ↑ Hiller, István; Németh Alajos (1978). „A háború és a felszabadulás krónikája (Sopron, 1944–1945) II. rész”. Soproni Szemle 32 (3), 1-33. o.  
  5. ↑ Kisalföld: Soproni Kékfrank: Új fizetőeszköz Sopronban
  6. ↑ HVG: Forgó eszköz – Soproni kékfrank: új pénzhelyettesítő
  7. ↑ ICOMOS-díjat kapott a Várkerület és a Várfal sétány
  8. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  9. ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=08518
  10. ↑ Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  11. ↑ http://www.eurovelo13.com/
  12. ↑ Sopron testvérvárosai (magyar nyelven). sopron.hu
  13. ↑ International Exchange (English nyelven). List of Affiliation Partners within Prefectures. Council of Local Authorities for International Relations (CLAIR). (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  14. ↑ cyberpress.hu: Ki lehet mondani: megszűnt a Sopron Rádió. cyberpress.hu (magyarul). Sopron: cyberpress.hu (2017. jún. 6.) (Hozzáférés: 2017. júl. 4.)
  15. ↑ [1]
  16. ↑ Magyar nagyjátékfilmhez, statiszta válogatást tartanak a hétvégén Sopronban (magyar nyelven) (php). soprontv.hu, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  17. ↑ Lukácsy György: Csillagvizsgáló (magyar nyelven). valasz.hu, 2010. október 23. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  18. ↑ Pluzsik Tamás: A soproni Fő tér pozsonyi helyszín lesz a filmsorozatban: Kossuthkifli a Fő téren (magyar nyelven) (html). sopronitema.hu, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2016. július 12.)

Források[szerkesztés]

  • Somorjai Ferenc: Magyarország : ötödik, javított kiadás. A térképeket Olgyay Géza rajzolta, a fényképeket, rajzokat a szerző, Somorjai Ferenc készítette. A borítót Bede Tamásné tervezte. A kiadásért a Medicina Könyvkiadó Zrt. vezérigazgatója felel. Budapest : Panoráma, 2013. 670 p. ISBN 978 963 243 956 3

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

m • v • sz
Magyar Örökség díj 2006–2010
2006
2007
2008
2009
2010
Magyar Örökség díj • 1995–2000 • 2001–2005 • 2006–2010 • 2011–2015 • 2016–2020
m • v • sz
Magyarország megyei jogú városai
Coat of arms of Hungary.svg
m • v • sz
Győr-Moson-Sopron megye települései
Megyei jogú városok HU county Gyor-Moson-Sopron.svgGyőr-Moson-Sopron megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
m • v • sz
A Soproni járás települései

Agyagosszergény •  Ágfalva •  Csáfordjánosfa •  Csapod •  Csér •  Ebergőc •  Egyházasfalu •  Fertőboz •  Fertőd •  Fertőendréd •  Fertőhomok •  Fertőrákos •  Fertőszentmiklós •  Fertőszéplak •  Gyalóka •  Harka •  Hegykő •  Hidegség •  Iván •  Kópháza •  Lövő •  Nagycenk •  Nagylózs •  Nemeskér •  Pereszteg •  Petőháza •  Pinnye •  Pusztacsalád •  Répcevis •  Röjtökmuzsaj •  Sarród •  Sopron •  Sopronhorpács •  Sopronkövesd •  Szakony •  Újkér •  Und •  Völcsej •  Zsira
m • v • sz
Magyarország legvirágosabb települései
Városok
Községek
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sopron&oldid=18886162”