Kijev

	Kijev (Київ)
; Kijev címere	; Kijev zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kijev
Rang	főváros
Alapítás éve	482
Polgármester	Vitalij Volodimirovics Klicsko
Irányítószám	01000–06999
Körzethívószám	44
Testvértelepülései	Lista Mahacskala; München; Vilnius; Ankara; Kasztoriá; Reinickendorf; Edinburgh; Riga; Vuhan; Athén; Baku; Pozsony; Belgrád; Brüsszel; Budapest; Chicago; Krakkó; Firenze; Helsinki; Kiotó; Minszk; Odense; Peking; Pretoria; Rio de Janeiro; Santiago de Chile; Szófia; Stockholm község; Tallinn; Tbiliszi; Tirana; Toronto; Toulouse; Varsó; Bécs; Szentpétervár; Amszterdam; Buenos Aires; Mexikóváros; Nur-Szultan; Jereván; Providence; Chișinău; Tampere; Szucsou; Aşgabat; Volgográd; Moszkva; Hanoi; Lipcse; Lipcse; Amszterdam; Berlin; Biskek; Brazíliaváros; Havanna; Jakarta; Jeruzsálem; Lima; Lisszabon; Os; Párizs; Róma; Taskent; Tripoli; Ulan-Ude;
	Népesség
Teljes népesség	2 963 199 fő (2020. dec. 1.) +/-
Népsűrűség	3299 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	179 m
Terület	839 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Kijev Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 50° 27′, k. h. 30° 31′Koordináták: é. sz. 50° 27′, k. h. 30° 31′
	Kijev weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kijev témájú médiaállományokat.

Kijev (ukránul: Київ / Kijiv, IPA: [ˈkɪjiw], oroszul: Киев / Kijev) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa. Lakosainak száma hivatalosan 2 642 486 (2003), de becslések szerint a nem nyilvántartott bevándorlókkal együtt ténylegesen meghaladja a hárommilliót. Kelet-Európa fontos ipari, kulturális és tudományos központja.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Kijev az ország északi-középső részén, a Dnyeper folyó két partján fekszik. A város eredetileg csak a folyó jobb partján települt, de a 20. században a bal partra is átterjeszkedett. A folyó a város határain belül számos mellékágat és szigetet képezett. A várost északról a Deszna folyó és a Kijevi-víztározó, délről a Kanyivi-víztározó határolja.

Demográfia[forrásszöveg szerkesztése]

Népességének változása[forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[forrásszöveg szerkesztése]

Kijev éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	11,1	17,3	22,4	30,2	33,6	35,0	39,4	39,9	33,8	27,9	23,2	14,7	39,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−2,6	−1,1	4,3	13,6	20,5	23,5	24,5	24,0	19,1	12,3	4,8	0,1	12,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−3,5	−3,0	1,8	9,3	15,5	18,5	20,5	19,7	14,2	8,4	1,9	−2,3	8,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−8,2	−6,8	−2,1	4,8	10,7	13,8	15,1	14,4	10,0	4,8	0,0	−4,6	4,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−31,1	−32,2	−24,9	−10,4	−2,4	2,4	5,8	3,3	−2,9	−17,8	−21,9	−30,0	−32,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	48	46	39	48	53	73	88	69	47	35	51	52	648
Havi napsütéses órák száma	31	56	124	180	279	270	310	248	210	155	60	31	1954
Forrás: worldweather.org

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Kijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A várost valószínűleg az 5. században a keleti szlávok alapították mint az idők során kialakult fontos kereskedelmi helyet^{[pontosabban?]}. A pontos időpontot nehéz meghatározni, hivatalosan azonban 1982-ben ünnepelték az alapítás 1500. évfordulóját. A 8. és a 9. században Kijev a Kazár Birodalomhoz tartozott. A 9. század végétől Kijevet a varégok birtokolták, és a város lett a központja a kialakuló Kijevi Rusznak, mely Kijev 12. századig tartó aranykorát hozta.

1240-ben a nyugat felé nyomuló Batu kán vezette tatár sereg a várost elfoglalva földig rombolta, ennek következtében elveszítette azt a befolyást, melyet évszázadokon keresztül gyakorolt. 1362-től a Litván Nagyfejedelemség, majd 1569-től Kijów vajdaság székhelyeként a Lengyel–litván unió része lett és a lengyel király uralma alá tartozott.

Kijev látképe a botanikus kertből

A 17. században az orosz cár uralma alá került, de továbbra sem nyerte vissza korábbi jelentőségét. A város csak a 19. században megindult ipari fellendüléssel kezdett el újra fejlődni. Az első világháború és az 1917-es orosz forradalom után Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Körtársaság legfontosabb városa, 1934-től fővárosa lett. A második világháborúban elfoglalták a német csapatok, és a város súlyos károkat szenvedett, csaknem teljesen elpusztult. A romokból azonban gyorsan újjáépült és a Szovjetunió harmadik legnagyobb városa lett. 1991-óta a független Ukrajna fővárosa.

A volt Szovjetunió többi nagyvárosához hasonlón a mai Kijev is a régi és az új keveréke. Az 1970-es évek és az 1990-es évek között gyors fejlődés ment végbe, mely az ezredforduló után is folytatódik. Ennek eredményeként a kijevi alsóváros elég tarka képet mutat, a modern épületek a régi halványsárga, kék és szürke lakóházak között.

Szent Szófia templom

Részlet a Kijevi Nemzeti Múzeum anyagából

A belvárosi lakosság fogyása mellett a külvárosok népessége egyre nő. Ma már nagyon népszerűek a városkörnyéki házak. Az ezredfordulót követően itt is érződik a nyugati hatás, a belvárosban nyugati stílusú lakóházak, éjszakai bárok, éttermek, elegáns szállodák épülnek. Egyre inkább előtérbe kerül a turizmus fejlesztése és Kijevet is egyre inkább turistalátványossággá kívánják tenni. Egyre másra újítják fel és szépítik a városközpont házait, a város történelmi részein pedig egyre több ajándékbolt, ékszerüzlet, népművészeti és vallási tárgyakat árusító üzlet nyílik. A 2013 végén kezdődött és 2014 februárjában véget ért forradalom során a városközpont (Majdan) több épülete megrongálódott, így például, a Szakszervezetek Háza leégett.^[1]

Közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Kijev közlekedése és Ukrajna vasúti közlekedése

Távolsági közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]

Légi közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]

A város légi közlekedése három nemzetközi repülőtéren zajlik, melyből kettő utasszállításra alkalmas, egy pedig teherforgalmat bonyolít. Az egyik, a régebbi a város középső, déli részén található Zsuljani repülőtér (Kijevi nemzetközi repülőtér) amely a kisebb, regionális járatokat fogadja, de ide érkeznek többek között a Wizz Air légitársaság budapesti járatai is. Fejlődése korlátozott a lakott területek közelsége miatt. A másik pedig a város keleti, a Dnyeper bal partjától keletre telepített Boriszpili nemzetközi repülőtér, melyben adottságai miatt jelentős fejlesztési potenciál rejlik. A nemzetközi járatok túlnyomó többsége ide érkezik és innen indul. Ezen kívül az északnyugatra elterülő előváros, Hosztomel közelében fekvő, főként teherforgalmi szolgáltatásokat nyújtó Hosztomeli repülőtér is a közelben található, amely az Antonov légitársaság bázisrepülőtere is egyben. Az Antonov vállalt további repülőtérrel is rendelkezik a gyár mellett, ez a Szvjatosini repülőtér.

Városi közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]

Metró[forrásszöveg szerkesztése]

A kijevi metró (ukránul: Київський метрополітен) a fő tömegközlekedési módja a város lakosainak.

Metróvonalak[forrásszöveg szerkesztése]

M1-es vonal: Szvjatosin-Brovari (Святошинсько-Броварська) Hossza: 22,6 km. Állomások száma: 18
M2-es vonal: Kureniv-Vörös Hadsereg (Куренівсько-Червоноармійська) Hossza: 20,95 km. Állomások száma: 18
M3-as vonal: Szirec-Pecserszk (Сирецько-Печерська) Hossza: 23,9 km. Állomások száma: 16

Városkép[forrásszöveg szerkesztése]

Kijev Pogyil (Podil) városrészének látképe

Nevezetességek, látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]

Egyházi látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]

Északról délre:

Kirill templom (Кирилівська церква). Telihi Olenj u. 12B. M: Petrivka, Dorogozsicsi. A 12. században alapították. 10 millió dolláros felújítás után középkori freskói csodás látványt nyújtanak. Egy elmegyógyintézet területén található.
Ar-Rahma mecset (Мечеть ’Ар-Рахма’). Lukjanivszka u. 46. M: Lukjanivszka. A Tatár temetőben található.
Rozenberg Zsinagóga (Синагога Розенберга). Haszid zsinagóga. Tarasza Sevcsenka u. 29. Épült a 19. század végén.
Szent Miklós templom (Церква святого Миколи Набережного). Szkovorodi Grigorij u. 12. M: Kontraktova ploscsa. Ukrán barokk. Épült 1772-ben.
Angyali Üdvözlettel Áldott Szűz Mária templom (Церква Благовіщення Пресвятої Богородиці при Києво-Могилянській академії). Szkovorodi Grigorij u. Barokk. Épült 1740-ben.
Szent Miklós (Pritiszka) templom (Церква святого Миколи Притиска). Horiva u. 5/a. M: Kontraktova ploscsa. Épült 1638-ban.
Szent Flórián Apácazárda (Свято-Вознесенський Флорівський жіночий монастир). Pritiszko-Mikilszka bul. M: Kontraktova ploscsa. Felszentelték 1566-ban.
Kazanyi Szűz Mária ikon temploma illetve Kazanyi templom (Казанська церква) Frolivszka u. 8. Épült 1840-ben.
Szent Katalin görög-keleti ortodox kolostor harangtornya (Дзвіниця грецького Свято-Катерининського монастиря). Kontraktova tér. 2A. M: Kontraktova
Szent András-templom Андріївська церква Andrejevszki lejtő 23. M: Arany Kapu/Zoloti Vorota vagy Függetlenség tere/Majdan Nezalezsnosztyi. Bartolomeo F. Rastrelli építész legszebb műve. 1744 szeptemberében Erzsébet cárnő személyesen rakta le az alapkövét.
Szent Szófia-székesegyház épületegyüttese (Національний заповідник "Софія Київська") Volodimirszka u. 24. 1037-ben alapította kijevi Jaroszláv nagyherceg. Pazar mozaikdíszítés.
- Szent Szófia-székesegyház harangtornya (Дзвіниця Софійського собору). Épült 1699-ben. 2008-ban a Kijevi Rusz alakulásának 1020. évfordulójára 20 új harangot szenteltek fel összesen 835 kg-ot.
Szent Mihály-székesegyház és Történelmi Múzeum Михайлівський собор, Музей історії Михайлівського Золотоверхого собору). Trjohszvjatitelszka u. 8. Építette 1113-ban Bölcs Jaroszláv unokája Szvatopluk herceg. 45 m² középkori mozaik.
Szent Sándor római katolikus templom (Kостьол святого Олександра). Kosztyolna u. 17.
Karaita Kenasza ("Кенаса Караїмська" héber: קָרָאִים) Karaita zsinagóga. A karaiták 1850-ig éltek a városban. Mór stílus. Egykor Solomon Cohen ingatlana volt.
Szent Vlagyimir-székesegyház (Володимирський кафедральний патріарший собор) Sevcsenko Tarasza u.20. M: Egyetem. Épült 1862–82. Orosz-bizánci stílus. A főhajó freskóit 9 orosz-lengyel-ukrán festő 11 éven át készítette.
A Pecserszka Lavra-barlangkolostor.