Szófia

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Szófia (keresztnév).
Szófia (София)
Szófia címere
Szófia címere		 Szófia zászlaja
Szófia zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeSzófia
Polgármester Jordanka Fandakova[1]
Irányítószám 1000
Körzethívószám 02
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1 383 435 fő (2022. szept. 15.)[2]
Népsűrűség933,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság550 m
Terület1349 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Szófia (Bulgária)
Szófia
Szófia
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′Koordináták: é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′
Szófia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat.

Szófia (София – Szofija kiejtéseⓘ, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.[3]

Földrajz[forrásszöveg szerkesztése]

Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.

Éghajlata[forrásszöveg szerkesztése]

Szófia éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,022,031,031,034,038,041,040,036,034,025,023,041,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,35,710,816,021,024,827,327,323,117,29,74,415,9
Átlaghőmérséklet (°C)−1,10,65,210,214,918,620,720,416,310,84,80,410,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,9−3,70,14,59,312,514,313,910,35,60,5−3,35,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,2−25,4−18,4−10,5−2,21,44,03,5−2,0−6,0−15,3−20,7−31,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)343237527480594839425143591
Havi napsütéses órák száma759714517922726230628921416098592111
Forrás: World Weather Information Service, Climate Sofia - Bulgaria


Demográfia[forrásszöveg szerkesztése]

A város népességének változása:

A népesség alakulása 1998 és 2022 között
Lakosok száma
1 153 803
1 180 210
1 200 783
1 229 324
1 257 434
1 303 654
1 339 645
1 360 185
1 374 742
1 383 435
1998200120052008201120152018202020212022
Adatok: Wikidata

Története[forrásszöveg szerkesztése]

A terület első lakosai az i. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

Kerületek[forrásszöveg szerkesztése]

Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az agglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.

Bővebben: Szófia kerületei
Szófia közigazgatási kerületei
Szófia kerületei
Kizárólag városi kerületek Részben vagy tisztán agglomerációs kerületek Szófia térképe

1. Szredec (Средец)
2. Kraszno Szelo (Красно село)
3. Vazrazsdane (Възраждане)
4. Oborise (Оборище)
5. Szerdika (Сердика)
6. Podujane (Подуяне)
7. Szlatina (Слатина)
8. Izgrev (Изгрев)
9. Lozenec (Лозенец)
10. Triadica (Триадица)
11. Kraszna Poljana (Красна поляна)
12. Ilinden (Илинден)
13. Nadezsda (Надежда)
15. Mladoszt (Младост)
16. Sztudentszki (Студентски)
19. Ljulin (Люлин)

17. Vitosa (Витоша)
20. Vrabnica (Връбница)
14. Iszkar (Искър)
22. Kremikovci (Кремиковци)
18. Ovcsa Kupel (Овча купел)
Agglomerációs kerületek
24. Bankja (Банкя)
21. Novi Iszkar (Нови Искър)
23. Pancsarevo (Панчарево)

Látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]

  • Bolgár parlament épülete
    Bolgár parlament épülete
  • Az orosz templom
    Az orosz templom
  • Szent Szófia szobra
    Szent Szófia szobra
  • Nemzeti Balett és Operaház épülete
    Nemzeti Balett és Operaház épülete

Belváros[forrásszöveg szerkesztése]

A város panorámája
Nagyítás
A város panorámája
Látnivaló Leírás Kép
Alekszandr Nyevszkij székesegyház Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült.
Szófiai központi zsinagóga A szófiai központi zsinagóga (Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten.
Banja Basi mecset XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal.
Ivan Vazov Nemzeti Színház Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették.
Csodatévő Szent Miklós-templom Orosz Templom (Народен театър Иван Вазов): A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették.
A Hét Szent Temploma A Hét Szent Temploma (църква Свети Седмочисленици): A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz
Szent György temploma Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.
Nemzeti Kultúrpalota Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Délkelet-Európában.

Környező látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]

Látnivaló Kép
Bojana-templom
Dragalevci monostor
Rilai kolostor
Vitosa hegy

Közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Szófia tömegközlekedése
A szófiai metró térképe

Szófia tömegközlekedése a modern értelemben 1901-ben indult az első villamosok üzembe helyezésével. Főleg külföldi villamosok közlekedtek, de 1951-től mintegy negyven évig bolgár gyártású járművekkel is rendelkezett a város.[4] 1935-ben indult meg a buszközlekedés, kevés járattal, melyeket fokozatosan fejlesztettek. Számos magyar Ikarus-modell is közlekedett a szófiai utakon.[5] Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki.[6] A trolibuszok 1941 óta járnak a bolgár fővárosban, hazai és más külföldi gyártmányok mellett Ikarus típusú trolijai is voltak a városnak.[7] A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadik építése 2016-ban indult.[8] Segítségével el lehet jutni a szófiai repülőtérre is, ahonnan belföldi és külföldi járatok közlekednek. A Központi pályaudvarról nemzetközi vonatok is indulnak, többek között Budapestre is.[9] A városban taxik és iránytaxik is igénybe vehetőek.[10][11]

2016-ban kilenc trolibuszjárat, 14 villamosvonal és 96 buszvonal működik a városban.[12]

  • Magyar Ikarus 280T trolibusz Szófiában
    Magyar Ikarus 280T trolibusz Szófiában
  • Serdika metróállomás
    Serdika metróállomás

Testvérvárosok[forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti Galéria épülete

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. ↑ Szófia hivatalos oldala:The Mayor of Sofia - an Executive Body. [2009. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  2. ↑ https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-09-2022_2.txt
  3. ↑ Szófia hivatalos oldala:Sofia in figures - 2010. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  4. ↑ History of Sofia Trams. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  5. ↑ History of Bus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  6. ↑ Buses and Coaches in Bulgaria. Flip Flop People's. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  7. ↑ History of Trolleybus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  8. ↑ „Construction of Sofia subway third line to begin on Jan 20”, SEE News. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. április 13.) 
  9. ↑ Time-table - international. Bolgár Államvasutak. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  10. ↑ Taxis in Sofia. FlipFlopPeople. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  11. ↑ Bulgaria: Local Transport. Lonely Planet. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  12. ↑ Разписания (bolgár nyelven). Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Commons:Category:Sofia
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szófia&oldid=25912501”