1992
1992 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1992 |
Ab urbe condita | 2745 |
Bahái naptár | 148 – 149 |
Berber naptár | 2942 |
Bizánci naptár | 7500 – 7501 |
Buddhista naptár | 2536 |
Burmai naptár | 1354 |
Dzsucse-naptár | 81 |
Etióp naptár | 1984 – 1985 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2047 – 2048 |
Shaka Samvat | 1914 – 1915 |
Kali-juga | 5093 – 5094 |
Holocén naptár | 11992 |
Iráni naptár | 1370 – 1371 |
Japán naptár | 2652 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4688–4689 |
Kopt naptár | 1708 – 1709 |
Koreai naptár | 4325 |
Muszlim naptár | 1412 – 1413 |
Örmény naptár | 1441 ԹՎ ՌՆԽԱ |
Thai szoláris naptár | 2535 |
Zsidó naptár | 5752 – 5753 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek
Évek: 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997
Tartalomjegyzék
- 1 Események
- 2 Az év témái
- 2.1 Államok vezetőinek listája 1992-ben
- 2.2 1992 a filmművészetben
- 2.3 1992 a tudományban
- 2.4 1992 a légi közlekedésben
- 2.5 1992 a vasúti közlekedésben
- 2.6 1992 az irodalomban
- 2.7 1992 a zenében
- 2.8 1992 a sportban
- 2.9 1992 a televízióban
- 2.10 1992 a jogalkotásban
- 2.11 1992 új világörökségi helyszínei
- 3 Születések
- 4 Halálozások 1992-ben
- 5 Nobel-díjak
- 6 Jegyzetek
- 7 Források
Események[szerkesztés]
Január[szerkesztés]
- január 1. – Az egyiptomi Boutros Boutros-Ghali-t választják meg az ENSZ főtitkárává a nyugállományba vonuló Javier Pérez de Cuéllar helyett.
- január 3. – Szarajevói (szerb-horvát) tűzszüneti megállapodás.
- január 6.
- Megjelenik a PC World magazin első magyar kiadása.
- Grúz lázadók megdöntik Zviad Gamsakhurdia kormányát.
- január 7–8. – NATO repülőgépek részt vesznek az Európai Közösség humanitárius segélyakciójában, melynek keretében Moszkvába és Szentpétervárra szállítanak segélyeket. (A repülőgépeket a német és kanadai kormány biztosította.)
- január 10. – A boszniai szerbek bejelentik – a már 1991 szeptembere óta több helyütt létrehozott „szerb autonóm körzeteket” egyesítő – „Boszniai Szerb Köztársaság” megalakulását. (A névből később törlik a boszniai jelzőt.)
- január 15. – Az EK-államok – német nyomásra – elismerik Szlovéniát és Horvátországot.
- január 20. – Oroszország aláírja Finnországgal az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, a Szomszédsági Szerződést.[1]
- január 30. – Az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsa megtartja első csúcsértekezletét, amelyen részt vesz Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke.
Február[szerkesztés]
- február 7. – A Maastrichti szerződés aláírásával megalakul az Európai Unió.
- február 17. – Moszkva elismeri Szlovéniát és Horvátországot.
- február 21.
- Manfred Wörner NATO–főtitkár Bukarestben megnyitja az új Euroatlanti Központot.
- Az ENSZ BT határozatot hoz az ENSZ-Véderő (UNPROFOR) Horvátországba küldéséről.
- február 22–23. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Ukrajnába látogat.
- február 24–25. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Oroszországba látogat.
- február 26. – A kanadai kormány közli döntését a NATO-val, miszerint 1994-ig 1100 fővel csökkenti az Európában állomásozó csapatainak létszámát, ugyanakkor megerősíti, hogy továbbra is teljesíti más kötelezettségeit a NATO-ban és az integrált katonai szervezetben.
- február 29. – Parlamenti választások első fordulója Bosznia-Hercegovinában.
Március[szerkesztés]
- március 1. – Parlamenti választások második fordulója Bosznia-Hercegovinában.
- március 5–6. – Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország és Svédország külügyminiszterei koppenhágai találkozójukon bejelentik a Balti-tengeri Államok Tanácsának megalakítását.
- március 6. – A Michelangelo számítógép-vírus kibocsátása.
- március 13–16. – Manfred Wörner NATO–főtitkár meglátogatja a Balti államokat.
- március 18. – Elvi egyetértés születik Bosznia-Hercegovina kantonizálásáról.
Április[szerkesztés]
- április 5. – Jugoszlávia tagállamai Szerbia kivételével megszavazzák függetlenségüket, ezzel megkezdődik a délszláv háború.
- április 6. – Az EK-államok elismerik Bosznia-Hercegovina állami függetlenségét.
- április 7. – Az USA elismeri Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát.
- április 10. – A NATO Katonai Bizottság megtartja első tanácskozásait a közép- és kelet-európai országok vezérkari főnökeivel.
- április 25. – A harag napja Budapesten
- április 27. – Szerbia és Montenegró megalakítja az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot (Kis-Jugoszlávia).
- április 28. – A moszkvai kormányzat elismeri Bosznia-Hercegovinát.
- április 30. – A földközi-tengeri NATO készenléti haditengerészeti erőket a Földközi-tengeri Állandó Haditengerészeti Kötelék (STANAVFORMED) váltja fel.
Május[szerkesztés]
- május 24. – Megtartják a „Koszovói Köztársaság” első elnök- és parlamenti választásait.
- május 26–27. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén részt vevő védelmi miniszterek megvitatják az EBEÉ békefenntartó tevékenységének támogatását.
- május 30. – Az ENSZ BT gazdasági szankciókat rendel el Kis-Jugoszlávia ellen.
Június[szerkesztés]
- június 4. – A NATO tagállamok külügyminiszterei oslói ülésükön bejelentik, hogy készek támogatást nyújtani a békefenntartó tevékenységhez az EBEÉ felelőssége alatt „esetről esetre” alapon. A külügyminiszterek nyilatkozatot adnak ki a volt Jugoszlávia területén és a Hegyi-Karabah körül kialakult válságról is.
- június 5. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) külügyminiszterei oslói tanácskozásukon konzultálnak a regionális kérdésekről és más fontosabb biztonsági témáról. Grúziát és Albániát üdvözlik a NACC tagállamai sorában, Finnország pedig megfigyelővel képviselteti magát.
- június 16. – Megállapodás születik George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök között, miszerint jóval a START szerződésen felül csökkentik a hadászati rakéták atomrobbanófejeinek számát.
- június 19. – A WEU tagállamok külügy- és védelmi miniszterei találkoznak Bonn közelében, Petersbergben, ahol a kiadott nyilatkozatuk tartalmazza a szervezet jövőbeni fejlesztésének irányelveit.
- június 22. - Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Vaskapu-hágóban románok munkagéppel ledöntik Hunyadi János 1442. szeptember 6-án kivívott zajkányi győzelmének utolsó, 1896-ban állított emlékművét. A négyméteres öntöttvas buzogányt 1993-ban az osztrói tóban megtalálják, és a várhelyi múzeumba mentik. Innen 1994-ben ellopják.
Július[szerkesztés]
- július 2.
- Az USA értesíti szövetségeseit, hogy befejezte az atomtüzérségi lőszerek, Lance rakéta robbanófejek és a nukleáris mélységi bombák kivonását Európából, összhangban az 1991. szeptember 27-ei kezdeményezésével. (Ugyancsak eltávolított minden harcászati atomeszközt az amerikai felszíni hajókról és támadó tengeralattjárókról.)
- Cseh-Szlovákiában Jan Stráský alakít kormányt.
- július 4. – A nem titkos szavazással lebonyolított nigériai parlamenti választásokon csak a katonák által alapított pártok indulhatnak, az új nemzetgyűlés alig rendelkezik jogkörrel.[2]
- július 5. – Mate Boban elnökletével kikiáltják a „Hercegboszniai Horvát Közösséget”.
- július 8. – Beiktatják hivatalába Thomas Klestilt, Ausztria szövetségi elnökét, államfőt.
- július 10.
- Az EBEÉ Helsinki Csúcstalálkozójának befejeztével az 51 résztevő állam vezetői jóváhagyják a záródokumentumot („A változás kihívásai”), amelyben egyebek között kérik a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy támogassák az EBEÉ békefenntartó tevékenységét.
- Az Észak-atlanti Tanács – Helsinkiben megrendezésre kerülő – miniszteri ülésének résztvevői egyetértenek, hogy a NATO a WEU-val összehangolja a földközi-tengeri műveleteit a Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ szankciók végrehajtásának ellenőrzése céljából.
- A Giotto elnevezésű európai űrszonda megközelíti a Grigg-Skjellerup üstököst.[3]
- július 16. – A WEU–tagállamok képviselői Rómában találkoznak Dánia, Görögország, Izland, Írország, Norvégia és Törökország képviselőivel, hogy megvitassák a WEU további bővítését.
- július 16–18. – Manfred Wörner NATO–főtitkár hivatalos látogatást tesz Magyarországon.
- július 17.
- Megszűnik Csehszlovákia, két új állam születik: Csehország és Szlovákia.
- Életbe lép az 1990. november 19-én aláírt CFE szerződés.
- július 25. – Megkezdődnek a XXV. nyári olimpiai játékok Barcelonában.
- július 28. – Nápolyban aláírják a NATO–spanyol légvédelmi koordinációs egyezményt.
Augusztus[szerkesztés]
- augusztus 16–27. – Floridában és Louisianában 88 halottat követel az Andrew hurrikán.
- augusztus 26–28. – Londonban konferenciát tartanak Jugoszláviáról.
Szeptember[szerkesztés]
- szeptember 2. – Az Észak-atlanti Tanács egyetértését fejezi ki azon rendszabályokkal kapcsolatban, amelyek az ENSZ, az EBEÉ és az Európai Közösség erőfeszítéseinek támogatását szolgálják a volt Jugoszlávia területén a béke megteremtésében.
- szeptember 3. – Lelőnek egy mentőakciót végző olasz repülőgépet Bosznia-Hercegovinában, Szarajevótól nyugatra.
- szeptember 12–13. – Az ENSZ megkezdi a nehézfegyverek megfigyelését Bosznia-Hercegovinában.
- szeptember 18. - Weisz Fanni, hallássérült fotómodell születése.
- szeptember 25. – Átadják a forgalomnak a Rajna–Majna–Duna-csatornát, amely a világ leghosszabb belvízi útja.
Október[szerkesztés]
- október 1. – Az amerikai szenátus ratifikálja a START szerződést.
- október 2. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) felavatja az Európai Szövetséges Főparancsnokság alá tartozó új gyorsreagálású hadtestet (ARRC) a németországi Bielefeldben.
- október 6. – Gömbös Gyula egykori miniszterelnök síremlékének felavatása.
- október 14.
- A WEU Állandó Tanácsa nagyköveti szintű találkozót szervezett nyolc közép- és kelet-európai ország képviselőivel.
- Az Észak-atlanti Tanács engedélyezi az AWACS gépek felhasználását az ENSZ által repülési tilalom alá helyezett légtér ellenőrzésére Bosznia-Hercegovina felett.
- október 20–21. – Az Atomtervező Csoportja ülést tart a skóciai Gleneagles-ben. A részt vevő védelmi miniszterek megvitatják, hogy a békefenntartó tevékenységben való részvétel milyen hatással van a közös védelem tervezésére.
November[szerkesztés]
- november 1–5. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára látogatást tesz Fehéroroszországban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban.
- november 3. – Bill Clinton lesz az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke.
- november 5. – Kihirdetik a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, melyet Magyarország a kihirdetésekor aláír.
- november 6. – A NATO műveleti parancsnokságot hoz létre Bosznia-Hercegovinában az ENSZ Védelmi Erők részére, amelyhez mintegy 100 főt, felszerelést és kezdeti pénzügyi támogatást bocsát rendelkezésre.
- november 8. – Az első többpárti választásokon Litvániában fölényes győzelmet arat az Algirdas Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt a Vytautas Landsbergis vezette konzervatív párt fölött.
- november 9. – A CFE–szerződés hivatalosan érvénybe lép, miután mind a 29 aláíró állam ratifikálta.
- november 10. – Budapesten tárgyal Borisz Jelcin, megállapodik a magyar vezetőkkel arról, hogy az 1,7 milliárd dollárt kitevő orosz államadósság felét katonai repülőgépek szállításával törlesztik, az Országgyűlésben elmondott beszédében bocsánatot kér a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.
- november 12.
- Rómában letartóztatják Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt vezetőjét.
- Az Antall-kormány dönt arról, hogy a 4-es metróvonal Kálvin tér–Etele tér közötti első szakaszára meghívásos eljárást írjanak ki, a beruházás fedezete pedig hitelből legyen biztosítva.
- Megkezdődik Erich Honecker pere Németországban; a perben Honecker vállalja tettét, de nem érzi magát bűnösnek.
- november 14. – Az SZDSZ küldöttgyűlésén Tölgyessy Péterrel szemben Pető Ivánt választják a párt elnökének.
- november 16. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) ukrajnai látogatása során találkozik Leonyid Kravcsuk elnökkel.
- november 19.
- Palotás János lesz a Vállalkozók Pártjának elnöke.
- Bonnban megtalálják Petra Kelly holttestét.
- november 21. – Az egy időben ülésező FKGP Torgyán-párti és Torgyán-ellenes szárnya kölcsönösen kizárják egymást a pártból.
- november 22. – A NATO és a WEU haditengerészeti erői megkezdik az Adriai-tengeren az ENSZ szankciók támogatásaként a szankciók betartatási műveleteit, kiterjesztve az 1992 júliusában megkezdett haditengerészeti megfigyelő műveleteket.
- november 24.
- Az árvíz egy kivételével elsodorja a dunacsúni duzzasztó zsilipkapuit.
- Elhagyják a Fülöp-szigeteket az ott tartózkodó amerikai csapatok.
- november 25. – A csehszlovák parlament úgy dönt, hogy 1993. január 1-jével az ország szétválik Csehországra és Szlovákiára.
- november 26. – John Major angol miniszterelnök bejelenti, Erzsébet királynő úgy döntött, hogy fizet személyi jövedelem adót.
December[szerkesztés]
- december 4. – A NATO európai védelmi miniszterei úgy határoznak, hogy feloszlatják a Független Európai Programcsoportot (IEPG) és feladatait azonnali hatállyal átadják a WEU-nak.
- december 11. – A NATO Védelmi Tervező Bizottságban részt vevő védelmi miniszterek kijelentik, hogy a NATO–erők és parancsnokságok feladatai közé fel kell venni az ENSZ és az EBEÉ békefenntartó tevékenységeinek támogatását.
- december 15. – Boutros Boutros-Ghali ENSZ–főtitkár kéri, hogy a NATO bocsássa rendelkezésre a rendkívüli helyzetekre kidolgozott terveit esetleges katonai műveletek céljára a volt Jugoszláviában, beleértve a repülési tilalom betartatását a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési zónában, a biztonságos területek létrehozását polgári személyek számára Boszniában, valamint azokat a módszereket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a konfliktus átterjedését Koszovóra és a volt jugoszláviai Macedón Köztársaságra.
- december 17. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a külügyminiszterek bejelentik, hogy a NATO kész támogatni az ENSZ további akcióit a volt Jugoszláviában; egyetértenek abban, hogy erősítik a Szövetségen belül a békefenntartással kapcsolatos koordinációt, és gyakorlati intézkedésekkel fokozzák a Szövetség hozzájárulását ezen a téren.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán –
- II. János Pál pápa bocsánatot kér Galilei meghurcolásáért, és posztumusz mentesíti a tudóst a vádak alól.
- Elnökválasztás Maliban.
- Pittsburghben Satoru Tōdō, Andreas Tzakis és John Fung professzorok elsőként ültetnek át pávián májat emberbe.[4]
Az év témái[szerkesztés]
Államok vezetőinek listája 1992-ben[szerkesztés]
1992 a filmművészetben[szerkesztés]
1992 a tudományban[szerkesztés]
1992 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1992 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1992 az irodalomban[szerkesztés]
- William Gibson – Neurománc című science fiction művének magyar kiadása
- Somlyó György – Nem titok (versek), Jelenkor
1992 a zenében[szerkesztés]
- A Blink-182 megalakul.
Albumok[szerkesztés]
- Dream Theater: Images and Words
- AC/DC: Live
- Blind Guardian: Somewhere Far Beyond
- Megadeth: Countdown to Extinction
- Bon Jovi: Keep the Faith
- Edda Művek: Szélvihar
- Edda Művek: Szellemvilág
- Illés: Illés Népstadion ‘90
- Iron Maiden: Fear of the Dark
- Katona Klári: Neked
- Kovács Kati: Forgószél
- Kovács Kati: A Kovács Kati
- Napoleon Boulevard: Egyenlítői Magyar Afrika
- Nirvana: Incesticide
- Madonna: Erotica
- Mariah Carey: MTV Unplugged
- Nine Inch Nails: Broken
- Nofx: The Longest Line
- Nofx: White Trash, Two Heebs and a Bean
- Queen: Classic Queen
- Queen: Live at Wembley ’86
- Roger Waters: Amused to Death
- Roxette: Tourism
- Sade: Love Deluxe
- Tanita Tikaram: Eleven Kinds of Loneliness
- Thalía: Love
- TLC: Ooooh… on the TLC Tip
- Vincze Lilla: Mámor
1992 a sportban[szerkesztés]
- február 8. - február 23. XVI. Téli olimpiai játékok Albertville, Franciaország, 64 ország részvételével.
- július 25. - augusztus 9. XXV. Nyári olimpiai játékok Barcelona, Spanyolország, 169 ország versenyzőivel.
- Nigel Mansell nyeri a Forma-1-es világbajnoki címet a Williams-Renault csapattal.
- A Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 24. bajnoki címe.
1992 a televízióban[szerkesztés]
- Januárban elindul a TV1-en a Családi mozidélután a Disney-vel című műsor, valamint a Friderikusz Show
- Február 29-én elindul a TV2-n a Knight Rider sorozat.
- December 24-én megkezdi adását a Duna Televízió.
1992 a jogalkotásban[szerkesztés]
1992 új világörökségi helyszínei[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 1. – Ho Ko-hszin kínai tornász
- január 7.
- Edgaras Ulanovas litván kosárlabdázó
- Kuhár Bence magyar humorista
- január 17. – Szűcs Balázs magyar kosárlabdázó[5]
- január 19. – Logan Lerman amerikai színész
- január 28. – Deák Nagy Marcell magyar atléta[6]
- február 5. – I Dehun dél-koreai taekwondózó
- február 11. – Taylor Lautner amerikai színész
- február 15.
- Böczögő Dorina magyar tornász
- Kristaps Zvejnieks lett alpesi síző
- február 20. – Túróczy Örs magyar jégkorongozó
- február 24. – Eric Arturo Medina panamai úszó
- február 27. – Artem Grigorjev orosz műkorcsolyázó
- március 1. – Major Balázs magyar vízilabdázó
- március 3. – Timkó Norbert magyar kosárlabdázó[7]
- március 5. – Ruben Blommaert belga műkorcsolyázó
- március 9. – Szecsődi Károly magyar énekes
- március 10. – Emily Osment amerikai színésznő, énekesnő
- március 19.
- Korpos Gergő magyar jégkorongozó
- Pongó Martin magyar kosárlabdázó[8]
- március 26. – Nagy Konrád rövidpályás gyorskorcsolyázó
- március 29. – Angyal Dániel magyar vízilabdázó
- április 1. – Szuj Lu kínai tornász
- április 3. – Julija Jefimova orosz úszónő
- április 11.
- Gondos Flóra magyar műugró
- Somorácz Tamás magyar kajakozó
- április 13.
- Bernek Péter magyar úszó
- Lukas Zemaitis litván kosárlabdázó
- április 15. – Antonín Fantiš cseh labdarúgó
- április 20. – Kvak Tonghan dél-koreai cselgáncsozó
- április 24. – Rafaela Silva olimpiai- és világbajnok brazil cselgáncsozó
- május 6. – Bödör Bence magyar kosárlabdázó[9]
- május 8. – Ana Mulvoy Ten angol színésznő
- május 20.
- Cate Campbell ausztrál úszónő
- Václav Kadlec cseh labdarúgó
- Jack Gleeson ír színész
- május 21. – Hutch Dano amerikai színész
- május 22. – Vecsei Miklós színművész
- május 28. – Huang Csiu-suang kínai tornász
- június 10. – Kevin Crovetto monacói tornász
- június 11. – Eugene Simon angol színész
- június 19. – Szomolányi Máté magyar kajakozó
- június 21. – Pecz Réka magyar úszónő
- június 24. – Vámos Márton magyar vízilabdázó
- június 26. – Jennette McCurdy amerikai színésznő, énekesnő
- június 29. – Gary Gardner angol labdarúgó
- július 3. – Nathalia Ramos spanyol színésznő
- július 9. – Douglas Booth angol színész, modell
- július 22. – Selena Gomez amerikai énekesnő, színésznő
- július 24. – Léo Westermann francia kosárlabdázó
- augusztus 1. – Horváth Bence magyar kajakozó
- augusztus 4.
- Dylan és Cole Sprouse amerikai színészek
- Babos Ádám magyar tornász
- augusztus 9. – Burkely Duffield kanadai színész
- augusztus 18. – Elizabeth Beisel amerikai úszónő
- augusztus 20. – Demi Lovato amerikai énekesnő, színésznő
- augusztus 21.
- Haris Vučkić szlovén labdarúgó
- Brad Kavanagh angol színész, énekes
- augusztus 26.
- Joeline Möbius német tornász
- Béres Bence rövidpályás gyorskorcsolyázó
- szeptember 10. – Haley Ishimatsu amerikai műugró
- szeptember 16. – Nick Jonas amerikai színész és énekes
- szeptember 19. – Gavin Fink amerikai színész
- szeptember 28. – Rolandas Jakstas litván kosárlabdázó
- október 12. – Josh Hutcherson amerikai színész
- október 16. – Lukas Sembera cseh motorversenyző
- október 20.
- Kszenia Szemenova orosz tornász
- Kristian Ipsen amerikai műugró
- november 6. – Anasztaszija Koval ukrán tornász
- november 21. – Conor Maynard angol énekes
- november 23. – Miley Cyrus amerikai énekesnő, színésznő
- november 28. – Adam Hicks amerikai színész
- november 29. – David Lambert amerikai színész
- december 12. – Csen Zso-lin olimpiai bajnok kínai műugró
- december 18. – Bridgit Mendler amerikai énekesnő, színésznő
Halálozások 1992-ben[szerkesztés]
Nobel-díjak[szerkesztés]
Fizikai | Georges Charpak lengyel születésű francia bányamérnök, atomfizikus |
Kémiai | Rudolph A. Marcus amerikai kémikus |
Orvosi-fiziológiai | Edmond H. Fischer svájci-amerikai mikrobiológus és Edwin G. Krebs amerikai orvos |
Irodalmi | Derek Walcott Saint Lucia-i író |
Béke | Rigoberta Menchú Tum guatemalai békeharcos |
Közgazdasági | Gary S. Becker közgazdász |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Márton Andrea: Finnország és Oroszország kapcsolatainak változása az ukrajnai események tükrében. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 59. oldal, ISSN 2060-1506
- ↑ Bencze I., dr. et al. 361. o.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 83. oldal
- ↑ Németh András: Transzplantációs mérföldkövek. In.: HVG. 2016/33. szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Balázs Szücs (Hungary) URL hozzáférés - 2008. december 21.
- ↑ iaaf.org – Deák Nagy Marcell
- ↑ Norbert Timkó (Hungary) URL hozzáférés - 2008. december 21.
- ↑ Martin Pongó (Hungary) URL hozzáférés - 2008. december 21.
- ↑ Bence Bödör (Hungary) URL hozzáférés - 2008. december 21.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
- ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2