1993
1993 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1993 |
Ab urbe condita | 2746 |
Bahái naptár | 149 – 150 |
Berber naptár | 2943 |
Bizánci naptár | 7501 – 7502 |
Buddhista naptár | 2537 |
Burmai naptár | 1355 |
Dzsucse-naptár | 82 |
Etióp naptár | 1985 – 1986 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2048 – 2049 |
Shaka Samvat | 1915 – 1916 |
Kali-juga | 5094 – 5095 |
Holocén naptár | 11993 |
Iráni naptár | 1371 – 1372 |
Japán naptár | 2653 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4689–4690 |
Kopt naptár | 1709 – 1710 |
Koreai naptár | 4326 |
Muszlim naptár | 1413 – 1414 |
Örmény naptár | 1442 ԹՎ ՌՆԽԲ |
Thai szoláris naptár | 2536 |
Zsidó naptár | 5753 – 5754 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek
Évek: 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998
Tartalomjegyzék
- 1 Események
- 2 Az év témái
- 2.1 Államok vezetőinek listája 1993-ban
- 2.2 1993 a filmművészetben
- 2.3 1993 a tudományban
- 2.4 1993 a légi közlekedésben
- 2.5 1993 a vasúti közlekedésben
- 2.6 1993 az irodalomban
- 2.7 1993 a zenében
- 2.8 1993 a sportban
- 2.9 1993 a jogalkotásban
- 2.10 1993 a televízióban
- 2.11 1993 új világörökségi helyszínei
- 2.12 Születések 1993-ban
- 2.13 Halálozások 1993-ban
- 3 Nobel-díjak
- 4 Jegyzetek
- 5 Források
Események[szerkesztés]
Január[szerkesztés]
- január 1.
- Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlik.
- Nigériában Ibrahim Babaginda tábornok, a katonai kormányzat vezetője Ernest Shonekan személyében polgári személyt állít az átmeneti kormány élére.[1]
- január 2. – Békekonferencia kezdődik Genfben a Vance–Owen, majd Owen–Stoltenberg béketervről.
- január 3. – George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírja Moszkvában a START-II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadó fegyvereket az összes több-robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével.
- január 14. – A szövetségesek megállapodnak azokról a tervekről, amelyekkel érvényt szerezhetnek a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési övezetben a légtérzárlat betartásának, amennyiben erre a feladatra felkérést kapnak az ENSZ-től.
- január 21. – A NATO európai legfelsőbb parancsnoka (SACEUR), valamint Franciaország és Németország fegyveres erőinek vezérkari főnöke egyezményt ír alá azokról a feltételekről, amelyek alkalmazása révén az Európa Hadtest a Szövetség keretén belül működhet.
- január 22. – A Horvát Hadsereg (HV) elfoglalja a maslenicai hídfőállást és a zemuniki repülőteret.
- január 31. – Habsburg Károly – Habsburg Ottó fia – és Francesca Thyssen–Bornemisza bárónő a stájerországi Mariazellben házasságot köt.
Február[szerkesztés]
- február 4. – Fehéroroszország ratifikálja a START-I szerződést.
- február 12. – A pörbölyi tragédiában 12 ember életét veszti, amikor iskolásokat szállító autóbusz hajt a sínekre a Tolna megyei Pörbölynél.
- február 14. – Az első szabad parlamenti választások Nigerben. (Az 53 fős nemzetgyűlésben a Változás Erőinek Szövetsége (AFC) elnevezésű pártkoalíció 50, míg a korábbi állampárt, az MNSD 29 helyet szerzett.)[2]
- február 24. – A NATO főtitkára nyilatkozatot ad ki, amelyben támogatja az ENSZ döntését a humanitárius segítség légi úton történő eljuttatásáról Bosznia keleti részébe.
- február 26.
- Terroristák bombát robbantanak a New York-i Világkereskedelmi Központban.
- A NATO–központban rendkívüli miniszteri ülést tart az Észak-atlanti Tanács, amelyen részt vesz Warren Christopher új amerikai külügyminiszter.
Március[szerkesztés]
- március 8–9. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Albániában.
- március 10. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja a NATO katonai szerveit, hogy az ENSZ Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketervének lehetséges végrehajtására vonatkozóan rendkívüli intézkedési lehetőségeket dolgozzanak ki.
- március 15. – Észak-Korea kiutasítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit, és bejelenti az Atomsorompó Egyezményből (NPT) való kilépéséről szóló szándékát.
- március 26. – Antonín Baudyš cseh védelmi miniszter a NATO–központban megbeszélést folytat a NATO főtitkárával és a Katonai Bizottság elnökével.
- március 27. – Elnökválasztás Nigerben, melyen a szociáldemokrata Mahamane Ousmane arat győzelmet. (Ousmane irányítása alatt folytatódott az ország demokratizálódása.)[3]
Április[szerkesztés]
- április 2. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja az európai legfelsőbb parancsnokot (SACEUR), hogy tegye meg az előkészítő intézkedéseket az ENSZ 816. számú határozatának végrehajtására, amely jóváhagyja, hogy szerezzenek érvényt a bosznia-hercegovinai légtérzárlat betartásának.
- április 3–4. – Vancouverben az első amerikai–orosz csúcsértekezleten találkozik Bill Clinton és Borisz Jelcin elnök.
- április 12. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 816. sz. határozatának felhasználása és az Észak-atlanti Tanács április 8-i döntése értelmében megkezdik a boszniai repülési tilalom betartását célzó NATO–műveletet. (Ezen több szövetséges ország harci és megfigyelő repülőgépe, valamint a NATO repülőgépfedélzeti korai riasztó kötelékének (NAEWF) repülőgépei vesznek részt!)
- április 16. – Ali Saibout Mahamane Ousmane váltja fel Niger elnöki tisztében.[4]
- április 22. – Butrosz Butrosz-Gáli ENSZ– és Manfred Wörner NATO–főtitkár Brüsszelben megbeszélést folytat az egykori Jugoszláviában kialakult helyzetről, a NATO békefenntartási szerepéről, valamint a NATO és az ENSZ közötti kapcsolatokról általában.
- április 23. – Mahamane Ousmane nigeri elnök a Demokrácia és Szocializmus Pártjának (PNDS) elnökét, Mahamadou Issoufou-t nevezi ki miniszterelnöknek.[5]
- április 25. – II. János Pál pápa személyében Albánia történetében először látogat pápa abba az országba, amely a 60-as években a világ első ateista államának nyilvánította ki magát. (A pápa 1992 végén – a második világháború óta először – nevezett ki négy új püspököket, akiket látogatása alkalmával fel is szentel.)[6]
- április 30. – A CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes.
Május[szerkesztés]
- május 17. – Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban.
- május 22. – Az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai (Franciaország, Oroszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA) Bosznia-Hercegovinára vonatkozó közös akcióprogramot jelentenek be a harcok beszüntetése céljából, amely intézkedéseket tartalmaz a „védett területekre”.
- május 24. – Eritrea kikiáltja függetlenségét.[7]
- május 30. – II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatja a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. (Az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget. A Dunántúlon a veszprémi egyházmegyéből létrejött a kaposvári egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magába foglalva megalakult a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye. Módosultak a többi egyházmegye határai, hogy kiegyenlítődjenek a létszám- és területbeli különbségek. A kalocsai főegyházmegye elnevezése Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyére, az esztergomié Esztergom-Budapesti főegyházmegyére változott.)
Június[szerkesztés]
- június 9. – Narihito japán trónörökös – Akihito császár fia – házassága Masako Ovada diplomatával.
- június 12. – Elnökválasztás Nigériában, melyet szabad és tiszta körülmények között bonyolítanak le. (A választás a szociáldemokrata jelölt, Moshood Abiola könyv- és lapkiadó győzelmét hozta, maga mögé utasítva Ibrahim Babaginda elnök által támogatott konzervatív Bashir Othman Tofa tábornokot. Babaginda megsemmisítteti a választás eredményét, mely miatt tiltakozásul emberek ezrei vonutak Lagos utcáira, ahol fosztogattak és gyújtogattak.)[8]
- június 18. – Az ENSZ BT jóváhagyja, hogy a boszniai válság átterjedésének megelőzése érdekében 300 amerikai katonát vezényeljenek Macedóniába, hogy csatlakozzanak az ott lévő 700 fős ENSZ–erőkhöz.
- június 28–30. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Csehországban.
- június 30. – A Közlekedési Minisztérium létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot.
Július[szerkesztés]
- július 22. – Fehéroroszország – nukleáris fegyverrel nem rendelkező államként – hivatalosan is csatlakozik az Atomsorompó Egyezményhez.
Augusztus[szerkesztés]
- augusztus 1–11. – Mir Sada békemenet Boszniában a háború idején, a történelemben egyedülálló erőszakmentes akció egy háború megállítására
- augusztus 6. – II. János Pál pápa kiadja a „Veritatis splendor” (Az igazság fénye) kezdetű enciklikáját az emberről, az emberi élet védelméről és a keresztény erkölcsről.
- augusztus 9.
- Letette alkotmányos esküjét és ezzel hivatalosan is elfoglalta a belga trónt II. Albert belga király.
- Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a bosznia-hercegovinai légicsapások műveleti opcióit a Tanács augusztus 2-án történt bejelentése alapján, amelyet az ENSZ főtitkárának jóváhagyásával hajtanak végre.
- augusztus 24. – A boszniai horvátok kikiáltják a „Hercegboszniai Horvát Köztársaságot”. (A „közösségnek” nevezett elődjétől eltérően nyíltan szembefordul Szarajevóval.)
- augusztus 24–25. – Szárszó Konferencia az 1943-as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére. (Előadást tart Pozsgai Imre, Szűrös Mátyás, Bíró Zoltán, Csurka István, Kiss Gy. Csaba.)
- augusztus 27. – Nigériában, az 1983 óta uralmon lévő katonai rezsim főnöke, Ibrahim Babangida tábornok – az ellenzék nyomására és a katonai vezetésen belüli hatalmi harcok miatt – lemond az elnökségről, utódjául Ernest Shonekan miniszterelnököt iktatják be.[9]
- augusztus 31. – Oroszország befejezi csapatai kivonását Litvániából.
Szeptember[szerkesztés]
- szeptember 1. – Megalakul a Magyar Piacpárt
- szeptember 4. – Horthy Miklós újratemetése Kenderesen.
- szeptember 4–10. – A függetlenné vált balti köztársaságokba – Litvániába, Lettországba és Észtországba – látogat II. János Pál pápa. (Az apostoli látogatás során megemlékezett a Szibériába deportált 275 ezer katolikus hívőről.)
- szeptember 13. – Az oslói szerződés aláírásával a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elismeri Izraelt, ezzel létrejön a palesztin autonómia.[10]
- szeptember 14. – 7 halálos áldozatot és 10 sérültet követelő robbanás egy békásmegyeri panelépületben.
- szeptember 21.
- Borisz Jelcin orosz elnök felfüggeszti a parlamentet, és december 11–12-ére új választásokat ír ki.
- Aleksandr Ruckoj alelnök és Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök más keményvonalas politikát folytatókkal együtt megszállják az orosz elnökségi épületet.
- A pápa Castel Gandolfóban magánkihallgatáson fogadja Israel Meir Laut, Jeruzsálem askenázi főrabbiját.
- szeptember 27. – Fikret Abdić kikiáltja – az elvben Bosznián belüli – „Nyugat-Boszniai Autonóm Tartományt”.
Október[szerkesztés]
- október 4.
- A Borisz Jelcin orosz elnökhöz hű csapatok harckocsikkal és gépágyúval támadják az orosz parlamentnek az elnökségi palotában létesített főhadiszállását, és kiűzik az épületet elfoglaló, Jelcin reformprogramját ellenző keményvonalas parlamenti erőket.
- A Biztonsági Tanács további hat hónapra meghosszabbítja az ENSZ–békefenntartó erők horvátországi és boszniai megbízatását.
- Az Legfelsőbb Bíróság jogilag felmenti Jány Gusztáv 1947-ben kivégzett vezérezredest az ellene emelt vádak alól.[11]
November[szerkesztés]
- november 1. – Életbe lép a maastrichti szerződés.
- november 3. – Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról.
- november 6. – A MIÉP első országos gyűlésén Horváth Lajost a párt ügyvezető elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választják.
- november 8.
- Horvát tüzérség lerombolja a 16. században épült Öreg-hidat Mostarban (Bosznia-Hercegovina).
- Ungár Klára és Molnár Péter elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról.
- november 14. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemű piacosításának programját, melynek következtében az országba megkezdődik a külföldi tőke beáramlása.
- november 17. – Lemond Ernest Shonekan nigériai elnök, akitől Sani Abacha tábornok veszi át hatalmat, és diktatúrát vezet be. (Shonekan távozására az okot a benzinárak 600%-os emelésére vonatkozó kísérlete miatti tiltakozások szolgáltatták.)[12]
- november 18. – Elfogadják Dél-Afrikában az új alkotmányt, így több, mint 300 évnyi fehér uralom után a feketék is megkapják az alapvető emberi jogokat.
- november 20. – Az Arab Liga tagja lesz a Comore-szigetek.
December[szerkesztés]
- december 2. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a NATO külügyminiszterei megvitatják a Partnerség a Békéért koncepcióját és a kapcsolódó javaslatokat, az 1994. januári csúcsértekezlet előkészítése keretében.
- december 3. – A NACC miniszteri ülésén a NATO és a NACC külügyminiszterei elfogadják a NACC békefenntartási együttműködéssel foglalkozó ad hoc csoportjának második jelentését, valamint a NACC 1994. évi munkatervét.
- december 8. – A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies – közép-európai mobilitási program) megalapítása.
- december 11. – A chilei elnök- és kongresszusi választásokon a kereszténydemokrata Eduardo Frei és az 1990 óta hatalmon lévő Koncentráció a Demokráciáért pártszövetség kerül ki győztesen. [13]
- december 12.
- 61 éves korában meghal Antall József, aki a politikai rendszerváltás óta az első felelős magyar miniszterelnök volt.[14]
- Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere látja el a miniszterelnöki teendőket ügyvezetőként.[14]
- december 21. – Megalakul a Boross-kormány.[14]
- december 30. – Izrael és a Vatikán elismerik egymást, felveszik a diplomáciai kapcsolatot.
Az év témái[szerkesztés]
Államok vezetőinek listája 1993-ban[szerkesztés]
1993 a filmművészetben[szerkesztés]
1993 a tudományban[szerkesztés]
1993 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1993 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1993 az irodalomban[szerkesztés]
- Somlyó György – Füst Milán vagy a lesütött szemű ember (tanulmány), Balassi
- Lois Lowry – Az emlékek őre[15]
1993 a zenében[szerkesztés]
- Ace of Base: Happy Nation
- Atilla, Isten kardja - rockopera
- Blind Guardian: Tokyo Tales
- Bonnie Tyler: Silhouette in Red
- Cseh Tamás–Bereményi Géza: Nyugati pályaudvar
- Deep Purple: The Battle Rages On
- Depeche Mode: Songs of Faith and Devotion
- Edda Művek: Szellemvilág
- Eros Ramazzotti: Tutte storie
- George Michael: Five Live
- Guns N’ Roses: "The Spaghetti Incident?"
- Janet Jackson: janet.
- Laura Pausini: Laura Pausini
- Marcus Miller: The Sun Don’t Lie (november 18.)
- Mariah Carey: Music Box
- Meat Loaf: Bat Out of Hell II. Back Into Hell
- Napoleon Boulevard: Jó lenne, ha jó lenne
- Nirvana: In Utero
- Pearl Jam: Vs.
- Pet Shop Boys: Very
- Presser Gábor-Dés László: Nagy utazás
- Robert Plant: Fate of Nations
- Sepultura: Chaos A.D.
- Sting: Ten Summoner's Tales
- The Offspring: Ignition
- Tolcsvay László: Kapcsolj át!
- Toni Braxton: Toni Braxton
1993 a sportban[szerkesztés]
- Alain Prost megszerzi negyedik Forma–1-es világbajnoki címét a Williams-Renault csapattal.
- A Bp. Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub 13. bajnoki címe.
1993 a jogalkotásban[szerkesztés]
1993 a televízióban[szerkesztés]
- Január 2-án debütálnak a Magyar Televízió 1-es csatornáján a Szerencsekerék, és a Mindent vagy Semmit! című nagyszabású vetélkedőshow-k
- Március 8-án az amerikai MTV először sugározza a Beavis és Butt-headet.
1993 új világörökségi helyszínei[szerkesztés]
Születések 1993-ban[szerkesztés]
- január 2. – Marcel Schrötter német motorversenyző
- január 6. – Opitz Petra magyar színésznő
- január 12. – Zayn Malik brit énekes
- január 16. – Orosz Szilveszter magyar jégkorongozó
- január 25. – Döbrösi Laura magyar énekes- és színésznő
- január 31. – Ku Boncshan dél-koreai íjász
- február 4. – Jesper Tolvers svéd műugró
- február 13. – Alex Sawyer angol színész
- február 17. – Sam Oldham brit tornász
- február 19. – Victoria Justice amerikai énekesnő, színésznő
- február 25. – Mary Beth Dunnichay amerikai műugró
- március 7. – Misek Levente magyar kosárlabdázó[16]
- április 22. – Kapás Boglárka magyar úszónő
- május 2. – Kővári Dániel magyar golfozó
- május 4. – Bedő Krisztián világbajnok magyar válogatott vízilabdázó
- május 13. – Debby Ryan amerikai színésznő, énekesnő
- május 14. – Rakaczki Bence labdarúgó, a Diósgyőri VTK kapusa († 2014)
- május 14. – Miranda Cosgrove amerikai színésznő, énekesnő
- május 24. – Oliver Davis amerikai színész
- június 3. – Andrea Santarelli olasz párbajtőrvívó
- augusztus 8. – Miskolczi Márk magyar jégkorongozó
- augusztus 9. – Panajótisz Szamilídisz görög úszó
- augusztus 13. – Artur Gacsinszkij orosz műkorcsolyázó
- augusztus 16. – Cameron Monaghan amerikai színész
- augusztus 29. – Liam Payne brit énekes
- szeptember 4. – Marco Fichera, olasz párbajtőrvív
- szeptember 13. – Niall Horan ír énekes
- december 8. – AnnaSophia Robb amerikai színésznő, modell
- december 18. – Ana Porgras román tornász
Halálozások 1993-ban[szerkesztés]
Nobel-díjak[szerkesztés]
Fizikai | Russell A. Hulse és Joseph Hooton Taylor Jr. amerikai fizikusok |
Kémiai | Kary B. Mullis amerikai és Michael Smith kanadai kémikus |
Orvosi-fiziológiai | Richard J. Roberts angol és Phillip A. Sharp amerikai kémikusok |
Irodalmi | Toni Morrison amerikai írónő |
Béke | Nelson Mandela és Frederik Willem de Klerk |
Közgazdasági | Robert Fogel és Douglass C. North amerikai közgazdászok |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bencze I., dr. et al. 361. o.
- ↑ Bencze I., dr. et al. 359. o.
- ↑ Bencze I., dr. et al. 359. o.
- ↑ Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, 173. oldal, ISBN 9635478496
- ↑ Bencze I., dr. et al. 359. o.
- ↑ Bencze I., dr. et al. 30. o.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 7. köt., EGY-EUP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 281. p.
- ↑ Bencze I., dr. et al. 360. o.
- ↑ Bencze I., dr. et al. 360-361. o.
- ↑ Keresztes Imre: A béke poraira. In.: HVG. 2017/22. szám, 45. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Zinner Tibor: Népbíráskodás Magyarországon. 1945–1950. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 69. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Bencze I., dr. et al. 361. o.
- ↑ Bencze I., dr. et al. 101. o.
- ^ a b c Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5, bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963058106X, 120-122. oldal
- ↑ Tóth Patrícia: Sötét liftben, felfelé. James Dashner: Az Útvesztő, Tűzpróba. In.: Alexandra Könyvjelző. X. évf., 9. (2014. szeptember) sz., 63. oldal
- ↑ Levente Misek (Hungary) URL hozzáférés - 2008. december 21.
Források[szerkesztés]
- ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2