1828
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1828 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1828 |
| Ab urbe condita | 2581 |
| Bahái naptár | -16 – -15 |
| Berber naptár | 2778 |
| Bizánci naptár | 7336 – 7337 |
| Buddhista naptár | 2372 |
| Burmai naptár | 1190 |
| Dzsucse-naptár | -83 |
| Etióp naptár | 1820 – 1821 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1883 – 1884 |
| Shaka Samvat | 1750 – 1751 |
| Kali-juga | 4929 – 4930 |
| Holocén naptár | 11828 |
| Iráni naptár | 1206 – 1207 |
| Japán naptár | 2488 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4524–4525 |
| Kopt naptár | 1544 – 1545 |
| Koreai naptár | 4161 |
| Muszlim naptár | 1243 – 1244 |
| Örmény naptár | 1277 ԹՎ ՌՄՀԷ |
| Thai szoláris naptár | 2371 |
| Zsidó naptár | 5588 – 5589 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek
Évek: 1823 – 1824 – 1825 – 1826 – 1827 – 1828 – 1829 – 1830 – 1831 – 1832 – 1833
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
- Békét köt Oroszország és Perzsia. Az oroszok megkapják a jereváni kánságot és Nahicsevánt.
- Orosz–török háború kezdődik. Az oroszok elfoglalják Várnát, majd Konstantinápoly felé nyomulnak.
- Brunszvik Teréz megnyitja Pesten az első óvodát.
- Széchenyi István megrendezi az első lófuttatást Pesten.
- Március 6. – Gesche Gottfried letartóztatása.
- június 30. – XII. Leó pápa a Locum Beati Petri kezdetű bullájával a szkardonai püspökséget a szebenikói püspökséghez csatolja.
- augusztus 2. – I. Radama madagaszkári király öngyilkossága után főfeleségét, Ramavo királynét kiáltják ki Madagaszkár királynőjévé I. Ranavalona néven (uralkodik haláláig, 1861-ig).
1828 a tudományban[szerkesztés]
- Gauss felállítja a mechanika alaptörvényét, a legkisebb kényszer elvét.
Születések[szerkesztés]
- január 3. vagy június 30. – Nyáry Albert történész, levéltáros, heraldikus, az MTA tagja († 1886)
- január 17. – Reményi Ede zeneszerző, hegedűművész († 1898)
- február 4. – Kenessey Albert hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja († 1879)
- február 8. – Jules Verne francia író († 1905)
- március 20. – Henrik Ibsen norvég drámaíró († 1906)
- április 19. – Zsolnay Vilmos pécsi keramikusművész, nagyiparos († 1900)
- május 8. – Jean Henri Dunant svájci emberbarát, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója († 1910)
- június 19. – Than Mór festőművész († 1899)
- szeptember 8. – Joshua Lawrence Chamberlain főiskolai professzor, az amerikai polgárháborúban az északiak tisztje († 1914)
- szeptember 9. – Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író († 1910)
- november 4. – Abt Antal magyar fizikus, fizikatanár († 1902)
- december 29. – Szendrey Júlia, költő, író, Petőfi Sándor felesége († 1868)
Halálozások[szerkesztés]
- február 23. – Fazekas Mihály, költő (* 1766)
- március 20. – Barczafalvi Szabó Dávid, tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő (* 1752 körül)
- március 28. – Kultsár István, író, szerkesztő, kiadó és színigazgató (* 1760)
- április 16. – Francisco José de Goya y Lucientes, spanyol festő (* 1746)
- május 18. – Beregszászi Nagy Pál, nyelvész, nyelvtörténész (* 1750 körül)
- július 27. – I. Radama madagaszkári király, (* 1788)
- november 5. – Württembergi Marija Fjodorovna, orosz cárné, I. Pál második felesége (* 1759)
- november 19. – Franz Schubert, osztrák zeneszerző (* 1797)
- december 22. – Karl Mack von Leiberich, osztrák tábornok (* 1752)
