1703
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1703 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1703 |
| Ab urbe condita | 2456 |
| Bahái naptár | -141 – -140 |
| Berber naptár | 2653 |
| Bizánci naptár | 7211 – 7212 |
| Buddhista naptár | 2247 |
| Burmai naptár | 1065 |
| Dzsucse-naptár | -208 |
| Etióp naptár | 1695 – 1696 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1758 – 1759 |
| Shaka Samvat | 1625 – 1626 |
| Kali-juga | 4804 – 4805 |
| Holocén naptár | 11703 |
| Iráni naptár | 1081 – 1082 |
| Japán naptár | 2363 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4399–4400 |
| Kopt naptár | 1419 – 1420 |
| Koreai naptár | 4036 |
| Muszlim naptár | 1114 – 1115 |
| Örmény naptár | 1152 ԹՎ ՌՃԾԲ |
| Thai szoláris naptár | 2246 |
| Zsidó naptár | 5463 – 5464 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek
Évek: 1698 – 1699 – 1700 – 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- május 6. – A lengyelországi (Galícia) Brezán várában bujdosó Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc herceg és Bercsényi Miklós székesi gróf kiadja a breznai kiáltványt, melyet a magyarokhoz intéz és felkelésre szólítja fel az elégedetlen nemeseket és jobbágyokat.[1]
- június 7. – II. Rákóczi Ferenc herceg kiadja munkácsi táborában a keresztény világ számára latin nyelvű, "Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról.[2]
- június 7. – A kuruc csapatok vereséget szenvednek Dolhánál.[3]
- június 14. – Esze Tamás Rákóczi elé vezeti a tiszaháti felkelőket.[4]
- június 15. – II. Rákóczi Ferenc találkozik Esze Tamással a határon, Klinecben.
- június 16. – II. Rákóczi Ferenc a Vereckei-hágón keresztül Magyarországra érkezik.[4]
- július 8. – Rákóczit erdélyi fejedelemmé választja a gyulafehérvári országgyűlés.[4]
- július 26. – Debrecen megnyitja kapuit a kuruc seregek előtt.[4]
- augusztus 6. – Rákóczi hadat indít a bihari szerbek lakóhelye, Váradolaszi ellen és a várost leromboltatja.[5]
- szeptember 2. – A kurucok elfoglalják Sárospatakot.[4]
- szeptember 26. – II. Rákóczi Ferenc uralja az ország nagy részét.
- szeptember 27. – Rákóczi vetési táborából kibocsátott pátensével a hadba vonult jobbágyokat és családtagjaikat mentesíti a közterhek és a földesúri szolgáltatások alól.[4]
- október 9.– I. Lipót pátensében bűnbocsánatot ígér azoknak, akik hat héten belül a király hűségére térnek.[4]
- október 15. – Károlyi Sándor szatmári főispán csatlakozik Rákóczihoz.[4]
- október 18. – Gyulafehérvár kuruc kézen.[4]
- november 11. – Kihal a Zrínyi család, miután meghal Zrínyi IV. János Antal.
- november 15.
- Bercsényi Miklós kuruc serege Zólyomnál megfutamítja Forgách Simon császári seregét.
- XIV. Lajos francia király követe útján tudatja Rákóczival, hogy az erdélyi trón jogos örökösévé ismeri el.[4]
- november 20. – Rákóczi Esze Tamást és családját minden jobbágyi kötelezettsége alól felmenti.[4]
- november 22. – I. Lipót megerősíti a magyarországi szerb határőröknek adott valamennyi korábbi kiváltságát.[5]
- december 4. – Kuruc csapatok bevonulnak Lőcsére.[4]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év tavaszán – Az oroszok elfoglalják Nyenskans erődjét a Néva torkolatát. (1703. május 16-án I. Péter cár itt alapította meg Szentpétervár városát, mely 1713 óta fővárossá vált.)
- június – Savoyai Jenőt nevezik ki a bécsi Udvari Haditanács elnökévé.[6]
- július – A Váradolasziban állomásozó rác katonaság végigpusztítja Bihar megye falvait.[5] (Váradolaszi ma Nagyvárad része!)
- szeptember eleje – A kuruc csapatok győzelmet aratnak az aradi szerb katonaság felett.[5]
Az év témái[szerkesztés]
1703 a tudományban[szerkesztés]
1703 a jogalkotásban[szerkesztés]
- december 2.– I. Lipót házi-törvényben szabályozza a Habsburg-ház örökösödési rendjét.[4]
Születések[szerkesztés]
- március 12. – Amade László, költő († 1764)
- június 17. – John Wesley, anglikán lelkész, a metodizmus alapítója († 1791)
- június 23. – Leszczyńska Mária francia királyné, I. (Leszczyński) Szaniszló lengyel király leánya, XV. Lajos francia király felesége († 1791)
- szeptember 29. – François Boucher, francia rokokó festő († 1758)
- október 5. – Jonathan Edwards, a tizenhárom amerikai gyarmat kongregációs templomának papja, hittudós és misszionárius († 1758)
- október 28. – Johann Gottlieb Graun, német barokk zeneszerző, Carl Heinrich Graun bátyja († 1771)
- november 10. – Borsóthy Péter, veszprémi egyházmegyei áldozó pap († 1758)
Halálozások[szerkesztés]
- február 18. – Zrínyi Ilona, Thököly Imre felesége és Munkács várának hősies védelmezője (* 1643)
- március 31. – Johann Christoph Bach, német zeneszerző (* 1642)
- május 17. – Csákányi Imre, jezsuita rendi tanár, költő (* 1651)
- július 28. – Arnu Miksa, német jezsuita tanár (* 1671)
- augusztus 26. – Batthyány Ádám, országbíró, a dunántúli hadak főgenerálisa (* 1662)
- október 14. – Thomas Kingo, dán püspök, költő és himnuszíró (* 1634)
- november 8. – John Wallis, angol matematikus és fizikus (* 1616)
- december 28. – II. Musztafa, az Oszmán Birodalom 23. szultánja (* 1664)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A breznai kiáltvány szövege
- ↑ "Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű Rákóczi kiáltvány
- ↑ A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711)
- ^ a b c d e f g h i j k l m Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 263. p.
- ^ a b c d Farkas Ildikó: Kronológia, 1690–1707. In.: História. 2010. évi 4. sz., 28. p.
- ↑ Vatai Gábor: A Nagy Koalíció és a Habsburg érdekérvényesítés. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/1. sz., 62. oldal, ISSN 0017-6540
