Moson

Moson
Közigazgatás
Település	Magyaróvári járás
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Moson Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 26″, k. h. 17° 16′ 33″47.8571645, 17.2757709
A Wikimédia Commons tartalmaz Moson témájú médiaállományokat.

1873-as térképen Moson(y) Wieselburg-ként szerepel a jobb felső részen

Moson (németül: Wieselburg) Mosonmagyaróvár része, 1939-ig önálló község volt Moson, majd Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyében, akkor egyesült Magyaróvárral.

Fekvése

Moson a Mosoni-Duna partján állott és áll ma is Mosonmagyaróvár részeként. Az egykori falu a mai város déli részét foglalta el.

Története

Első említése 1046-ból származik Musun alakban. Moson hajdanán ispáni központ volt erős várral, ahol Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak. Moson vármegye innen vette a nevét. A vár kiváló fekvésével védte az ország Ny-i kapuját, ellenőrizte a Hanság mocsarai közötti egyetlen járható utat, így sem a keresztesek, sem a tatárok nem tudták bevenni. A föld-fa erődítésből kiépült földvár sáncdarabjai a Hansági Múzeumban láthatóak. A vár az idők során elenyészett, s bár a helyi hagyomány szerint II. Ottokár, aki 1271-ben elfoglalta a védők kiéheztetését követően lerombolta, ennek semmiféle régészeti bizonyítéka nincs. Moson az Árpád-házi királyok idejében virágzó kereskedőváros volt. A vár jelentősége a 13. század végére szűnt meg, amikor a közeli (Magyar-)Óvár korszerű kővára vette át a szerepét, de Moson mezőváros volt a későbbi századokban is, bár Magyaróvár jelentőségben meghaladta. A 19. század második felében, a vasút kiépítése nyomán veszítette el jelentőségét, mivel nem lett belőle vasúti csomópont, de népes település volt még ezután is. 1871 után, amikor a mezővárosi rang megszűnt az országban, Moson nagyközséggé alakult és 1886-ig viselte a mezővárosi címet is.

Mosonban egyetlen lényeges ipari létesítmény volt, egy gépgyár (Kühne mezőgazdasági gépgyár), ahol 1926-ban 750 munkás dolgozott. Külön érdekes, hogy a szomszédos Magyaróvár mellett Mosonnak is volt kórháza.

1848. december 18-án itt győzött Görgey Artúr tábornok Jellasics horvát bán ellen.

1939-ben Magyaróvár megyei várossal egyesítették Mosonmagyaróvár néven.

Lakosságszáma

Lassan növekedett a község lakosságának száma az 1939-es megszüntetéséig.

• 1910-ben 6258,
• 1920-ban 6425 lakosa volt.

Híres mosoniak

Itt született

• Flesch Károly világhírű hegedűművész, zenetanár 1873. október 9-én
• Kühne Lóránt gépgyáros 1886. szeptember 29-én

Itt halt meg

• Kühne Ede gépgyáros, műszaki szakember 1903. december 13-án