1655
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1655 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1655 |
| Ab urbe condita | 2408 |
| Bahái naptár | -189 – -188 |
| Berber naptár | 2605 |
| Bizánci naptár | 7163 – 7164 |
| Buddhista naptár | 2199 |
| Burmai naptár | 1017 |
| Dzsucse-naptár | -256 |
| Etióp naptár | 1647 – 1648 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1710 – 1711 |
| Shaka Samvat | 1577 – 1578 |
| Kali-juga | 4756 – 4757 |
| Holocén naptár | 11655 |
| Iráni naptár | 1033 – 1034 |
| Japán naptár | 2315 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4351–4352 |
| Kopt naptár | 1371 – 1372 |
| Koreai naptár | 3988 |
| Muszlim naptár | 1065 – 1066 |
| Örmény naptár | 1104 ԹՎ ՌՃԴ |
| Thai szoláris naptár | 2198 |
| Zsidó naptár | 5415 – 5416 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek
Évek: 1650 – 1651 – 1652 – 1653 – 1654 – 1655 – 1656 – 1657 – 1658 – 1659 – 1660
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 24.–július 3. – Országgyűlés Pozsonyban.[1]
- június 27. – Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Lipót császárt.[1]
- március 15. – Wesselényi Ferencet a pozsonyi országgyűlésen nádorrá választják.[1]
- március 25. – Christiaan Huygens holland csillagász felfedezte a Titánt a Szaturnusz legnagyobb holdját.
- szeptember 22. – Gürdzsí Kenán pasát nevezik ki a budai vilajet élére. (A következő év májusában Rumélia élére került.)[2]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán –
- Lengyelországba, a Balti-tenger, Livónia és Brandenburg felől svéd-német seregek törnek be, s a főnemesség átpártolása során csakhamar egész Lengyelországot megszállják.
- Kara Murád kapudán pasát nevezik ki az Oszmán Birodalom nagyvezírévé. (Néhány hónap múlva letették, és Damaszkuszba került, ahol hamarosan elhunyt.)[3]
- év vége – A svéd megszállók ellen széles körű népi mozgalom bontakozik ki Lengyelországban.
Az év témái[szerkesztés]
1655 a tudományban[szerkesztés]
1655 az irodalomban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- április 8. – Lajos Vilmos badeni őrgróf, császári tábornagy, Savoyai Jenő tábornagy unokaöccse († 1707)
- május 13. – XIII. Ince (eredeti nevén Michelangelo dei Conti), római pápa († 1724)
Halálozások[szerkesztés]
- január 7. – X. Ince pápa, francia rokokó festő (* 1574)
- február 25. – Daniel Heinsius, holland reneszánsz gondolkodó (* 1580)
- április 30. – Eustache Le Sueur, a Francia Festészeti Akadémia egyik alapítója, festő (* 1617)
- június 27. – Gonzaga Eleonóra, mantovai hercegnő, II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király második feleségeként német-római császárné, magyar és cseh királyné (* 1598)
- július 15. – Girolamo Rainaldi, itáliai manierista építész (* 1570)
- július 28. – Cyrano de Bergerac, francia drámaíró és bajvívó (* 1619)
- október 16. – Joseph Solomon Delmedigo, krétai születésű itáliai rabbi, orvos, matematikus, zeneteoretikus (* 1591)
- október 24. – Pierre Gassendi, francia filozófus, pap, csillagász és matematikus (* 1592)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Sudár: Sudár Balázs. A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657–1665). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/3. sz., ISSN 0017-6540
