Szamoa

Szamoai Független Állam
Malo Sa'oloto Tuto'atasi o Samoa Independent State of Samoa
Szamoa zászlaja Szamoa címere
Nemzeti mottó: Faavae i le Atua Samoa (Samoa is founded on God Nemzeti himnusz: The Banner of Freedom
Fővárosa	Apia
d. sz. 13° 35′, ny. h. 172° 20′-13.583333333333, -172.33333333333
Államforma	parlamentáris köztársaság
Vezetők
Király	II. Malietoa Tanumafili (1913–2007) utolsó király II. Va’aletoa Sualauvi (1947–) államfő csak
Miniszterelnök	Tuila'epa Sailele Malielegaoi
Hivatalos nyelv	szamoai, angol
függetlenség	Új-Zélandtól
kikiáltása	1962. január 1.
Tagság	ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint	190 372 fő (2013)
Rangsorban	192
Becsült	187 820 fő (2011. november)
Rangsorban	192
Népsűrűség	60 fő/km²
HDI (2007)	0,771 (94) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	2 944 km²
Rangsorban	165
Víz	0,3%%
Időzóna	UTC (UTC+13) UTC+14 (UTC+14)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Szamoai tala (WST)
Nemzetközi gépkocsijel	WS
Hívószám	685
Segélyhívó telefonszám	999 994 995 996
Internet TLD	.ws
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	AS/NZS 3112
Közlekedés iránya	jobb bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoai Független Állam témájú médiaállományokat.

Szamoa, hivatalosan Szamoai Független Állam két nagy és nyolc kisebb szigeten terül el, a Csendes-óceán délnyugati részén. 1900-tól 1914-ig Német Szamoának, 1914-től 1997-ig Nyugat-Szamoának hívták.

Földrajz

Falefa-völgy, Opolu

Sopoaga-vízesés, Opolu

Szamoa a Délnyugat-Csendes-óceánban fekszik, Fidzsi-szigetekről északra. A legnagyobb szigete: Savai’i (1708 km²).

Domborzat

A szigetek vulkanikus eredetűek. Aktív vulkáni tevékenység Savai’i szigetén észlelhető. Az 1700-as években volt egy nagyméretű vulkánkitörés, majd 1604–1606-ban volt kisebb kitörés, amely létrehozta az 50 km² kiterjedésű Saeaula-lávamezőt.

Éghajlat

Trópusi éghajlatú, gyakran hurrikánok söpörnek végig a szigeteken.

Történelem

A Kr. e. 1. évezredben a Lapita kultúra területeinek része volt.

940 és 1250 között a Tongai Királyság része. 1722-ben a holland Jakob Roggeveen fedezte fel a szigeteket. A következő látogató Louis-Antoine de Bougainville francia felfedező volt, aki 1768-ban a Navigátor-szigetek nevet adta a Szamoa-szigeteknek. Az 1830-as évek előtt korlátozottak maradtak a kapcsolatok az európaiakkal. Ekkortól angol misszionáriusok és kereskedők jártak ide. Az 1830-as évek végén kezdte missziós munkáját John Williams, a London Missionary Society tagja. Akkoriban a szamoaiakat kegyetlen és harcias embereknek ismerték. Összeütközésbe kerültek francia, brit, német és amerikai erőkkel. Mégis, a 19. század végén a gőzhajók fontos szenelőállomása lett Szamoa.

Hagyományos kerek épület

Amikor a németek érdeklődése a Szamoa-szigetek iránt nyilvánvalóvá vált, az Amerikai Egyesült Államok is felújította igényét. Nagy-Britannia hirtelenjében csapatokat küldött érdekei védelmére. Nyolc évig tartó polgárháború tört ki, amely során a szamoai harcoló feleket a három hatalom fegyverrel, kiképzéssel és néhány esetben harci egység kiküldésével támogatta. Mindhárom nagyhatalom hadihajókat küldött Apia kikötőjébe, s a helyzet háború kitörésével fenyegetett. Ekkor egy hatalmas vihar elpusztította vagy súlyosan megkárosította a jelen lévő hadihajókat, ami véget vetett a katonai konfliktusnak. A 20. század fordulóján háromhatalmi egyezmény osztotta Szamoát két részre: a szigetcsoport keleti fele az Amerikai Egyesült Államoké lett (Tutuila-szigetek 1900-ban és 1905-ben hivatalosan is Manu’a). Ez a mai Amerikai Szamoa. A nyugati szigetek, távol a nagyobb szigetektől, akkor Német Szamoa lett. Nagy-Britannia feladta minden Szamoára vonatkozó igényét. Hasonlóan cselekedett Németország Tonga-szigetek vonatkozásában. Ugyanekkor rendezték bizonyos területek helyzetét a Salamon-szigeteken és Nyugat-Afrikában. Szamoa első német kormányzója Wilhelm Solf volt, aki később a császári Németország gyarmatügyi minisztere lett. 1914. augusztus 29-én ’Upolu szigeten új-zélandi csapatok szálltak partra és ellenállás nélkül felszámolták a német hatalmat. Ezt Nagy-Britannia kérte Új-Zélandtól azért, hogy megszüntessék az itteni német rádióállomás működését.

Az első világháborútól 1962-ig Új-Zéland kormányozta Szamoát, az első időben népszövetségi mandátumterületként, később ENSZ gyámsági területként. Az új-zélandi adminisztráció ideje alatt két nagyobb incidens történt. Az első az volt, hogy az 1918–1919-es spanyolnáthajárványban a szamoai lakosság mintegy ötöde meghalt. 1919-ben királyi bizottság vizsgálta a járvány körülményeit. Megállapítása szerint a járvány a Tahune hajó 1918. november 7-i érkezésével kezdődött. A hajó Aucklandból jött és az új-zélandi adminisztráció hozzájárulásával megtörte a karantént. Hét nappal később Upoluban kitört az influenzajárvány és nagyon gyorsan elterjedt az egész területen.

A második nagyobb incidens a kezdetben békés Mau tiltakozó mozgalom volt. Az 1920-as évek elején az új-zélandi adminisztráció szamoai népet sújtó intézkedései ellen tiltakoztak. A Maut kezdetben Olaf Nelson vezette, aki szamoai–svéd félvér volt. Nelson száműzetésben élt az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején, de pénzügyileg és politikailag továbbra is támogatta a szervezetet. A szervezet újonnan választott vezetője, Tupua Tamasese Lealofi nagyfőnök is az erőszakmentesség híve volt. Követői békés tüntetést tartottak Apia belvárosában 1929. december 28-án. Az új-zélandi rendőrség letartóztatta a tüntetés vezetőit. Amikor ellenálltak a letartóztatásnak, összecsapás alakult ki a rendőrség és a Mau között. A rendőrtisztek összevissza lövöldöztek a tömegbe. Még az előkészületek idején felállítottak egy géppuskát, azt is felhasználták a Mau szétszórására. Tamasase főnököt meglőtték és megölték, miközben ő a tömeget próbálta lecsendesíteni, a „Peace, Samoa!” szavakat kiabálva. Aznap még tíz másik ember halt meg és kb. ötvenen sebesültek meg a géppuskalövedékektől és a rendőrök gumibotjaitól. Ez a nap a szamoaiak számára a fekete szombat. A Mau mozgalom tovább erősödött, zömében továbbra is erőszakmentes maradt és kiterjed a befolyásos, hagyományos női szervezetekre is. A szamoai nép ismétlődő erőfeszítései eredményeként Nyugat-Szamoa 1962-ben független lett és barátsági szerződés írt alá Új-Zélanddal. A Csendes-óceán térségében Szamoa vált elsőként független országgá.

Az 1997-es alkotmánykiegészítés megváltoztatta az ország nevét Nyugat-Szamoáról Szamoára. A névváltoztatást Amerikai Szamoa ellenezte, saját identitásuk veszélyeztetésének ítélve. Az ottani szóhasználatban továbbra is Nyugat-Szamoáról beszélnek. A két Szamoán ugyanaz a nép él, ugyanazt a nyelvet beszélik, de kultúrájuk mára erősen különbözik. Amerikai Szamoáról gyakran emigrálnak Hawaiiba és az Amerikai Egyesült Államok más részeire, sok amerikai szokást vettek fel. Amerikai futballt és baseballt játszanak. Nyugat-Szamoáról főleg Új-Zélandba emigrálnak, rugbyt és krikettet játszanak.

Dátumugrás

1892-ben a dátumválasztó vonal nyugati oldaláról a keletibe lépett át az ország. 2011-ben azonban fordítva, így Szamoán kimaradt a 2011. december 30-ai, pénteki nap, ugyanis december 29-én éjfélkor új időzónába lépett az ország, így 29-e után 31-e következett. Az időzónaváltás indoka az Ausztráliával és Új-Zélanddal való kereskedelem elősegítése, amit az eddig érvényben lévő időeltolódás nehezített. Az alkalmazottak megkapták pénteki bérüket, a bankok viszont nem számolhattak fel kamatot a pénteki napra. Érdekesség, hogy Amerikai Szamoa nem tért át másik időzónába.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az ország parlamentáris köztársaság. Az 1962-es függetlenségtől egészen 2007-ig parlamentáris monarchia. II. Malietoa Tanumafili király (1913–2007) halálát követően a következő államfőt már csak ötéves időtartamra választják és nincsenek királyi kiváltságai sem. Azóta az ország államformája köztársaság.

1970 óta a Nemzetközösség, 1976-tól az ENSZ tagja.

Közigazgatási beosztás

Szamoa 11 választókörzetből áll, mely választókörzetek még az európaiak megérkezése előtt lettek létrehozva.

sorszám	Körzet	székhely	terület (km²)	lakosság (2001)
Upolu
1	Tuamasaga	Apia	479	83.191
2	A'ana	Falelatai	193	20.167
3	Aiga-i-le-Tai1)	Mulifanua	27	4.508
4	Atua2)	Aleipata at Saleaaumua	413	21.168
5	Va'a-o-Fonoti	Samamea	38	1.666
Savai'i
6	Fa'asaleleaga	Safotulafai	266	12.949
7	Gaga'emauga3)	Samalae'ulu	223	7.108
8	Gaga'ifomauga	A'opo	365	4.770
9	Vaisigano	Neiafu	178	6,643
10	Satupa'itea	Gautavai	127	5.556
11	Palauli	Vailoa i Palauli	523	8.984
	Szamoa	Apia	2 831	176 848
1) Manono, Apolima és Nu'ulopa együtt
2) Aleipata-Inseln és Nu'usafe'e együtt
3) 2 kis exklávé Upolu falun

Népesség

Szamoai család

Templom, Salelologa, Savai'i

Általános adatok

A 14 év alattiak aránya 27,2%, a 15 és 64 év közöttieké 66,4%, a 65 év felettieké 6,4%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 98,4%-a keresztény: szamoai keresztény (34,7%), római katolikus (19,7%), metodista (15%), mormon (12,7%), pünkösdista (8%), adventista (3,5%), Jehova tanúi (0,8%), bahái (0,5%), egyéb (5,1%).

Gazdaság

A lakosság földművelésből, halászatból és idegenforgalomból él.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság a munkaerő kétharmadát foglalkoztatja, elsősorban kókuszt termesztenek. Fontos terményei még a kakaó, a kopra és a táró.

Közlekedés

Az országban a közúthálózat hossza 790 km. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Apiában található. Ezen kívül még két kikötő és két repülőtér van Szamoában. A közúti közlekedés bal oldali (2009 óta).

Kultúra

A rendőrség zenekara, Apia

Turizmus

Upolu egy tengerparti képe

Sport

Szamoán fő sportágak: Rögbi, szamoai krikett és a hálólabda (netball). A falvakban a röplabda is népszerű.^[forrás?]

További információk

• turisztikai információk
• Szamoai alkotmány
• Knigge
• Országinformációk
• Turisztikai információk
• Szamoáról információk
• Samoa Observer napilap
• Szamoa.lap.hu - linkgyűjtemény