1914

1914 más naptárakban
Gergely-naptár	1914
Ab urbe condita	2667
Bahái naptár	70 – 71
Berber naptár	2864
Bizánci naptár	7422 – 7423
Buddhista naptár	2458
Burmai naptár	1276
Dzsucse-naptár	3
Etióp naptár	1906 – 1907
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1969 – 1970
Shaka Samvat	1836 – 1837
Kali-juga	5015 – 5016
Holocén naptár	11914
Iráni naptár	1292 – 1293
Japán naptár	2574 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4610–4611
Kopt naptár	1630 – 1631
Koreai naptár	4247
Muszlim naptár	1332 – 1333
Örmény naptár	1363 ԹՎ ՌՅԿԳ
Thai szoláris naptár	2457
Zsidó naptár	5674 – 5675

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919

Események

Január

• január 6. – Varsóban megnyitják az 1904-1914 között épített új acélhidat, amelyet 1917-től Józef Antoni Poniatowski herceg után Poniatowski hídnak neveznek.
• január 16. – Nyolcévi száműzetés után visszatérhet hazájába Makszim Gorkij orosz író.
• január 18. – Tisza István magyar miniszterelnök zágrábi látogatása.
• január 25. – Kiadásra kerül a Novine, mely a magyarországi szlovének radikális jelleget is viselő nemzetiségi lapja. (A szerkesztő Klekl József.)
• január 31. – Tisza István gróf román nemzetiségi politikusokkal kezd tárgyalásokat. (A megbeszélések februárban eredménytelenül végződnek, mert Tisza feltételeit túl szigorúnak találják.)

Február

• február 2. – Német Kelet-Afrikában megnyitják a Tanganyika-vasútvonalat.
• február 23. – Bombamerénylet Debrecenben a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye püspöke ellen.

Március

• március 3. – Az ún. máramarosi skizma-perben lázításért és izgatásért elítélik a rutén vádlottakat.
• március 10. – Németország, Ausztria–Magyarország és Olaszország katonai egyezménye.
• március 15. – I. Miklós montenegrói király egy írásában felveti a Szerbiával kötendő unió gondolatát. (Mindkét állam fenntartaná függetlenségét és hatalmon maradna mindkét uralkodó is.)
• március 16.
  • A cseh képviselők obstrukciója miatt Ferenc József császár bizonytalan időre elnapolja a bécsi birodalmi gyűlés munkáját, melyet csak 1917-ben újítanak fel.
  • Joseph Caillaux francia pénzügyminiszter felesége Párizsban lelövi a Le Figaro főszerkesztőjét, a férje ellen folytatott lejárató kampány miatt.
• március 22. – II. Vilmos német császár hivatalos látogatásra Bécsbe érkezik.

Április

• április 4. – Albánia mozgósítást rendel el a Görögországgal fenyegető háború miatt.
• április 5. – Prágában a cseh pártok képviselői nyilatkozatban ítélik el a magyarországi szlovákok és románok nemzeti elnyomását.
• április 9. – Háborús feszültség az USA és Mexikó között, azt követően, hogy a mexikói hadsereg Tampicóban letartóztatta egy amerikai hadihajó legénységét. Wilson elnök bocsánatkérést követel az incidens miatt.
• április 14. – Megkezdi munkáját a második magyar Adria-kutató expedíció.
• április 21.
  • A Franciaország és Nagy-Britannia között fennálló entente cordiale tízéves jubileuma alkalmából a brit királyi pár Párizsba látogat.
  • A tampicói incidensre válaszul az Egyesült Államok hadserege megszállja a mexikói Veracruzt.
• április 23. – Miután az orosz parlamentből kizárják a szocialista képviselőket, sztrájkok robbannak ki Péterváron, Moszkvában és Rigában.

Május

• május 6. – A brit alsóház szavazása elutasítja a nők választójogának bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot.
• május 25.
  • Budapesten cseh és szlovák politikusok tárgyalásokat folytatnak a cseh–szlovák együttműködés elmélyítéséról.
  • Írország korlátozott függetlenséget kap; a sziget északi részén fekvő Ulstert kivéve önálló parlamentet választhat.
• május 26. – Budapesten vezető szlovák politikusok értekeznek Matúš Dula SZNP-elnök vezetésével. (Jelen van Emanuel Lehocký, a szlovák szociáldemokraták képviselője is. Új, gyakorlati program kidolgozásáról döntenek, ami a korábban meghatározó konzervatív turócszentmártoni csoport visszaszorulását jelzi. Határoznak a szlovák politikai mozgalmak közös szervezetének, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a felállításáról is, de erre csak 1918-ban kerül sor.)
• május 28. – Justh Gyula lemondása után gróf Károlyi Mihályt választják az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt elnökévé.
• május 29. – A Szent Lőrinc-folyón teherhajóval ütközik, és elsüllyed az „Empress of Ireland” kanadai utasszállító hajó. A szerencsétlenség során a fedélzeten tartózkodó 1500 emberből 1012 életét veszti.

Június

• június 6. – Jászi Oszkár és Szende Pál vezetésével megalakul az Országos Polgári Radikális Párt. Célja Magyarország általános demokratizálása.
• június 7. – Áthalad az első hajó a Panama-csatornán.
• június 13. – Új kormány alakul Franciaországban; a szocialista René Viviani lesz a miniszterelnök.
• június 15. – Német–brit megállapodás a Bagdad-vasútról.
• június 24.
  • Befejeződik az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő Vilmos császár-csatorna átépítése, most már a legnagyobb hadihajók is átkelhetnek rajta.
  • I. Péter szerb király fiát, Sándor herceget régensnek nevezi ki.
• június 28. – Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd főherceget, osztrák–magyar trónörököst és feleségét. (E merénylet a kiváltója az első világháborúnak.)
• június 29. – Bosznia-szerte – főleg Szarajevóban – szerbellenes pogrom bontakozik ki, amely ellen az első napokban a hatóság nem tett semmit.

Július

• július 3. – Mexikó és az USA képviselői aláírják a békeszerződést; Victoriano Huerta mexikói elnök lemond.
• július 5. – II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot küld Ferenc Józsefnek, bátorítva a Monarchiát, hogy hadat üzenjen Szerbiának, amivel kitört az I. világháború.
• július 7. – A közös minisztertanácsi ülésen Tisza István miniszterelnök a háború ellen foglal állást.
• július 23. – Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához.
• július 25. – Lányával, a stájerországi Bad Gleichenbergből hazafelé tartó Radomir Putnik szerb vezérkari főnököt Kelenföldön a magyar hatóságok letartóztatják, és intézkednek tartós internálására. (Azonban uralkodói döntés alapján a szerb tábornok visszanyerte szabadságát és – lányával együtt – különvonaton elhagyhatta Magyarországot.)
• július 27. – A magyar kormány rendeletekkel korlátozza az egyesülési és gyülekezési jogot, továbbá bevezeti a sajtó cenzúrázását.
• július 28. – A szerbekhez intézett ultimátum határideje lejár, beáll a hadiállapot az Osztrák–Magyar Monarchiával, kirobban az első világháború.
• július 29. – A szerbek felrobbantják az országhatárt képező, Száván átvezető vasúti híd déli pillérjét Belgrád és Zimony között. (A szolnoki 68. gyalogezred katonái a híd zimonyi oldalánál őrséget állva sikertelenül próbálták megakadályozni a robbanást. A kialakult tűzharcban életét vesztette Kovács Pál, Bíró Gábor és Veres Imre gyalogosok.)
• július 30.
  • Oroszország általános mozgósítást rendel el.
  • II. Vilmos német császár kiadja hadműveleti parancsát az Északi-tengeren folytatandó tengeri hadviselésről.
• július 31.
  • Párizsban meggyilkolják Jean Jaurèst, a háborút ellenző szocialista politikust.
  • Ausztria-Magyarország elrendeli a teljes mozgósítást.
  • II. Miklós orosz cár elrendeli az általános mozgósítást.

Augusztus

• augusztus 1.
  • Németország hadat üzen Oroszországnak.
  • Franciaországban az ott élő csehekből megalakul a Nazdar nevű önkénteskatonai csoport, mely a francia idegenlégió századaként vesz részt a világháborúban.
  • A montenegrói skupština kinyilvánítja, hogy Szerbiát támogatja a háborúban.
• augusztus 3.
  • Németország hadat üzen Franciaországnak.
  • Olaszország bejelenti semlegességét.
• augusztus 4.
  • A német haderő lerohanja Belgiumot.
  • Beáll a hadiállapot Nagy-Britannia és Németország között.
• augusztus 5.
  • Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.
  • 166 csehországi járás képviseletében a császárhoz címzett lojalitási feliratot adnak át a prágai helytartóságon. Az Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) vezetése is lojalitási nyilatkozatot ad közre, bejelentve, hogy a háború tartamára a párt felfüggeszti tevékenységét.
  • A német erők lerohanják a belga Liège erődjét.
• augusztus 6.
  • Szerbia hadat üzen Németországnak.
  • Montenegró hadat üzen a Monarchiának.
• augusztus 7.
  • A francia csapatok – a nagy támadó hadműveletek részeként – betörnek Elzászba. (Augusztus 14-én – ugyanennek a hadműveletnek a részeként – két sereggel Lotharingiába törtek be, azonban a véres harcok eredményt egyik félnek sem hoztak.)
  • A brit kormány hivatalosan felkéri Japánt a német cirkálók elleni „tengeri hadműveletekben” való részvételre.
• augusztus 8. – Montenegró hadat üzen Németországnak.
• augusztus 12.
  • Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Ausztria–Magyarországnak.
  • A Monarchia támadása Szerbia ellen. (A Liborius Frank gyalogsági tábornok vezette 5. hadsereg, majd két nappal később az Oskar Potiorek táborszernagy irányította 6. hadsereg átkelt a Drinán, és keleti irányba előrenyomult.)
• augusztus 13. – Az isztriai partok előtt aknazárra fut, és elsüllyed a Baron Gautsch osztrák személyszállító gőzhajó. (A katasztrófa 147 emberéletet követel.)
• augusztus 15.
  • Átadják az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti víziutat, a Panama-csatornát.
  • Japán ultimátumot küld Németországnak.
• augusztus 16.
  • Matúš Dula, az SZNP elnöke levélben tiltakozik Tisza István miniszterelnöknél ellenzéki szlovák politikusok megfigyelése és internálása miatt.
  • Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete elszenvedi első jelentősebb veszteségét. (A montenegrói partok előtt blokádszolgálatot teljesítő Zenta cirkálót egy egész francia csatahajóflotta lepte meg, s az egyenlőtlen küzdelemben a kiöregedett cirkáló elsüllyedt.)
  • A császári és királyi hadsereg-főparancsnokság Przemyślbe teszi át székhelyét.
• augusztus 18. – A német seregek megindulnak nyugatnak.
• augusztus 20.
  • A német 8. hadsereg három hadteste Gumbinnennél megütközik az 1. orosz hadsereggel. (A csata eldöntetlen maradt, mert Max von Prittwitz német parancsnok a küzdelmet félbeszakította és visszavonulást rendelt el.)
  • Az orosz hadsereg önálló alakulataként megalakul a Cseh Druzsina nevű katonai szervezet. (December 17-e után a cseh és szlovák hadifoglyok is tagjai lehetnek.)
• augusztus 20–27. – A nyugati hadszíntér „határmenti” csatái.
• augusztus 21. – Részleges napfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról.
• augusztus 23.
  • Japán hadat üzen Németországnak.
  • Kelet-Poroszországban a német 8. hadsereg vezetését a reaktivált Paul von Hindenburg veszi át Max von Prittwitz-től.
• augusztus 24.
  • A szerb haderő szívós ellenállása, és a támadók taktikai hibái miatt a Monarchia Szerbia elleni offenzívája kudarccal végződik. (A támadók kénytelenek a kiinduló állásaikba visszahúzódni.)
  • Ausztria–Magyarország hadat üzen Japánnak.
• augusztus 25–31. – A tannenbergi csata, mely az oroszok feletti német győzelemmel ér véget.
• augusztus 26. – A japán–brit flotta megérkezik Németország kínai koncessziós területének adminisztratív és katonai központjához, Csingtaóhoz, másnap pedig blokád alá veszi.
• augusztus 27. – Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Belgiumnak.
• augusztus 29. – Egy új-zélandi expedíciós erő ellenállás nélkül elfoglalja Német Szamoát, elsőként a német gyarmatok közül.

Szeptember

A nyugati front helyzete szeptember 9-én

• szeptember 2. – Chicagóban megalakul az amerikai csehek központi szervezete, a Cseh Nemzeti Szövetség.
• szeptember 3.
  • A X. Piusz halála után összeült konklávé Giacomo della Chiesa bolognai érseket választja pápává, aki a XV. Benedek nevet veszi fel.
  • A francia kormány Bordeaux-ba menekül (december 22-éig).
• szeptember 4. – Letartóztatják Václav Klofáč cseh nemzeti szocialista képviselőt, s több cseh politikust, újságírót.
• szeptember 5–9. – Az első marne-i csata. (A német előrenyomulás megakad, kialakul a lövészárok-hadviselés.)
• szeptember 6. – Paul von Hindenburg a szeptember 15-éig tartó hadműveletben érzékeny csapást mér a Mazuri-tavaknál az orosz 1. hadseregre.
• szeptember 10. – Két szerb hadosztály átmenetileg elfoglalja Zimonyt. (Az osztrák-magyar csapatoknak az ellenséget szeptember 14-re sikerült visszaszorítani)
• szeptember 11.
  • A William Holmes ezredes vezette ausztrál expedíciós haderő partra száll a Német Új-Guineához tartozó Blanche-öbölben.
  • A szerbek benyomulnak Boszniába és támadást indítanak Szarajevó irányába. (Az osztrák-magyar csapatoknak az ellenséget október végére sikerül kiszorítania a területről.)
  • Az osztrák-magyar hadvezetőség – tartalékok hiányában – Galícia keleti és középső részének feladása mellett dönt. (Przemyśl városát a körülötte lévő erődítményekkel az orosz 3. hadsereg szeptember 17-én körülzárta.)
• szeptember 12. – A császári és királyi hadsereg-főparancsnokság elhagyja Przemyślt és Neu-Sandezbe költözik.
• szeptember 12–26. – Tomáš Masaryk hollandiai utazása során kapcsolatot teremt angliai politikusokkal.
• szeptember 15. – Szergej Szazonov orosz külügyminiszter fogadja az oroszországi csehek küldöttségét, a kormánya támogatásáról biztosítja a csehek Monarchia-ellenes küzdelmét. (A küldöttséget két nap múlva Miklós cár is fogadta.)
• szeptember 16. – Az orosz hadsereg főparancsnoksága a Habsburg Monarchia nemzeteihez intézett többnyelvű felhívásában az elnyomott nemzetek felszabadítását ígéri.
• szeptember 17.
  • Przemyśl első ostromának kezdete. (Az ostrom október 10-ével véget ér, de még másik kettő követi.)
  • Az Eduard Haber főkormányzó vezette új-guineai német erők megadják magukat, cserébe az ausztrálok nagyvonalú engedményeket tesznek a német lakosság számára. (A kormányzat kapitulációja Német Új-Guinea teljes területére vonatkozott, beleértve a mikronéziai szigetvilágot. A továbbiakban csupán Hermann Detzner kapitány és néhány társa folytatta az ellenállást, visszahúzódva a dzsungelba, ők viszont a világháború végéig kitartottak.)
• szeptember 18. – Oroszország és Románia titkos egyezménye.
• szeptember 25. – Az orosz csapatok az Uzsoki-hágón át benyomulnak Magyarországra.
• szeptember 28. – A Moltkét váltó német vezérkari főnök, Erich von Falkenhayn elrendeli Antwerpen lövetését, egyúttal gyalogsági erőket von össze a rohamra.
• szeptember 29. – A japán haditengerészet hozzákezd Németország mikronéz gyarmatainak elfoglalásához. (Október 21-re a Japán Birodalom teljes Német Mikronéziát megszállja.)

Október

• október 1. – Törökország lezárja a Dardanellákat. Ezt azzal indokolják, hogy egy angol–francia hajóraj jelent meg a szoros bejáratánál.
• október 2. – Hermann Kusmanek von Burgneustädten gyalogsági tábornok, Przemyśl várparancsnoka visszautasítja a bolgár származású Radko Dimitrijev altábornagynak, a 3. orosz hadsereg parancsnokának az erőd feladására vonatkozó követelését.
• október 6. – A belga haderő és az oldalukon harcoló brit királyi haditengerészek és tengerészgyalogosok megkezdik kivonulásukat Antwerpenből.
• október 10. – A németek kezére kerül Antwerpen.
• október 12. – Az első ypres-i csata kezdete.
• október 14. – Átadják a magyar kormány által épített – akkori nevén – dalmáciai vasútvonal első szakaszát. (A megépítésére 1904-ben a magyar kormány kötelezettséget vállalt Ausztriával szemben, majd a létesítését "Az Ogulintól Knin irányában létesítendő államvasúti vonal megépítéséról szóló 1912. évi XLVIII. törvénycikkbe" is foglalták.)
• október 14–29. – Tomáš Masaryk második hollandiai útján találkozik Robert William Seton-Watsonnal, aki az angol külügyminisztérium részére memorandumot készít Masaryk cseh államalapítási elképzeléseiről.
• október 29.
  • Törökország belép az első világháborúba a központi hatalmak oldalán.
  • Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg, a közös osztrák-magyar hadsereg főparancsnoka katonai közigazgatás bevezetését kéri a császártól. (Kérést december 5-én megismétli, de a császár nem teljesíti.)
• október 31. – Csingtao ostroma.

November

• november 2. – Anglia bejelenti az Északi-tenger blokádját. (A tenger északi kijáratát Skócia és Norvégia között aknák telepítésével és cirkáló őrhajókkal most már a semleges hajózás elől is teljesen lezárta.)
• november 6. – A Drina, valamint a Száva átlépésével a császári és királyi 5. és 6. hadsereg újabb offenzívát indít Szerbia ellen.
• november 7.
  • Az angol tengeri blokádra válaszul Hugo von Pohl admirális, a német flotta vezérkari főnöke és Alfred von Tirpitz nagyadmirális, haditengerészeti államtitkár azt javasolja Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárnak, hogy minősítsék hadiövezetnek az Anglia körüli vizeket.
  • Károlyi Mihály esküvője Andrássy Katinka grófnővel.
• november 11. – A német vezérkari főnök, Erich von Falkenhayn leállítja az Ypres elleni támadást, az első ypres-i csata – és az 1914-es esztendő utolsó jelentősebb harci cselekményének – vége.
• november 12. – Törökország hadat üzen Angliának, Franciaországnak, és Oroszországnak.
• november 15. – A szerbek feladják Valjevót.
• november 23. – Monarchia-ellenes röplapok terjesztéséért Ostravában halálra ítélik Slavomír Kratochvíl přerovi lakost, majd decemberben további két cseh polgárt. (1915-ben hasonló váddal 18 csehországi lakost ítéltek halálra, amit a Monarchia-ellenes külföldi propaganda igyekezett több tízezer ember életére törő csehellenes bosszúhadjáratnak beállítani.)
• november 24. – Mussolinit kizárják az Olasz Szocialista Pártból, mert háborúpárti lett.

December

• december 2. – Az osztrák-magyar csapatok bevonulnak a kiürített Belgrádba.
• december 3–4. – Az arandjelovaci csata.
• december 4. – Megkezdődik a limanovai csata, melynek során a főleg magyarokból álló hadtest nagy emberáldozatokkal ugyan, de feltartóztatja az orosz előrenyomulást.
• december 7. – A niši deklaráció, melyben a szerb kormány kijelenti, hogy célja a délszláv népek felszabadítása és állami egyesítése.
• december 15. – A kimerült osztrák-magyar csapatok valamennyi általuk megszállt szerb területet kiürítik. (A Szerbia elleni 1914-es hadjáratokban a dunai birodalom 275 ezer, Szerbia 130 ezer főt veszített. A szerb hadsereg annyira meggyengült, hogy 1915-ben képtelen volt támadólag fellépni a Monarchia ellen.)
• december 17. – Anglia protektorátusa alá helyezi Egyiptomot.
• december 18. – Tomáš Masaryk – Olga nevű leányával – gyógyüdülés ürügyén Olaszországba utazik, és Rómában elkezdi emigrációs politikai tevékenységét.

Határozatlan dátumú események

• május vége – Karel Kramář tervezetet juttat el az orosz kormányhoz az egységes Szláv Birodalom kiterjedéséről, alkotmányáról.
• május–június – Kormányválság Szerbiában. (A katonák túlzottnak tartják a civil hivatalnokok befolyását az újonnan megszerzett területeken.)

Az év témái

1914 a tudományban

• Megjelenik Viktor Sklovszkij: A szó feltámadása című elméleti írása, az orosz formalizmus mint irodalomelméleti irányzat kialakul.
• Megjelenik az Ullmann Vegyipari Enciklopédia, amely hamarosan általános hivatkozási alappá válik.

1914 a filmművészetben

• május 8. – a Paramount Pictures alapítása

• Asszonyember, The Squaw Man – rendező Cecil B. DeMille
• Tillie's Punctured Romance – rendező Mack Sennett, főszereplő Charles Chaplin
• Engelein (Angyalka) – rendező Urban Gad
• Anna Karenina – rendező Vladimir Gardin
• Bánk Bán – rendező Kertész Mihály
• A becsapott újságíró – rendező Korda Sándor
• A tolonc – rendező Kertész Mihály

1914 az irodalomban

• megjelenik Tormay Cécile Régi ház című családregénye

1914 az építészetben

• Március 14-én megnyílt az Astoria Szálló.

Születések

• január 5. – Straub F. Brunó, biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke († 1996)
• február 1. – Vargyas Lajos, magyar néprajz- és népzenekutató, († 2007)
• február 5. – William S. Burroughs, amerikai író († 1997)
• február 6. – Petri Gábor orvos, sebész, az MTA tagja († 1985)
• február 18. – Szőts Endre, geológus, paleontológus († 1984)
• március 4. – Robert Rathbun Wilson, amerikai fizikus († 2000)
• március 5. – Philip Farkas magyar származású amerikai kürtművész és pedagógus († 1992)
• március 14. – Barabás Sári, színésznő, opera-énekesnő († 2012)
• március 26. – William Westmoreland a Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, majd 1969–1972 között a hadsereg vezérkari főnöke († 2005)
• március 28. – Bohumil Hrabal, író († 1997)
• március 28. – Osztrovszki György iparpolitikus, vegyészmérnök, az MTA tagja († 1988)
• március 31. – Octavio Paz, Nobel-díjas mexikói író († 1998)
• április 22. – Michael Wittmann a 101-es nehéz SS-páncélososztály 2. századának parancsnoka († 1944)
• május 22. – Nyikolaj Fjodorovics Makarov, szovjet fegyvertervező († 1988)
• május 24. – Tábori György magyar író, műfordító és színrendező volt, a 20. századi világszínház meghatározó alakja († 2007)
• május 24. – Mészáros Ági, kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő († 1989)
• július 2. – Erich Topp a második világháború harmadik legsikeresebb tengeralattjáró-parancsnok „ásza” († 2005)
• július 6. – Földes Éva, sporttörténész, neveléstörténész, az 1948. évi londoni olimpia művészeti versenyeinek harmadik helyezettje († 1981)
• július 16. – Tomcsányi Mihály, Kárpátaljai író († 1975)
• július 17. – Tolnay Klári, kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő († 1998)
• július 31. – Louis de Funès, francia komikus színész († 1983)
• augusztus 15. – Egry Mária, színésznő († 1993)
• augusztus 19. – Baróti Lajos, labdarúgó és edző († 2005)
• augusztus 22. – Baróti Géza, író, újságíró († 1993)
• szeptember 1. – Nagy Géza művelődésszervező, műfordító († 1981)
• szeptember 2. – Homoki Nagy István, Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes († 1979)
• szeptember 7. – James Van Allen, amerikai fizikus, csillagász († 2006)
• szeptember 8. – Pataky Jenő, magyar színész, érdemes művész († 1996)
• szeptember 15. – Creighton Abrams amerikai tábornok, a vietnami háború során az amerikai csapatok parancsnoka volt 1968 és 1972 között († 1974)
• szeptember 24. – Fónay Márta, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1994)
• október 17. – Márkos Albert, romániai magyar zeneszerző, karnagy, tanár († 1981)
• október 27. – Bálint Endre, Kossuth-díjas festőművész († 1986)
• november 2. – Kónya Lajos, magyar író, költő († 1972)
• november 13. – Határ Győző, Kossuth-díjas magyar író († 2006)
• november 16. – Diószegi Balázs, magyar festőművész († 1999)
• december 12. – Patrick O'Brian, ír novellista, író († 2000)
• december 17. – Karinthy Gábor, magyar költő († 1974)
• december 21. – Lukács Margit, Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet színésze († 2002)

Halálozások

• január 3. – Csikász Imre, szobrászművész (* 1884)
• február 14. – Joshua Lawrence Chamberlain főiskolai professzor, az amerikai polgárháborúban az északiak tisztje (* 1828)
• március 21. – Udránszky László, orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1862)
• március 25. – Frédéric Mistral, Nobel-díjas francia költő (* 1830)
• április 25. – Fejérváry Géza, magyar táborszernagy, miniszterelnök (* 1833)
• május 25. - Kossuth Ferenc, politikus, országgyűlési képviselő, Kossuth Lajos idősebbik fia. (* 1841)
• május 30. – Juhász Árpád, festőművész (* 1863)
• június 1. – Feszty Árpád, festőművész (* 1856)
• június 10. – Lechner Ödön, építész (* 1845)
• június 21. – Bertha von Suttner, Nobel-békedíjas (1905) osztrák írónő, pacifista (* 1843)
• június 28. – Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg osztrák főherceg, 1896-tól az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse (* 1863)
• július 1. – Zsélyi Aladár, gépészmérnök, repülőgép-tervező, a magyar repülés úttörője (* 1883)
• július 3. – Joseph Chamberlain, brit politikus (* 1836)
• július 9. – Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző (* 1850)
• július 20. – Wartha Vince, kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1844)
• augusztus 20. – X. Piusz pápa (* 1835)
• augusztus 29. – Alekszandr Vasziljevics Szamszonov, orosz katonatiszt, a 2. orosz hadsereg parancsnoka az első világháborúban (* 1859)
• szeptember 25. – Theodore Nicholas Gill, amerikai ichthiológus, mammalógus, a puhatestűek kutatója és könyvtáros (* 1837)
• október 2. – Sámuel Kornél szobrászművész (* 1883)
• október 24. – Zulawszky Béla olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt (* 1869)
• november 24. – Dr. Réthy László, etnográfus, numizmatikus (* 1851)
• december 27. – Herman Ottó, természettudós (* 1835)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Max von Laue, német fizikus
Kémiai	Theodore William Richards amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Bárány Róbert, magyar-osztrák származású svéd orvos
Irodalmi	nem adták ki
Béke	nem adták ki

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)