Abod
| Abod | |||
 | |||
| Abod, görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rescsánszki Bertalanné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3753 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 231 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 6,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Abod
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 47′ 28″ | |||
Abod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Abod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abod témájú médiaállományokat. | |||
Abod aprófalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Edelénytől 14, Miskolctól 35 km-re északra.
Története[szerkesztés]
Abod minden bizonnyal létező település volt már a 13. században is. Egy 1300-ban kelt oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtokot Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű, 'apa' jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más, mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név ősi magyar nemzetséget takar: az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Sáros, Borsod és Heves vármegyében.
A 16. század közepén a települést már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő, illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől - a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt - annak sorsában osztozott.
1576-ban a török kirabolta és felégette a falut, de ez nem jelentette Abod teljes elpusztulását; az 1577-es adójegyzéken ott szerepel a török adófizetők sorában (Turcis subjecti).
1690-ben a gróf Csáky család tulajdonába kerül, és az ő tulajdonukban marad egészen a 19. század közepéig.
Az 1690-es évek végén szláv (ruszin) közösség telepedett le a faluban, s később sor került egy második és egy harmadik betelepülési hullámra is.
Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írja: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”.
A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány nagy károkat okozott. A pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula szendrőládi református lelkész így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: „ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”
A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét és a 18. század közepéig tartott.
A falu kivette részét a világháborúkból és az iparosításból is. Arra azonban semmilyen eszközzel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. Az abodiak a 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak.
A községnek valaha szénbányája is volt, kastélya is, a Czekeházy-kastély és major (ma már nem állnak). Említést érdemel még a Királykúti gazdaság és a falu pincesora.
A falu idősebb lakói szerint a 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.
A rendszerváltás előtti időszakban a település közigazgatási szempontból Edelényhez tartozott, de 1992-ben önállósodott.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1992-1994: Abodi János (független)[3]
- 1994-1998: Abodi János (független)[4]
- 1998-2000: Abodi János (független)[5]
- 2000-2002: Restyánszki Gábor (FKgP)[6][7]
- 2002-2006: Zsemkó József (független)[8]
- 2006-2010: Restyánszki Gábor (független)[9]
- 2010-2014: Restyánszki Gábor (független)[10]
- 2014-2019: Rescsánszki Bertalanné (független)[11]
- 2019-től: Rescsánszki Bertalanné (független)[1]
A településen 2000. április 9-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az addigi polgármester, Abodi János 2000. január 21-én elhunyt.[3][6][12]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének alakulása:
2001-ben a településen a lakosság 90%-át magyar, a 10%-át cigány származású[13] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 12,9% cigánynak, 1,4% németnek, 15,7% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21%, református 11%, görögkatolikus 47,1%, felekezet nélküli 5,7%, (3,3% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom. A 13. század második felében katolikus templomnak épült román stílusban, de később a reformátusoké lett. 1929-ben átalakították. Egyszerű kis templom félköríves záródású ablakokkal, oromzatán fa huszártoronnyal.
- Görögkatolikus templom. 1775-ben épült barokk stílusban. Copf stílusú ikonosztáza képeit Dobrovolszky Lajos festette 1844-ben.
Környező települések[szerkesztés]
Ládbesenyő 8 km-re, Galvács 6 km-re, Szakácsi 6 km-re van a falutól. A legközelebbi városok Szendrő 11 és Edelény 14 km-re.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Hornyák Gyula: Abod, ahol a királynak kútja van. MEK. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ a b A 2000. április 9-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. április 9. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
- ↑ Abod Helységnévtár
Galéria[szerkesztés]
Görögkatoli-kus templom
Emlékmű a Kossuth Lajos úton
Játszótér a Magyar úton
