Miért és hogyan készíthetsz WordPress biztonsági mentést?
Bizonyára sokan tapasztalták már saját vagy vállalkozásuk bőrén, hogy milyen az amikor a honlapjukon valami hiba történik és azt minél gyorsabban helyre kellett volna állítani. Főleg webáruházak esetében, ahol egy hiba esetén akár napokig állhat a webáruház és ezt már komolyan megérzi a tulajdonos a pénztárcáján. Nem mindig lehet azonnal fejlesztőt találni, aki pár órán belül hip-hop megoldja a gondot. Ezért nagyon fontos, hogy mindig legyen saját biztonsági mentésünk. Ne hagyatkozzunk a tárhelyszolgáltató mentésére, készítsünk sajátot. A folytatásban bemutatok néhány megoldást, aminek segítségével bárki, akár kezdő felhasználói ismeretekkel is tud saját biztonsági mentést készíteni.
Miért kell saját biztonsági mentés?
A biztonsági mentések gyorsan és kényelmesen visszaállíthatóak. Ha valamit el állítunk vagy véletlen törlünk, akkor a mentésből visszaállítható az eredeti állapot, amikor a mentés készült. Legyen szó feltört honlapról, szerkesztés közbeni hibáról vagy akár WordPress frissítés esetén előkerülő problémáról beszélünk. Nem is az számít mi okozza, hanem az, hogy gyorsan megoldhassuk és ebben segít a WordPress biztonsági mentés.
Milyen biztonsági mentések léteznek?
Érdemes az elején tisztázni, hogy milyen backup (biztonsági mentés) típusok léteznek, hogy ezeket egymástól el tudjuk különíteni.
Szerver szintű
Ezen biztonsági mentést a hosting szolgáltató készíti. Ennek során a teljes szerverről és az azon tárolt szinte összes adatról mentés készül. Ezt csak olyan esetben tudjuk visszaállításra használni, amennyiben saját dedikált vagy virtuális szerverrel rendelkezünk. Ilyenkor minden adat a mentés időpontjának az állapotába áll vissza ami a szerveren volt. Weboldal fájlai, adatbázisai, tartalma, a levelezés, szóval minden. Ezt a leggyakoribb osztott tárhelyszolgáltatásoknál nem lehet elérni biztonsági okokból.
Tárhely csomag szintű
Ez az adott tárhelycsomagunk teljes mentése. Az általunk feltöltött összes fájl, adatbázis, honlap tartalom és a levelezés is benne van. Ezt a legtöbb tárhely admin felületen (Cpanel DirectAdmin, Plesk, stb. és még az egyedi rendszereken is) el tudjuk érni és le tudjuk tölteni vagy visszaállítani. Ezzel csak óvatosan, mivel mint írtam, a levelezést is tartalmazhatja beállítás és szolgáltatótól függően. Alaphelyzetben ezek napi szintű mentések, amik általában a hajnali órákban készülnek.
Honlap szintű
Ez ami számunkra jelen esetben a fontos. Ezt a biztonsági mentést mi állítjuk be, mi felügyeljük és az előző kettővel ellentétben ez csak a honlapunkról és adatbázisunkról készít mentést, így a levelezést nem érinti. Hogy mi kerül bele és milyen gyakran készül, szintén mi határozzuk meg.
A WordPress üzemeltetés szolgáltatásokban (mint például a WordPress.com) a teljes, akár többszintű (tárhelycsomag + honlap külön) biztonság mentés elérhető, szolgáltatótól függően.
Hogyan csináljunk biztonsági mentést?
Több lehetőség közül választhatunk, sőt a legtöbbet automatizálhatjuk, hogy magától készüljön a megadott időközönként és így nekünk csak egyszer van dolgunk vele jobb esetben, amikor beállítjuk. Azonban a biztonság kedvéért a régi favágós módszert is bemutatom.
Manuális mentés készítés
Ezt bármilyen honlapon lehet alkalmazni, nem csak WordPress esetében. A mentés két lépésből áll. Az első során sFTP-n csatlakozunk a tárhelyünkhöz, szerverünkhöz. (Az sFTP csatlakozáshoz szükséges információkat a tárhelyszolgáltatónktól tudjuk megkérdezni.) Ezzel le tudjuk menteni a WordPress fájlait és a feltöltött dokumentumokat és képeket.
A második lépés, hogy felmegyünk a PHPMyadmin felületése (elérhetősége és hozzáférés szintén a tárhelyszolgáltatónál) és kiválasztjuk az általunk használt adatbázist, majd exportáljuk az ajánlott, alap beállításokkal. Ezzel a WordPress-es tartalmakat (amiket nem kell külön feltöltenünk, mint képek például) tudjuk kimenteni. Ebbe a beállítások, oldalak, bejegyzések, rendelések stb. mind benne lesz. Ezzel pedig készen is vagyunk a biztonsági mentésünkkel! Nem túl kényelmes megoldás, azonban elég biztos módszer. Az internet ősi korából származik és máig teljesen jó megoldás.
Tárhelyadminos mentés
A tárhely kezelőfelületére belépve szinte biztosan van lehetőségünk magunktól is készíteni biztonsági mentést. Ezzel legyünk óvatosak, mivel a levelezés alapértelmezetten része a mentésnek sok helyen és óvhatatlanul azt is visszaállíthatjuk, ha nem figyelünk! Minden tárhelykezelő megoldásnak eltérő helyen van, azonban a leggyakoribbaknál:
- Cpanel: a “Biztonsági mentés” menüben érhetjük el
- DirectAdmin: “Rendszer mentés” avagy “System backup” menüpontban
- Plesk : “Tools and settings / Backup Manager” avagy “Eszközök és beállítások / Mentés kezelő” menüben.
Arra érdemes figyelnünk, hogy míg a napi automatikus mentések nem, addig a saját mentéseink bele számíthatnak (szolgáltató válogatja) a teljes tárhelyünk méretébe, így érdemes ezt beleszámítani és nem 5 – 10 darab ilyen mentést készíteni, majd meghagyni. Készítsünk egy mentést, töltsük le a számítógépünkre, majd után ha már nem kell, töröljük.
WordPress bővítmény használatával
Ami számunkra a legkényelmesebb és leggyakrabban használt, az az, amikor a honlapunkon készítünk a honlapunkról biztonsági mentést és ezeket a saját honlapunkon (micsoda szóismétlés, igaz?) kezeljük. Ennek több előnye is van. Legnagyobb előnye, hogy kényelmes. Nem kell külön máshova belépni, tárhely sebességétől függően viszonylag gyorsan elkészülnek. Miből választhatunk? A legnépszerűbb backup bővítményeket be is mutatom röviden.
All in one migration
Ez a személyes kedvencem. Gyors, a gyengébb tárhelyszolgáltatóknál is elfut, könnyű a kezelhetősége. Néhány kattintással csinálhatunk teljes mentést, amiből akár a cache vagy számunkra felesleg (pl. inaktív bővítmények, sablonok) kizárhatóak, ezzel csökkentve a mentés méretét. Az egészen kicsi oldalaktól, akár több tízezer terméket webáruházig vagy több száz ezer !!! bejegyzéses WordPress oldalakig egyaránt stabilan elkészíti a mentést. Nem találkoztam még olyan oldallal, amit ne tudott volna lementeni. A mentéseket kezelhetjük, címkézhetjük, törölhetjük és egy kattintásra visszaállíthatjuk.
A negatívuma, hogy ingyenesen csak kisebb honlapok állíthatóak vele vissza. Ahhoz, hogy felhőbe tudjunk menteni automatikusan, szükséges egy nem olyan olcsó, ámbár lifetime / élethosszig tartó liszensz megvásárlása, modul formájában. Cserébe egy megvásárolt modult, korlátlan mennyiségű honlapon használhatunk.
UpdraftPlus
Az egyik legnépszerűbb a letöltések száma alapján, a wordpress.org -on fellelhetőek közül. A kezelőfelülete nem annyira szép, azonban könnyen ki lehet igazodni. Elég részletesen beállítható és az előzőhöz hasonlóan, kis és nagy honlapokról is tud mentést készíteni. Azokat kezelhetjük, könnyen visszaállíthatjuk és szintén megválogathatjuk, hogy miről szeretnénk mentést készíteni.
Hátránya, hogy különféle felhő alapú tárhelyekre csak az előfizetős változatával tudunk menteni.
BackWPUp
Szintén egy nagyon felhasználóbarát és még is elég részletes felülettel rendelkező, szépen dolgozó backup készítő. A többihez hasonlóan tudjuk létrehozni, törölni, visszaállítani a mentéseinket. Továbbá szintén meg tudjuk adni, hogy melyik feladat (jobs kezelés) mik kerüljenek mentésre és ezeknek egyedi időintervallumokat is adhatunk.
Melyik az ajánlott?
A fentiek közül nem lehet egyértelmű nyertest hirdetni. Tapasztalataim szerint mindegyik jól végzi a dolgát. Továbbá mindegyiknél érdemes lehet a prémium / pro vagy is a fizetős verziót használni, mivel úgy fogunk tudni a legjobb célhelyekre (erről a folytatásban írok) mentést készíteni. Érdemes kipróbálni egy teszt oldalon és amelyik a leginkább a kezünkre áll, azt választani.
Backup bővítmények használata
A három WordPress bővítmény esetében nagyon hasonló a metódus. Ezért nem írom a háromhoz külön. A biztonsági mentés készítése néhány egyszerű lépéssel elvégezhető:
- Válasszuk ki és telepítsük a bővítményt
- Menjünk a beállítások oldalára a bővítménynek és készítsünk egy feladatot.
- Itt adjuk meg, mely részekről szeretnénk mentést készíteni.
- Adjuk meg, milyen időközönként szeretnénk, hogy lefusson.
- Adjuk meg, hogy hova készüljön a mentés.
- Határozzuk meg, meddig maradjanak meg (vagy hány darab legyen a maximum).
- Készítsük el az első mentésünk, ellenőrizve, hogy rendben lefut-e.
- Az első mentést mentsük le saját adathordozónkra.
- Pár nap múlva menjünk vissza és nézzük meg, hogy rendben létrejöttek-e a mentések és a cél helyen megtalálhatóak-e.
Fontos! A WordPress backup bővítmények alapértelmezetten a WordPress Cron-t használják, hogy elinduljanak és lefussanak. Érdemes lehet az alapértelmezett cron-t kikapcsolni és szerveroldali cron parancsot beállítani.
Milyen gyakran?
Ez talán a legfontosabb kérdés. Az első lépés, hogy gondoljuk át, mennyire fontos számunkra az adott honlapunk. Mit veszítenénk, ha az eltűnne teljesen, visszaállíthatatlanul. Ha ez egy fél milliós webáruház, ami napi szinten száz ezer forintos forgalmat bonyolít, akkor ne sajnáljuk a backup bővítmény és a plusz külső tárhely árát. A mentés gyakoriságát érdemes a forgalom és a változások gyakoriságához igazítani. Egy webáruház esetében minimum napi 1 mentés ajánlott. Céges honlap esetén, mely tartalma nem változik gyakran, elég lehet a heti egy mentés is. Olyan webáruházak esetében, ahol már napi több mint 100 rendelésről beszélünk, ott érdemes lehet az adatbázist naponta 2x is menteni, lehetőségeinkhez képest.
Hova mentsünk?
Hogy hova érdemes menteni? Minél több, de legalább 3 helyre. Amit személyesen preferálok, az a napi mentés, amit felhő alapú helyre mentek. Amiket én ajánlanék, az a Google Drive, OneDrive, Dropbox és még sorolni lehetne. A Google Drive ráadásul az ingyenes Gmail fiókhoz jár és 15 GB-ot kapunk, míg az üzleti Gmail mellé (Google Workspace) előfizetéstől függően akár 5 Terrabájtot, a OneDrive a Microsoft Office365 előfizetéshez 1 terrabájtos (~1000 GB) hely jár.
Nagyon fontos! Rendszeres időnként ezen felhőben tárolt mentéseinket töltsük le a saját számítógépünkre vagy csak erre a célra használt adathordozóra (külső meghajtó, pendrive) és ezeket gondosan őrizzük meg. SOHA ne bízzuk magunkat teljesen a szolgáltatónkra és az általa készített mentésekre, mivel már volt rá példa, hogy teljes honlapok tűntek el véglegesen, visszaállíthatatlanul a szolgáltató hibájából.
Rottenbacher Tamás
Cikkíró:
Rottenbacher Tamás
Senior WordPress developer
WordPress Magyarország
Források:
- WordPress biztonsági mentés – Hogyan csináld
- All In One Migration bemutató – WordPress Magyarország
- UpdraftPlus bemutató – WordPress Magyarország