1919
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1919 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1919 |
Ab urbe condita | 2672 |
Bahái naptár | 75 – 76 |
Berber naptár | 2869 |
Bizánci naptár | 7427 – 7428 |
Buddhista naptár | 2463 |
Burmai naptár | 1281 |
Dzsucse-naptár | 8 |
Etióp naptár | 1911 – 1912 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1974 – 1975 |
Shaka Samvat | 1841 – 1842 |
Kali-juga | 5020 – 5021 |
Holocén naptár | 11919 |
Iráni naptár | 1297 – 1298 |
Japán naptár | 2579 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4615–4616 |
Kopt naptár | 1635 – 1636 |
Koreai naptár | 4252 |
Muszlim naptár | 1337 – 1338 |
Örmény naptár | 1368 ԹՎ ՌՅԿԸ |
Thai szoláris naptár | 2462 |
Zsidó naptár | 5679 – 5680 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek
Évek: 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Január[szerkesztés]
- január 1. – A csehszlovák alakulatok harc nélkül bevonulnak Pozsonyba. (A dec. 23-i Vyx-jegyzékben rögzített demarkációs vonalon belüli területet – amely jórészt azonos a trianoni határokkal – a csehszlovák hadsereg jan. 20-áig ellenőrzése alá vonja. Jelentősebb magyar ellenállásba sehol sem ütköznek.)[1]
- január 5. – Berlinben kezdetét veszi a spartakista felkelés. (A forradalom célja a proletariátus diktatúrájának bevezetése volt.)[2]
- január 8.
- A prágai csehszlovák kormány Szlovákia irányításával megbízott teljhatalmú minisztere, Vavro Šrobár feloszlatja az 1918. október 30. után létrejött szlovák nemzeti tanácsokat. (A központi Szlovák Nemzeti Tanács jan. 23-án szűnik meg.)[3]
- Az erdélyi szászok képviselői a medgyesi gyűlésen kinyilvánítják a Romániához való csatlakozási szándékát.
- január 11.
- Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezik ki.[4]
- Berinkey Dénes alakít kormányt névlegesen.[5]
- A legitim német kormány hadvezetése véresen elfojtja a spartatista puccsot.[2]
- január 15. – A sikertelen Spartacus-felkelés után Freikorps-katonák meggyilkolják Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet, a felkelésben kulcsszereppel bíró, radikális baloldali értelmiségieket.[2]
- január 18. – Párizsban megnyitják az I. világháborút lezáró békekonferenciát.
- január 19.
- Választásokat tartanak Németországban, ahol – bár új összetételben és új pártnevekkel, de – a régi birodalmi gyűlés pártjai diadalmaskodnak.[2]
- Károlyi Mihály az első Magyar Köztársaság (nem ideiglenes) elnöke.
- Megalakul a Berinkey-kormány, mely a tanácsköztársaság kikiáltásáig maradt hatalmon.[6]
- január 21. – A csehszlovák kormány memorandumban közli Varsóval, hogy a sziléziai Teschen vidékét katonai ellenőrzése alá helyezi. (A katonai konfliktust a febr. 3-i demarkációs megállapodás zárja le.)[7]
- január 26. – A második Lengyel Köztársaságban első ízben tartanak választásokat, mely politikai egyensúlyt hoz létre a bal és jobboldal között.
- január 28. – Elfogadják a brünni (brnói) állami egyetem alapításáról szóló törvényt.[8]
- január 29. – Balassagyarmat megvédi határait a csehszlovák csapatokkal szemben, ezzel elnyeri a Civitas Fortissima címet.
Február[szerkesztés]
- február 2. – Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter a január 18-án megnyitott versailles-i békekonferencián a Tízek Tanácsa előtt kifejti Csehszlovákia területi követeléseit, melyeket később hét külön memorandumban részletez.[9]
- február 3. – A székesfehérvári megyegyűlés megvonja a bizalmat a kormánytól, Károlyi József korábbi főispán – Károlyi Mihály öccse – egyenesen a királyság visszaállítását követeli. (Válaszul február 5-én a fehérvári munkástanács és katonatanács által választott direktórium megjelent a megyeházán, és átvette a hatalmat.)[10]
- február 4. – A magyar hadseregen belül megalakul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport. (Informálódni lehet a Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumának kiállításán.)
- február 6. – Weimarban összeül az új német nemzetgyűlés.[2]
- február 12. – Pozsonyban a szociáldemokrata párt sztrájkot hirdet a Šrobár-féle kormány ellen. (A város német és magyar polgársága által támogatott megmozdulás 8 halottat követelő katonai beavatkozással ér véget.)[11]
- február 21. – Meggyilkolják a bajor miniszterelnököt, a Németországi Független Szociáldemokrata Párt (USPD) elnökét, Kurt Eisnert.[2]
- február 22. – Mannheimben kikiáltják a tanácsköztársaságot.[2]
- február 23. – Károlyi Mihály gróf a Heves megyei Kál határában megkezdi a földosztást.[10]
- február 25. – Királyi manifesztum a földreformról a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban.[12]
- február 26. – A magyar hatóságok internálják a Budapesten tartózkodó Mikes János gróf, szombathelyi megyés püspököt, aki az állam és az egyház szétválasztására törekvés, valamint az egyházi birtokokat is érintő kisajátítás szándéka miatt került szembe a kormányzattal.[13]
- február 28. – Braunschweigben kikiáltják a tanácsköztársaságot.[2]
Március[szerkesztés]
- március 3. – Berlinen újabb sztrájkhullám söpör végig.[2]
- március 3–9. – Csehszlovákiában lepecsételik az osztrák-magyar pénzeszközöket, leállítják a pénzkivitelt, törvényben szabályozzák a pénzforgalmat.[14]
- március 6. – Az európai kommunista pártok Moszkvában megalapítják a III. Internacionálét, közkeletű nevén a Kominternt.
- március 10. – A kaposvári munkástanács direktóriuma átveszi a hatalmat Somogy vármegyében.[10]
- március 11. – A Zemplén megyei főispánt – Buza Barna földművelésügyi miniszter öccsét – lemondatja a sátoraljaújhelyi munkástanács.[10]
- március 14. – A szekszárdi munkástanács lemondatja a főispánt, és öttagú direktóriumot állít a megye élére, míg Szegeden a szocialista Wallisch Kálmánt „választja” meg a munkástanács kormánybiztos-főispánnak.[10]
- március 20.
- Újabb Vix-jegyzék, amelyben a párizsi békekonferencia a román csapatok további előrenyomulását, a Szatmárnémeti–Nagykároly–Nagyvárad–Arad vonaltól nyugatra pedig egy semleges zóna létrehozását rendelte el.[2]
- A miskolci munkástanács direktóriumot választ a megye élére az elkergetett főispán helyébe.[10]
- március 21. – A Berinkey-kormány lemond, Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltják a Tanácsköztársaságot.[15] (1989-ig Magyarországon ez a nap állami ünnep volt.)
- március 25. – Vavro Šrobár csehszlovák miniszterelnök a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.[16]
- március 26. – A tanácsköztársaság új karhatalmi szervezetet hoz létre, a Vörös Őrséget.[2]
Április[szerkesztés]
- április 7. – Münchenben kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot.[17]
- április 16. – Csehszlovákiában elfogadják a földreformtörvényt. (Ez 150 hektárban maximálja a szántóföldtulajdont.)[18]
- április 19.
- Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 91 lakosát.
- A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács fegyverbe szólította Magyarország munkásságát.
- április 20–23. – A délszláv állam szociáldemokrata pártjainak egyesülési kongresszusán megalakítják a Jugoszláviai Szocialista (kommunista) Munkáspártot, a JSZ(K)MP-t.[19]
- április 21. – Az antanthadvezetés támogatásával a román hadsereg eléri a Vix-jegyzékben meghatározott vonalat.[13]
- április 27–29. – A csehszlovák hadsereg támadást indít a Magyar Tanácsköztársaság ellen. (A csehszlovák csapatok kemény ellenállásba ütköznek.)[20]
- április 30. – A forradalmi kormányzótanács elrendeli valamennyi „politikai terrorcsapat” felszámolását, tagságukat pedig a Vörös Hadsereg kötelékébe sorozzák be.[2]
Május[szerkesztés]
- május 1. – A párizsi békekonferencián az antanthatalmak elismerik a szerb–horvát–szlovén délszláv államot, azaz Jugoszláviát.[21]
- május 2. – A román hadsereg jóval túllépve a demarkációs vonalat eléri a Tisza vonalát.[13]
- május 3. – A Bajor Tanácsköztársaság leverése. (Az összecsapások során 606 emberéletet oltottak ki.)[2]
- május 8. – Ungváron a rutén nemzeti tanácsok küldöttei megerősítik az amerikai ruténok 1918. november 12-ei határozatát, amely szerint Kárpátalja autonóm közigazgatási egységként Csehszlovákiához csatlakozik. (A csehszlovák hadsereg által már korábban megszállt területet a trianoni békeszerződés 1920. június 6-án Csehszlovákiának ítéli, de a terület a békeszerződésben előírt autonómiát az első Csehszlovák Köztársaság felbomlásáig nem nyeri el.)[22]
- május 19. – A török függetlenségi háború kezdete. (A függetlenségi háború a Török Köztársaság kikiáltásával ért véget 1923. október 29-én.)[23]
- május 29. – Kikiáltják a Vendvidék (Muravidék és Szentgotthárd nyugati vidéke) függetlenségét Vendvidéki Köztársaság néven.
Június[szerkesztés]
- június 5.
- A magyar vörös hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
- A hazaárulás vádjával perbe fogott Eugen Levinét, a Bajor Tanácsköztársaság vezetőjét halálra ítélik és kivégzik.[2]
- június 14. – Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
- június 16. – Sároseperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot, melynek elnöke a cseh Antonín Janoušek.[24]
- június 17. – A német hadvezetés kiadja az előző évben lefegyverzett és az angoloknak kiszolgáltatott német hajók önelsüllyesztésének előkészítésére irányuló titkos parancsot. (Ludwig von Reuter admirális június 21-én délelőtt 11 órakor kiadta az azonnali elsüllyesztés jelét.)[25]
- június 26. – A Magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
- június 27. – Csehszlovákiában elfogadják a pozsonyi állami egyetem létrehozásáról szóló törvényt. (Az 1914-ben alapított magyar Erzsébet Egyetem január óta nem működik, majd októberben – az 1920 nyaráig működő jogi kar kivételével – teljesen felszámolják.)[26]
- június 28. – A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)
- június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.
Július[szerkesztés]
- július 5. – Károlyi Mihály átlépi az osztrák határt, kezdetét veszi első emigrációja.[15]
- július 7.
- A magyar Vörös Hadsereg kivonul Felvidékről, elbukik a Szlovák Tanácsköztársaság.
- Mihály Dénes első televíziós képátvitele. (Állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok.)
- július 8. – Vlastimil Tusar szociáldemokrata politikus vezetésével új kormányt nevez ki Tomáš Garrigue Masaryk csehszlovák elnök.[27]
- július 21. – A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél, és felszabadítja Szentest. (Három nappal később román ellentámadás indul, amely 26-ára visszaszorítja a magyar csapatokat a Tisza csongrádi oldalára.)
- július 22. – Csehszlovákiában külön minisztériumot hoznak létre a jogrend egységesítésére Milan Hodža vezetésével.[28]
- július 24. – Károlyi Mihály Prágába érkezik.[15]
- július 25. – Hódmezővásárhelyi tömeggyilkosság
- július 30. – A román csapatok átlépik a Tiszát és megindulnak Budapest felé.
Augusztus[szerkesztés]
- augusztus 1. – Elbukik a Tanácsköztársaság, Peidl Gyula alakít kormányt, az úgynevezett szakszervezeti kormányt.[29]
- augusztus 4. – Három román hadosztály átkel a Tiszán.
- augusztus 6. – Hat nap után lemond a Tanácsköztársaság után alakult Peidl-kormány.[30]
- augusztus 7. – Megalakul az ideiglenesen megbízott Friedrich-kormány (hivatalnokkormány).[31]
- augusztus 9. – Horthy Miklós az ellenforradalmi kormánytól független „fővezérség”-et hoz létre.[32]
- augusztus 10. – A bánsági svábok vezetői kinyilvánítják a Román Királysághoz való csatlakozási szándékát.
- augusztus 11. – A Német Birodalom Alkotmányának – ismertebb nevén a weimari alkotmány – elfogadása.[17]
- augusztus 15.
- Horthy Miklós fővezérként hivatali esküt tesz József főherceg jelenlétében, ezzel valamennyi fegyveres erő fölött átveszi a főparancsnokságot.[32]
- Ténylegesen Friedrich István tölti be a miniszterelnöki tisztet.[33]
- augusztus 22. – Horthy Miklós elrendeli az ország idegen hadsereg által meg nem szállt részein a kerületi parancsnokságok szervezését.[32]
- augusztus 27. – Andrej Hlinka és František Jehlicka, néppárti szlovák politikusok titokban a párizsi békekonferenciára utaznak, hogy ott a tervezett autonóm Szlovákia számára nemzetközi garanciákat szerezzenek.[34]
Szeptember[szerkesztés]
- szeptember 10.
- Az antant hatalmak aláírják Ausztriával a békeszerződést, amelynek értelmében a Lajtabánság Burgenland néven Ausztriához kerül, Csehszlovákia pedig megkapja a történelmi Csehország németek lakta területeit.
- Az Ausztriával kötött békeszerződés értelmében népszavazás a szlovén lakta karintiai területeken. (Mivel csak a szavazók 41%-a akar a délszláv államhoz tartozni, a terület Ausztria része marad.)[35]
- szeptember 12. – Gabriele D’Annunzio elfoglalja Fiumét és kikiáltja a de facto Carnarói Olasz Kormányzóságot.
Október[szerkesztés]
- október 10. – Kínában Szun Jat-szen újjáalakítja a Kuomintangot Csungkuo Kuomintang néven.
November[szerkesztés]
- november 14–16. – A román hadsereg kivonul Budapestről és a Duna–Tisza közéről.
- november 16. – Horthy Miklós – a nemzeti hadsereg élén – bevonul Budapestre.[32]
- november 19. – A svájci parlament megszavazta a Népszövetséghez való csatlakozást.
- november 24. – Megalakult a Huszár-kormány.[36]
- november 27. – A neully-i béke aláírása Bulgáriával.
December[szerkesztés]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- január –
- Tormay Cécile létrehozza a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-nemzeti beállítottságú szervezetet.[37]
- Pénz-, majd adóreform a szerb országrészekre előnyös feltételekkel.[38]
- április – A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az (ILO) megalakulása.
- az év folyamán – Gödöllőn az Állami Burgonya Kísérleti Telepen megépül az első magyarországi permetező öntözőtelep.[39]
Az év témái[szerkesztés]
1919 a tudományban[szerkesztés]
1919 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1919 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1919 a filmművészetben[szerkesztés]
- Megalapítják a Columbia Pictures filmvállalatot.
- február 5. – Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith megalapítja a United Artists filmstúdiót.
- április 17. – Hans Vogt, Jo Engl, és Joseph Massolle német feltalálók hangosfilmkészítő eljárást szabadalmaztatnak.
- Blind Husbands – rendező Erich von Stroheim.
- Bolshevism on Trial – rendezte Harley Knoles
- Letört bimbók – főszereplője Lillian Gish és Richard Barthelmess; rendező D. W. Griffith.
- Madame DuBarry – főszereplő Pola Negri és Emil Jannings.
- Korda Sándor – Yamata, Se ki, se be, Fehér rózsa, Ave Ceasar
- Balogh Béla – Tilos a csók, Nantas, A baba
- Garas Márton – Twist Olivér, A lélekidomár, A legnagyobb bűn, Kutató Sámuel
1919 az irodalomban[szerkesztés]
1919 a zenében[szerkesztés]
- március 7. – Huszka Jenő Lili bárónő című operettjének bemutatója.
1919 a sportban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 1. – Jerome David Salinger, amerikai író († 2010)
- január 9. – Bulányi György, piarista, tanár († 2010)
- február 10. – Komlós Juci, Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a a nemzet színésze († 2011)
- február 10. – Bessenyei Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2004)
- február 10. – Pogácsás György, mezőgazdász, egyetemi tanár, politikus († 1977)
- március 7. – Székely János, erdélyi magyar költő, író, drámaíró († 1992)
- március 9. – Bán Jenő, sakkozó, sakkpedagógus, szakíró († 1979)
- március 17. – Nat King Cole, amerikai jazz-zenész, énekes († 1965)
- március 26. – Zsoldos Imre magyar trombitaművész, zenekarvezető († 1985)
- április 7. – Gábor Miklós Kossuth-díjas magyar színművész († 1998)
- április 12. – Anhalt István, zeneszerző († 2012)
- április 16. – Fráter Gedeon karmester († 1998)
- június 10. – Soós Ferenc, négyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1981)
- június 14. – Gene Barry, amerikai színész († 2009)
- június 18. – Jüri Järvet, észt színész († 1995)
- június 19. – Garas Klára, magyar művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója
- július 17. – Krúdy Zsuzsa, író, költő († 1992)
- július 20. – Sir Edmund Hillary, a Mount Everest első meghódítója († 2008)
- július 28. – Bálint György magyar kertészmérnök, politikus
- augusztus 12. – Béky-Halász Iván, költő, műfordító († 1997)
- augusztus 15. – Andrea Bosic, olasz színész († 2012)
- augusztus 31. – Ifj. Kós Károly néprajzkutató, az MTA tagja, az erdélyi magyar néprajztudomány kiemelkedő alakja († 1996)
- szeptember 14. – Ranódy László, filmrendező († 1983)
- szeptember 23. – Ubrizsy Gábor növénypatológus, mikológus († 1973)
- szeptember 26. – Matilde Camus spanyol költő († 2012)
- október 22. – Doris Lessing Nobel-díjas brit író († 2013)
- október 24. – Frank Piasecki lengyel származású amerikai mérnök, repülőgép-tervező († 2008)
- október 26. – Mohammad Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah († 1980)
- november 11. – Kalle Päätalo finn író († 2000)
- november 19. – Kézdi Árpád építőmérnök, az MTA tagja, a talajmechanika és a geotechnika kiemelkedő tudósa († 1983)
- december 1. – Bánáthy Béla, magyar származású amerikai rendszertudós († 2003)
- december 13. – Hans-Joachim Marseille német pilóta († 1942)
Halálozások[szerkesztés]
- január 6. – Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke (* 1858)
- január 19. – Wagner Sándor, festő (* 1838)
- január 27. – Ady Endre, költő (* 1877)
- április 4. – Óváry Lipót történész, levéltáros, az MTA tagja (* 1833)
- április 5. – Kolossváry Dezső, lovassági tábornok, miniszter (* 1854)
- április 8. – Eötvös Loránd, magyar fizikus, miniszter (* 1848)
- április 10. – Emiliano Zapata, mexikói forradalmár (* 1879)
- április 29. – Frim Jakab, gyógypedagógus, az első magyar, fogyatékosok számára épített nevelőintézet (Rákospalota) atyja (* 1852)
- május 4. – Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója (* 1880)
- május 6. – L. Frank Baum, az Óz, a csodák csodája írója (* 1856)
- május 14. – Bagáry József, magyarországi szlovén író (* 1840)
- május 23. – Aggházy Gyula, festőművész (* 1850)
- május 26. – Gozsdu Elek, író, ügyvéd (* 1849)
- június 6. – Kvassay Jenő, vízépítő mérnök, a magyar vízügyi szolgálat megalapítója (* 1850)
- június 20. – Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész (* 1853)
- június 30. – Lord Rayleigh, angol fizikus (* 1842)
- július 15. – Hermann Emil Fischer, német kémikus, a cukrok és a purinszármazékok vizsgálataiért 1902-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat (* 1852)
- szeptember 5. – Vaszilij Ivanovics Csapajev, orosz katonatiszt (* 1887)
- szeptember 5. – Schulek Frigyes, építész (* 1841)
- szeptember 9. – Hopp Ferenc, optikus, műgyűjtő, múzeumalapító (* 1833)
- szeptember 11. – Csáth Géza, író (* 1887)
- szeptember 22. – Gáspár Alajos, magyarországi szlovén író (* 1848)
- október 7. – Kherndl Antal mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1842)
Nobel-díjasok[szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Johannes Stark |
Kémiai | nem adták ki |
Orvosi-fiziológiai | Jules Bordet |
Irodalmi | Carl Spitteler |
Béke | Thomas Woodrow Wilson |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ^ a b c d e f g h i j k l m n Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után.. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 70-74. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 89. o.
- ↑ Révész Tamás: Teljes leszerelés vagy munkáshadsereg? A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 50-57. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Bölöny–Hubai 90. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ^ a b c d e f Hajdu Tibor: 1919. március 21. A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 58-61. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ^ a b c Bödők Gergely: Vörös húsvét. A tanácshatalom túszai. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 63-75. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ^ a b c Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ^ a b Németh István: Németországi alternatívák. 1918–1933. In.: Szabolcs Ottó: A történelem alternatívái. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz. Korona Kiadó, Budapest, 1995, 25. oldal, ISBN 963 8153 65 2
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
- ↑ Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
- ↑ Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 92. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 92. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 93. o.
- ^ a b c d (2012.) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Bölöny–Hubai 93. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 94. o.
- ↑ Romsics Ignás: Trianon okai. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 664. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ Oprán Emese (2010.). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
- ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X