A Széchenyi tér a szegedibelváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, négyszög alakú tere. Területe 50 087 négyzetméter. Korzója közvetlen folytatása a sétálóutcának (Kárász utca), gyalogosforgalma így jelentős. Kedvelt sétahely, rendszeresen szolgál ünnepségek, fesztiválok, vásárok színhelyeként. Helyi tömegközlekedési átszállóhely lévén, illetve középületei (városháza, bíróság, főposta, bankfiókok, Tisza Szálló, szórakozóhelyek) és pusztán elhelyezkedése folytán is frekventált terület. Korábban – egészen 1950-ig – vásártérként működött.
A teret a Klauzál tér felől a Híd utca és a Nagy Jenő utca közötti szakasz, az ellenkező irányból pedig a Kossuth Lajos sugárút Anna-forrástól induló folytatása, a Vörösmarty utca határolja. A tér mai formája az 1879-es nagy árvíz után alakult ki; a város átépítése előtt összeért a mai Klauzál térrel (ezzel most a Kárász utca egy rövid szakasza köti össze), valamint a Victor Hugo utca egy része is hozzátartozott.
Március 11-én hajnalban egy feltehetően Ukrajnából indított és Magyarország felett is átrepülő Tu–141-es felderítő robotrepülőgép zuhant le Zágráb központjában.
100 éve, 1922-ben született Polinszky Károly vegyészmérnök, az MTA tagja, 1974–1980-ban Magyarország oktatásügyi minisztere († 1998).
100 éve, 1922-ben született Onoda Hiroo japán katona, aki a második világháború vége után közel harminc évig, egészen 1974-ig kitartott a Fülöp-szigeteken, ezzel a legtovább harcoló japán katona lett († 2014).
Minden szerkesztésed ezen licenc elfogadását és alkalmazását jelenti, mellyel hozzájárulsz, hogy a művet bárki módosíthatja, azt bármilyen célra felhasználhatja.
A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor (átdolgozás esetén is) meg kell adnod, hogy a műre a fenti licenc vonatkozik, továbbá meg kell nevezned a forrásul szolgáló szócikket; internetes közzététel esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezned honlapodon.
A képek felhasználási feltételeit külön kell ellenőrizned.