Zonc
| Zonc (Zonc) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Szenci |
| Rang | Zonctorony településrésze |
| Első írásos említés | 1252 |
| Polgármester | Čermák István |
| Irányítószám | 903 01 |
| Körzethívószám | 02 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zonc
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 11′ 30″, k. h. 17° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 30″, k. h. 17° 23′ 30″ | |
| Zonc weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zonc (szlovákul Zonec) Zonctorony településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. 2001-ben Zonctorony 842 lakosából 648 magyar és 189 szlovák volt.
Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]
Szenctől 3 km-re délre, a Fekete-víz és a Kis-Duna között fekszik.
Története[forrásszöveg szerkesztése]
A települést IV. Béla király 1252-ben kelt adománylevele említi először "Zwnch" alakban. Pozsony várának uradalmához tartozott, 1524-től a gellei érseki szék része volt. Később újra a királyé, majd a Pálffy család birtoka lett.
Vályi András szerint " ZONCZ. Magyar, és tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Egyházfalvához közel, mellynek filiája; Hegy-Súrral, Péntek Súrral, és Újfaluval is határos; határja 2 nyomásbéli, szántó földgyein kivűl kevés réttye is van, fája fűszfákból áll."[1]
Fényes Elek szerint " Zoncz, Poson mgye. tót f. a kis Duna bal partján: 148 kath. lak., erdővel, s jó legelővel. F. u. gr. Pálffy senioratusa. Ut. p. Cseklész."[2]
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Zoncz, magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között, 37 házzal és 233 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Hajdan pozsonyi várbirtok volt, melyet II. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. 1553-ban királyi birtok. Lakosai tótok voltak. Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. A községen kívül kápolna áll, mely 1833-ban épült. Ide tartozik Sóvető puszta. A község postája Magyarbél, távírója és vasúti állomása Szempcz."[3]
1910-ben 240, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1943 óta az egykori Dunatorony faluval együtt alkotja Zonctorony községet.
Külső hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]
- Zonctorony hivatalos oldala
- Községinfó
- Zonctorony Szlovákia térképén[halott link]
- E-obce.sk
- E-obec.sk
- A „Vasárnap” cikke a községről[halott link]
Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Pozsony vármegye.