Orvosi zsálya
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágai |
||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Salvia officinalis L. |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orvosi zsálya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi zsálya témájú médiaállományokat és Orvosi zsálya témájú kategóriát. |
Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó kesernyés, aromás fűszer- és gyógynövény. Ismert még kerti vagy patika zsálya néven is.
Tartalomjegyzék
Származása, élőhelye[szerkesztés]
Az orvosi zsálya a Földközi-tenger, de különösen a dalmát tengerpart vidékéről származik. Dél-Európa karsztjain tömegesen előfordul, Magyarországon nem őshonos, de gyógynövényként termesztik, dísznövényként kertekben, temetőkben sokfelé ültetik.[1]
Jellemzése[szerkesztés]
30–80 cm magasra növő illatos évelő félcserje. Szárának töve fás, sűrű rövid szőröktől szürkés. Fiatal levelei és hajtásai fehér molyhúak. Alsó és középső levelei nyelesek, hosszúkás lándzsásak, ráncosak. Virágai 15–23 mm hosszúak, rendszerint hármasával a lehulló murvalevelek hónaljában ülnek, lila színűek. A párta csövében szőrkoszorú van. A csésze fogai tüskés szálkában végződnek. Termése tojásdad alakú makkocska.[2]
Hatóanyagai[szerkesztés]
1-3% illóolaj, 3-8% kateincsersav, keserűanyag, savanyú glikozida, gyanta, fumársav, urzolasav, oleandolsav, oxitriterpénsav, klorogénsav, kávésav, nikotinsav, nikotinsavamid, viasz, ösztrogén hatású anyag, fitoncida (tbc bacillusokra hat), 30-50% tujon, 8-14% borneol, 15% eukaliptol, linaool.
Felhasználása[szerkesztés]
Levelének (Salviae folium) forrázata illóolaj- és cseranyagtartalmánál fogva torokgyulladásra, szájbetegségek öblögetésére, belsőleg pedig izzadás, bélhurut ellen nagyon jó hatású. Idegerősítő hatása is ismert.[3]
Más fűszerekkel használva érdekes ízt ad az ételnek. Fűszerezhetjük vele a zsíros húsételeket, de azok körítéseit is. A kacsa-, liba-, pulyka-, vadhúsok, hústöltelékek, máj, főtt és sült halak, pástétomok, sajtok, főtt tészták ízesítésére is kiváló. Óvatosan használjuk.
Figyelmeztetés[szerkesztés]
A magas tujon-tartalom miatt az illóolaj hosszan tartó használata nem javasolt. Szoptató anyáknak, terhes nőknek és alacsony vérnyomásúaknak a zsályatea ellenjavallt.[1]
Fajtái[szerkesztés]
- Fehér virágú orvosi zsálya – Salvia officinalis ‘Albiflora’[4]
- Kerek levelű orvosi zsálya – Salvia officinalis ‘Berggarten’[4]
- Sárgatarka orvosi zsálya – Salvia officinalis ‘Icterina’[4]
- Salvia officinalis ‘Tricolor’[2]
-
S. officinalis Tricolor
-
Salvia officinalis Purpurascens[2]
Források, jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b Gyógynövénytárs. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
- ^ a b c Növénykatalógus. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
- ↑ Jó tudni!. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
- ^ a b c tuja.hu. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
