HVG
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A HVG (korábbi nevén Heti Világgazdaság) közéleti, gazdasági-politikai hetilap. A HVG online hírportálja a hvg.hu, amely minden platformon elérhető: mobilon, tableten, valamint applikációkon is.
A HVG híreivel és elemzéseivel hetente több mint 1,5 millió embert ér el a különböző platformjain. 2016-ban megújult: frissebb, modernebb külsővel és könnyebben fogyasztható tartalommal jelenik meg mind a hetilap, mind a hvg.hu.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Előzménye a Világgazdaság című lap. A HVG eredetileg az 1979-ben Vince Mátyás által alapított Heti Világgazdaság című magyar gazdasági-társadalmi hetilap közkedvelt rövidítése volt. Napjainkra a „HVG” a lap hivatalos címévé vált.
Megalakulása[szerkesztés]
A Világgazdaság akkori főszerkesztője, Gyulai István Vince Mátyást javasolta főszerkesztőnek. A szerkesztőség egy, a BNV területén lévő faházban kezdte meg működését. A lap rövid, három hónapos előkészítés után megindult.
Az akkor még csak 32 oldalas hetilap célja az volt, hogy mindenkit „közölhető” gazdasági információkhoz juttasson, mivel a Világgazdaságot a cenzúra miatt zárt terjesztésűnek minősítették. A Heti Világgazdaság 1979 június elejétől jelent meg minden csütörtökön az utcán is vásárolható formában. Olvasótáborát többnyire a fiatal értelmiségiek alkották. (Vince 1998)
A HVG hetilap főszerkesztői[szerkesztés]
- Vince Mátyás (1979–1988)
- Lipovecz Iván (1988–2005)
- Réti Pál (2005–2009)
- Vass Péter (2009-2014)
- Jakus Ibolya (2014-)
A HVG újságírói közül többen egyéni Joseph Pulitzer-emlékdíjasok, közülük Juhász Gábor 1994-ben majd Rádi Antónia 1999-ben kapták meg a díjat.[1] Az újságírói alkotóközösséget, szerkesztőséget is kitüntették Pulitzer-díjjal 1992-ben; az egyéni címlapokért 1999-ben ismerték el a HVG-t.
A hetilap állandó rovatai[szerkesztés]
- Fülszöveg
- Fókuszban
- Magyarország
- hvg-ténytár
- Dosszié (nem minden héten)
- Világ
- Tech+tudomány
- Szellem
- Trend (nem minden héten)
- 2030
- Capitaly
- Gazdaság
- Reflex
- Vélemény
- Portré
Címlap[szerkesztés]
A HVG címlapjai mindig az adott hét egyik fő témáját dolgozzák fel, többnyire ironikus humorral ábrázolva azt. A 80-as években a címlapokon többnyire nem fotók, hanem áthallásos utalásokat tartalmazó grafikák szerepeltek. Ezek a borítók a rendszerkritikára érzékeny olvasók humorérzékére kívántak hatni. A megjelenő címlapok fokozatosan lettek egyre abszurdabbak. A rendszerváltás után részben konkrétabbá váltak, részben folytatták a korábbi hagyományt. A legsikeresebb címlapokból válogatáskötet készült (HVG címlaptárlat; 1979–1999, HVG Kiadó Rt.,1999), illetve a Műcsarnokban kiállítás is nyílt belőlük, amely később bejárta az országot.
A kiadó[szerkesztés]
A HVG hetilap és a hvg.hu kiadója a HVG Kiadó Zrt. A kiadó a HVG hetilapon és a hvg.hu hírportálon túl az alábbi termékekkel van jelen a piacon:
- HVG Könyvek
- HVG Konferenciák és szemináriumok
- HVG Különszámok (Adó, TB, Munkajog, Cégautó)
- HVG Extra magazinok (HVG Extra Pszichológia, HVG Extra Business, HVG Extra A nő)
- adózóna.hu
- eduline.hu
- jobline.hu
- HVG HR Center
- HVG Klubkártya
- Műértő folyóirat
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Vince 1998: Vince Mátyás volt főszerkesztő. Vince Mátyás: Hogyan született a HVG? Megjelent a Beszélő című folyóirat III. folyam, III. évfolyam, 11. számában, 1998 novemberében
- Réti 2007: Réti Pál főszerkesztő. Szóbeli közlés 2007. október, Farkas Gabriella és Tóth Mónika interjúja
- Kókay–Buzinkay–Murányi: A magyar sajtó története, Budapest, Sajtóház Kiadó, 2007.