Z

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Z a latin ábécé 26., a kiterjesztett magyar ábécé 43. betűje. Számítógépes használatban az ASCII kódjai: nagybetű – 90, kisbetű – 122. Unicode kódjai: Nagybetű: U+005A, kisbetű: U+007A. A latin nyelvben a görög ábécé dzéta (Ζ, ζ) betűjének átvétele, ahol eredeti hangértéke dz (vagy zd) lehetett.

Hangértéke[szerkesztés]

A magyarban és a legtöbb latin betűs nyelvben a dentális zöngés réshangot jelöli. Néhány nyelvben azonban eltérő a kiejtése:

Nyelv Kiejtés Példa Megjegyzés
afrikaans [s] zoo [soː] csak idegen eredetű szavakban és nevekben található
angol [z] zone [zoʊn] általában
[ʒ] azure [ˈæʒə] vagy [ˈæʒjʊə]; Amerikában [ˈæʒəɾ] ritkán, általában „lágyító”, /j/-s hangok előtt
baszk [s] zahagi [saˈhagi] vagy [saˈagi]
dán [s] zulu [ˈsulu] csak idegen eredetű szavakban és nevekben található
észt [s] zett [settː] csak idegen eredetű szavakban és nevekben található
finn [ʦ] vagy [s] zeniitti [ˈʦeniːtti] vagy [ˈseniːtti] csak idegen eredetű szavakban és nevekben található
lengyel [z] złotnik [ˈzwɔtɲik] általában
[s] oraz [ˈɔras] szó végén, zöngétlen hangok előtt
[ʑ] poziom [ˈpɔʑɔm] i előtt
máltai [ʦ] zokk [ʦɔkː] olasz eredetű szavakban lehet [ʣ] is
német [ʦ] Zahl [ʦaːl]
norvég [s] zulu [ˈsʉlʉ] csak idegen eredetű szavakban és nevekben található
olasz [ʦː] zio [ˈʦːiːo] általában
[ʣː] zona [ˈʣːoːna] ritkán, nincs rá szabály
portugál [z] prazo [ˈpɾazu] általában
[ʒ] luz [łuʒ] zöngés mássalhangzó előtt és szó végén
spanyol [θ] vagy [s] paz [paθ] vagy [pas] Spanyolországban [θ], más spanyol nyelvű területeken [s]
svéd [s] zulu [ˈsɵlɵ] csak idegen eredetű szavakban és nevekben található
szláv nyelvek [z] za [za] általában
[s] raz [ras] szó végén és zöngétlen mássalhangzó előtt

Jelentései[szerkesztés]

Biokémia[szerkesztés]

Filmművészet[szerkesztés]

Fizika[szerkesztés]

  • z: a Descartes-féle térbeli koordinátarendszer függőleges koordinátájának jele

Kémia[szerkesztés]

  • Z: a rendszám (protonszám) jele
  • z: egy ion töltését jelöli (pl. Faraday törvényeiben)

Közgazdaságtan[szerkesztés]

Matematika[szerkesztés]

Statisztika[szerkesztés]

Számítástechnika[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]