Omán
| Ománi Szultánság | |||
| Szaltana Omán سلطنة عُمان |
|||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Nashid as-Salaam as-Sultani | |||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Maszkat | ||
| é. sz. 20° 13′ 60″, k. h. 55° 58′ 00″ | |||
| Államforma | Abszolút monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Szultán | Kábúsz bin Szaíd Ál Szaíd | ||
| Hivatalos nyelv | arab | ||
| Beszélt nyelvek | angol, perzsa, hindi, urdu | ||
| függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
| elnyerése | 1970 | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, IMF, Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa, Arab Liga, OIC, UNESCO, WTO, UNCTAD, IBRD, FAO, ITU, WHO | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 3 632 444 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 129 | ||
| Becsült | 4 020 000[2] fő (2014. május) | ||
| Rangsorban | 129 | ||
| Népsűrűség | 8,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 309 500 km² | ||
| Rangsorban | 82 | ||
| Időzóna | UTC+04:00 (UTC+4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Ománi riál (OMR) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | OM | ||
| Hívószám | 968 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
|
||
| Internet TLD | .om | ||
| Villamos hálózat | 240 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
|
||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ománi Szultánság témájú médiaállományokat.
|
|||
|
|
|||
 |
|||
Omán Magyarországnál háromszor nagyobb szultánság az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.
Az ország az egyetlen a világon, amely vallásilag ibádi muszlim többségű lakossággal rendelkezik.
Tartalomjegyzék
Földrajza[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Hadzsar-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.[3]
-
Omán domborzati térképe
-
Ománi táj egy oázissal
-
Muréna tengeri hal ( a kép jobb szélén)
Vízrajz[szerkesztés]
A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják. Omán déli részét, Salalah város környékét, nyáron eléri a monszun, így ott pár hónapra növényekben gazdaggá válik a táj.
Éghajlat[szerkesztés]
Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50 °C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30 °C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30 °C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0 °C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Volt Ománban egy - az UNESCO által számon tartott - természeti világörökség, a Nyársasantilop rezervátum. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja a nyársas antilop megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette.
Történelem[szerkesztés]
A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.
Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerődítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.
A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben csendes puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Abszolút monarchia, szultánság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Az ország korábbi felosztása: 5 körzet és 3 kormányzóság:
- Körzetek: al-Batina, ad-Dahiliya, ash-Sharqiya, az-Zahira, al-Wusta.
- Kormányzóságok: Maszkat, Muszandam, Zofár.
2011-től az ország 11 kormányzóságra (muhafazah, arab: محافظة) oszlik [4]:
- Ad Dakhiliyah
- Ad Dhahirah
- Al Batinah Észak (Šamāl al-Bāṭinah)
- Al Batinah Dél (Ǧanūb al-Bāṭinah)
- Al Buraimi
- Al Wusta
- Ash Sharqiyah Észak (Šamāl aš-Šarqīyah)
- Ash Sharqiyah Dél (Ǧanūb aš-Šarqīyah)
- Dhofar
- Masqat
- Musandam
A kormányzóságok alatt tartományok (wilayat arab: ولاية) vannak.
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
|
Ománi emberek
 .jpg) .jpg) .jpg)  .jpg) .jpg)  |
Általános adatok[szerkesztés]
- Városi lakosság aránya: 77%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.
- Népességnövekedés: 3,38%.
- Írástudatlanság: 24,2%.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, az urdut és a hindít.
A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzs, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.
A népesség 94%-a muszlim (60% ibadita, 31% szunnita, 3% síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
|
Képek
  .jpg)   |
Általános adatok[szerkesztés]
- Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 55%, szolgáltatások 42%.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 24 760 USD (nominális, 2012-ben)[5]
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt. Datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.
Jelentős még a halászat (főként szardínia, makréla, tonhal, homár).
Ipar[szerkesztés]
Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.
Kereskedelem[szerkesztés]
- Exportcikkek: nyersolaj, hal, fémek, textil.
- Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Arab Emírségek, Japán, Dél-Korea, Kína, Thaiföld, Egyesült Királyság
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Magyar közösség Ománban[szerkesztés]
.JPG)
Közlekedés[szerkesztés]
A tömegközlekedési eszközök az országon belül ritkák, közlekedni leginkább taxival lehet.
A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139 ebből 3 nemzetközi. A jó minőségű úthálózat ellenére nagyon sok a közúti baleset az egyik legrosszabb statisztikával rendelkező ország.
Légitársaság[szerkesztés]
A főbb repülőterek Maszkat és Szalála városok mellett találhatók.
Az ománi állam légitársasága az Omán air
Kultúra[szerkesztés]
|
A kultúra képekben
       .jpg) .jpg)    .jpg) |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Az Ománi állampolgárok közel 60%-a beszél angolul. Híres egyetemük a Sultan Quaboos University (Kábúsz szultán), ahol magyar oktatók is tartanak előadásokat.
Az ország lakosságának közel 20%-a írástudatlan.[6]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Ománban sok kulturális intézmény van például a Nemzeti Operaház, a körzetben ez az egyetlen operaház, A magyar operaházból is léptek fel előadók.
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:
- Bahlá erődje;
- Bát, al-Hutm és al-Ajn régészeti lelőhelyei (bronzkori települések);
- A tömjén földje;
- Afládzsi öntözőrendszer.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
|
Képek
.jpg) .jpg)   |
Omán a kalandturizmus egyik úti célja. Az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat kínálnak. Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szerződést kötött turisztikai értékeinek közös bemutatására és értékesítésére. Ezért a turizmusuk együtt van tárgyalva.
Sport[szerkesztés]
Olimpia[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
A legnagyobb vallási ünnep Ománban is a Ramadán, és a böjtöt lezáró három napos ünnep, az Eid Al-Fitr.
Az iszlám újév és Mohamed próféta születésnapja szintén kiemelkedő jelentőségű. A nem vallási ünnepek közül a Nemzeti Nap, a Szultán Születésnapja a legfontosabb ünnep (nov. 18.).
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| 1 Muharram | iszlám újév |
| 12 Rabi'-ul-Awwal | Maulid (A Próféta születésnapja) |
| 27 Rajab | Iszra’ wal-Ma’radzs (A Próféta mennybemenetele) |
| 1-3 Shawwal | A ramadán vége (3 napos) |
| 10-13 Dhu al-Hijjah | Eid al-Adha (Áldozati ünnep) (4 napos) |
| Január 1 | Újév |
| Július 23 | Reneszánsz nap |
| November 18 | Nemzeti ünnep |
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ 2010-es népszámlálási adat
- ↑ http://www.omantourism.gov.om/wps/portal/mot/tourism/oman/home/experiences/nature/mountains
- ↑ http://timesofoman.com/innercat.asp?detail=51336&rand
- ↑ http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2013/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=59&pr.y=6&sy=2009&ey=2012&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=449&s=NGDPD%2CNGDPDPC%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CLP&grp=0&a=
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
További információk[szerkesztés]
- Oman – a meleg fogadtatás - Beszámoló egy ománi útról (magyarul)
- Omán látnivalói (magyarul)
- Omán képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény Ománról
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
|
