A durhami székesegyház, teljes nevén Krisztus, Szűz Mária és durhami Szent Cuthbert-székesegyház egyike a legjelentősebb angliai zarándokhelyeknek, hiszen itt temették el Szent Cuthbert és Beda Venerabilis földi maradványait. A román stílus és a gótika közötti átmenet egyik legszebb példája, a normann építészet egyik kiemelkedő alkotása. A város központjában emelkedő dombon, a Wear folyó kanyarulatában kialakult félsziget déli oldalán álló székesegyházat északon a Palace Green nevű tér választja el az impozáns durhami vártól. A várral együtt a northumbriai Durham (ejtsd: darem) városának jelképe, 1986 óta az UNESCO Világörökségének része.
A táj látképét uraló hatalmas katedrális története a
vikingek lindisfarne-i támadásával kezdődött. A menekülő
angolszász szerzetesek égi jel alapján itt találták meg
955-ben azt a helyet, ahol biztonságba helyezhették
Szent Cuthbert földi maradványait. A legendák szerint a szerzetesek két fejőlányt követtek, akik egy sötétbarna tehenet (óangol nyelven
dun harrow, innen származik a város elnevezése) kerestek, és így érkeztek a
Wear folyó kanyarulatához. Ekkor Szent Cuthbert ereklyetartója állítólag mozdíthatatlanná vált, amit a szerzetesek úgy értelmeztek, hogy itt kell eltemetniük földi maradványait — valószínűbb azonban, hogy kiválóan védhető helyzete miatt választották a félszigetet. Közrejátszhatott az is, hogy a terület
Northumberland grófjának birtoka volt, a gróf, az akkori püspök, Aldhun rokona pedig nagy pártfogójuk volt.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Molfetta • Vapiti • Konáraki naptemplom • Magic Tour • Emberi szem • Sir Gawain és a Zöld Lovag • Szarvasfélék
Javaslatok