Szlovákia

Szlovák Köztársaság
Slovenská republika (szlovák)
Szlovákia zászlaja Szlovákia címere
Nemzeti himnusz: Nad Tatrou sa blýska
Fővárosa	Pozsony
é. sz. 48° 09′, k. h. 17° 07′48.15, 17.116666666667
Államforma	parlamentáris köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök	Andrej Kiska
Miniszterelnök	Robert Fico
Hivatalos nyelv	szlovák
Beszélt nyelvek	magyar,cseh
Függetlenség	1993. január 1.
Elődállamok	Csehszlovákia
EU-csatlakozás	2004. május 1.
Tagság	Az Európai Unió, a NATO, az OECD és a V4-ek
Népesség
Népszámlálás szerint	5 426 252 fő (2015)
Rangsorban	115
Becsült	5 415 950 fő (2013. december)
Rangsorban	115
Népsűrűség	110 fő/km²
GDP	2015 (forrás: IMF)
Összes	132,4 milliárd USD (58) PPP: 120,360 milliárd USD
Egy főre jutó	30 300 USD (64) PPP: 22 241 USD
HDI (2007)	0,863 (42) – magas
Földrajzi adatok
Terület	49 036 km²
Rangsorban	130
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	SK
Hívószám	421
Segélyhívó telefonszám	112 150 155 158
Internet TLD	.sk
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Type E
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovák Köztársaság témájú médiaállományokat.

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava, korábban Prešporok, németül Pressburg). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja, 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Földrajza

Domborzat

Szlovákia domborzati térképe

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek.

Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-Szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása.

Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal 679 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.

Vízrajz

Lengyelország Magyarország Csehország Au. Ukr. POZSONY Zsolna Turócszentmárton Poprád Eperjes Trencsén Privigye Besztercebánya Kassa Nagyszombat Losonc Nyitra Bős Komárom Losonc Duna Tisza Vág Gerlachfalvi-csúcs

Az ország legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területe. Legfontosabb folyói maga a Duna, aztán a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog. A Szepesség vizeit a Poprád-folyó gyűjti össze, a Dunajecbe vezeti, amely a Visztula mellékfolyója. Így e terület vizei végső soron a Balti-tengerbe jutnak.

A legtöbb természetes tó a Magas-Tátrában található (175 db). Ezek egy része a jégkorszak végén a gleccserek elolvadásával keletkezett tengerszem. Ilyenek például: a Csorba-tó, Nagy-Hincó-tó, Poprádi-tó, Zöld-tó.

Éghajlat

Mérsékelten szárazföldi éghajlatát erőteljes hőingadozások jellemzik, a hideg telet hűvös nyár követi (kivétel az alföld), a csapadék mennyisége bőséges, a Tátrában a 2000 mm-t is meghaladja.

Élővilág

A Magas-Tátra

Szentiván

Az Ipoly Ipolyságnál

A hegyvidéki területeken előforduló barna medve becslések szerinti egyedszáma 500-800. A csekély számban előforduló, azonban súlyos sérüléseket okozó medvetámadások óvatosságra intik a hegyvidéken túrázókat. A Tátrában ritkán előfordul a hiúz is. Szirti sasok a Pieninekben fordulnak elő. A Szlovák paradicsomban szaporodik a zerge, a siketfajd, a nyírfajd és a Tátrában őshonos mormota. A sziklás területek lakója a szirti uhu.

A lejjebb lévő dombvidékek és a síkságokon fordulnak elő a gímszarvas és az őz. A jegenyefenyők övezetében élnek a süvöltők. A Zsitva folyó mellett elterülő Kistapolcsány fölött él az európai bölény a nekik szánt rezervátumban.

A Duna menti alföldön (főleg Csallóközben és a Vág mentén) előfordulnak a túzokok, de egyedszáma kicsi és védett. Déli területeinek lomblevelű erdeiben előforduló európai dámvad egyedszáma 5000 körüli.

Egy 2000-ben végzett felmérés szerint az ország 1768 vadászterületén megközelítőleg 194 000 nyúl, 105 000 fácán, 75 000 őz, 33 000 szarvas, 24 000 vaddisznó és 7000 muflon él.

A Kárpát-medencében őshonos, a középkorban elsősorban a hegyvidéki területeken még gyakori előfordulású farkas a 18. század végére szinte teljesen kipusztult a Felvidéken. Számottevő mennyiségben csak a 20. század kezdetén jelent meg újra és növekvő egyedszáma a 21. század kezdetén már 1000 körül volt.

Növényzet

Természetes növényzetét elsősorban fenyvesek (lucfenyő, erdeifenyő, jegenyefenyő) és lombhullató erdők alkotják. Terjedelmesek a legelők és kaszálók is.

Természetvédelem

Szlovákia területének 36%-át fedi erdő.

Nemzeti parkok

9 nemzeti parkot és 14 természetvédelmi területet szerveztek. Lásd még: Szlovákiai nemzeti parkok listája

Természeti világörökség

Az UNESCO Szlovákia két táját vette fel a természeti világörökségek listájára:

• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Magyarországgal közös). Ebből Szlovákia területére esik
  • Baradla–Domica-barlangrendszer;
  • Vaddisznó-zsomboly;
  • Somodi-barlang;
  • Gombaszögi-barlang – Szilicei-jégbarlang rendszere;
  • Körtvélyesi-barlang;
  • Jászói-barlang;
  • Krasznahorkai-barlang;
  • Martonházi-aragonitbarlang;
  • Óriás-zsomboly;
  • Köves-patak-barlang – Kunia-zsomboly rendszere;
  • Hólyuk-barlang;
  • Csengő-zsomboly;
  • Dobsinai-jégbarlang.
• A Kárpátok ősbükkösei (Ukrajnával közös). Szlovákiában a Polonina Nemzeti Park egy része tartozik a világörökség területébe.

Történelem

Határváltozások

A Párizsi békeszerződésben érintett területek
1. Pozsonyi hídfő, 1947-től Csehszlovákia
2. Jablonka és környéke 1924-39 között és 1945 óta Lengyelország
3. Nedec és környéke, 1924-39 között és 1945 óta Lengyelország
4. Csap, 1945 után Szovjetunió, majd Ukrajna
5. Lakárd, 1945-től Csehszlovákia

A Tiso-féle első önálló szlovák állam (1938–1944) területe a mai Szlovákián belül

  1. A pozsonyi hídfő 1947-ig Magyarország része

  2. Az első bécsi döntéssel 1938-ban Magyarországhoz került terület

  3. Kárpátalja 1939. március 15-ei visszafoglalásával Magyarországhoz került terület

  4. Az első bécsi döntéssel 1938-ban a Harmadik Birodalomhoz került terület

  5. Német védterület, német katonai megszállás alatt

Az 1918-ban megszületett csehszlovák állam határait az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekben rögzítették. Az új állam több tartományból állt, melyek közül kettő, Szlovákia (Slovensko) és Kárpátaljai Oroszország (Podkarpatská Rus) az egykori Magyarország területéből szakadt ki, ennek megfelelően déli határuk Magyarországnak a trianoni békeszerződésben meghatározott északi határvonala lett. A két tartomány Lengyelország felé eső, északi határa viszont nagyjából Magyarország korábbi északi határával esett egybe, attól csak az egykori Árva és Szepes megyék területén tért el kissé, ezek egy részét Lengyelországnak juttatva. Szlovákia nyugati határa Ausztria felé, illetve északnyugati határa a Csehszlovákiához tartozó Morvaország és (cseh) Szilézia felé teljesen megegyezett az egykori magyar határral. Szlovákia keleti határát Podkarpatská Rus felé az Alföld peremvidékén a nyelvi-etnikai határvonal körül, a hegyvidéken azonban attól keletebbre húzták meg, így Ung vármegye területét felosztották, Zemplén viszont egészen Szlovákiához került.

A béketárgyaláson a nagykövetek tanácsa által megállapított csehszlovák–lengyel határral mindkét ország elégedetlen volt, ezért 1923-24-ben a két állam közötti tárgyalások alapján néhány falu átcsatolásával módosították azt. 1924-ben Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz.

1938 októberében Csehszlovákia nemzetközi döntőbírósági döntések alapján jelentős területeket vesztett Németországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Szlovákia (és Kárpátukrajna) területéből a déli magyarlakta sávot lényegében az etnikai határnak megfelelően Magyarországhoz csatolták (elsőként Ipolyság került vissza), a Duna jobb partján Pozsonnyal szemben fekvő Pozsonyligetfalu, illetve a Pozsony melletti Duna-balparti Dévény Németországhoz került, Lengyelország pedig visszakapta azt a területet, amit 1923-24-ben adott át, azonban az akkor ezért kapott csereterületet megtartotta. Az első bécsi döntéssel Magyarországhoz került területen előbb katonai közigazgatást vezettek be, a lakosság elégedetlenségének ellenére.

Csehszlovák-lengyel határváltozások 1920–1939
1. Sziklaszoros, Cserne és Fenyvesszoros, 1938-39 Lengyelország
2. Alsólipnica, 1918-24 Csehszlovákia, majd csere a 4. területre
3. Jablonka és 10 másik község (Északkelet-Árva), 1918-39 és 1945-től Lengyelország
4. Hladovka és Szuchahora 1918-24 Lengyelország, majd csere a 2. területre
5. Tengerszem-csúcs, 1902-ben Magyarországtól Ausztriához, 1918-tól Lengyelország
6. Javorina, 1918-19 és 1938-39 között Lengyelország
7. Nedec és 12 másik község (Északnyugat-Szepes) 1918-39 és 1945-től Lengyelország
8. Erdős 1918-19 és 1938-39 Lengyelország

1939 márciusában került sor Csehszlovákia teljes felszámolására és az első szlovák állam megalakulására. Ez azonban önálló államnak nem mondható, mert katonai, gazdasági és politikai értelemben egyaránt Németországtól függő bábállam volt. Ekkor Kárpátukrajnát Magyarország szállta meg, helyreállítva az ezeréves közigazgatási rendszert, majd a magyar csapatok keletről behatoltak Szlovákia ruszinok lakta északkeleti területére is, és egy sávot a magyar uralom alatt Kárpátalja néven visszaszervezett területhez csatoltak.

1939 szeptemberében, Lengyelországnak a második világháború kitörését jelentő német lerohanása után ismét fordult a kocka, a lengyel–szlovák területi viták Szlovákia javára dőltek el: az ország északon az egész 1920 előtti magyar területet megszerezte Árva és Szepes vidékén.

A második világháború végén, 1945-ben a moszkvai szerződésben Kárpátalját átadták a Szovjetuniónak, azon belül az Ukrán SZSZK-nak. A csehszlovák-szovjet határ az északi, hegyvidéki szakaszán megegyezett a Csehszlovákián belüli szlovák-kárpátukrán határral, Ungvártól délre, az alföldi részen azonban lényegében egy egyenes vonalat húztak a térképen a Tiszáig. Ennek következtében egy kis terület Kárpátukrajnától Szlovákiához került (5), egy valamivel nagyobb rész viszont Szlovákiától Ukrajnához (4).

A második világháborút lezáró párizsi békeszerződés alapján Kárpátaljától eltekintve helyreállt Csehszlovákia 1938 előtti területe, de a pozsonyi hídfő három községét (Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár, 1) csatolták Magyarországtól Szlovákiához. Szlovákia északi határa az 1923–24-es csehszlovák-lengyel egyezménnyel megállapított vonalra került ismét (2, 3).

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Szlovákia alkotmánya értelmében szuverén és demokratikus jogállam, amely egyetlen ideológián vagy valláson sem alapul. Államformáját tekintve parlamentáris köztársaság. Politikai rendszere az alkotmány értelmében működik. Az alkotmányt 1992. szeptember 1-jén ratifikálták (szeptember 1-je az alkotmány napja), életbe 1992. október 1-jén (néhány rész pedig 1993. január 1-jén) lépett. Felépítését tekintve preambulumból és kilenc fejezetbe sorolt 156 cikkelyből áll. Módosításához vagy kibővítéséhez a parlamentben háromötödös többség szükséges, ez eddig nyolcszor történt meg.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának pozsonyi épülete

Az alkotmányban foglaltak alapján az ország egyetlen alkotmányozó és törvényhozó szerve Nemzeti Tanács. Százötven tagját a szlovák állampolgárok négy évre választják arányos, közvetlen, titkos szavazáson. Jogköréből adódóan alkotmányozhat, alkotmányt módosíthat, törvényeket hozhat, felügyeli azok betartatását, szavaz az éves költségvetésről, nemzetközi szerződéseket fogadhat el, ellenőrzi a kormány munkáját, háborút indíthat és békét köthet. A Nemzeti Tanács bizalmatlansági indítványt fogadhat el a kormánnyal szemben, amely esetben a kormány megbízatását a köztársasági elnök visszavonja. Az utolsó parlamenti választásokat 2016. március 5-én tartották. A parlamenti képviselők büntetőjogi mentelmi jogát 2012 szeptemberében megszüntették.

A végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány, melynek tagjai a miniszterelnök, helyettese és a miniszterek. A miniszterelnököt az elnök nevezi ki. A kormányfő javaslatára az elnök nevezi ki és hívja vissza a kormány többi tagját is. Az egész kormány tetteiért a Nemzeti Tanácsnak felel. Ha a Tanács megvonja bizalmát a kormánytól, az elnöknek kötelessége visszavonni a kormány megbízatását. Az alkotmányban foglaltak értelmében a kormány feladata a törvények végrehajtása, új törvények és a költségvetés javaslása, emellett dönt az országot érintő bel- és külpolitikai kérdésekben. A Szlovák Köztársaság jelenlegi kormánya élén Robert Fico miniszterelnök áll (lásd: harmadik Fico-kormány).

Az igazságszolgáltatás élén a Legfelsőbb Bíróság áll, amely a fővárosban székel. Alatta vannak a kerületi bíróságok (8), ezek alatt pedig az első fokú, járási bíróságok. Az alkotmány tiszteletben tartására az Alkotmánybíróság[1] ügyel, amelynek székhelye Kassán található. Az Alkotmánybíróság tagjait a parlament választja (26 jelöltet), akik közül a köztársasági elnök választja ki a 13 alkotmánybírót és nevezi ki közülük a bíróság elnökét és alelnökét. 2003 novembere óta része a szlovákiai igazságszolgáltatásnak a Speciális Bíróság, amelynek székhelye Bazinban van. Ez a bíróság a különösen nagy érték ellen elkövetett és nagy veszélyességű bűncselekmények ügyében dönt és területenkívüliséget élvez, ami azt jelenti, hogy döntései egyben az első- és másodfokú bíróságok döntéseivel egyenértékűek – fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság döntése az irányadó.

Közigazgatási felosztás

Szlovákia az 1996-os közigazgatási reform óta 8 kerületre (kraj), azon belül összesen 79 járásra (okres) oszlik. Az ország területén 2002-ben 2891 község volt, melyek közül 138 város.

Szlovákia kerületei

	Kerület	Székhely
1	Pozsonyi (Bratislavský kraj)	Pozsony (Bratislava)
2	Nagyszombati (Trnavský kraj)	Nagyszombat (Trnava)
3	Nyitrai (Nitriansky kraj)	Nyitra (Nitra)
4	Trencséni (Trenčiansky kraj)	Trencsén (Trenčín)
5	Zsolnai (Žilinský kraj)	Zsolna (Žilina)
6	Besztercebányai (Banskobystrický kraj)	Besztercebánya (Banská Bystrica)
7	Kassai (Košický kraj)	Kassa (Košice)
8	Eperjesi (Prešovský kraj)	Eperjes (Prešov)

A zárójelben a szlovák elnevezés áll.

Politikai pártok

Legjelentősebb politikai pártok:

Név	Elnök	A 2016-os választáson elért eredmény százalékban	Mandátumok száma	Státus
Irány – Szociáldemokrácia (Smer – SD)	Robert Fico	28,28	49	Kormánypárt
Szabadság és Szolidaritás (SaS)	Richard Sulík	12,10	21	Ellenzék
Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO-NOVA)	Igor Matovič	11,03	19	Ellenzék
Szlovák Nemzeti Párt (SNS)	Andrej Danko	8,64	15	Kormánypárt
Kotleba - A Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS)	Marián Kotleba	8,04	14	Ellenzék
Család Vagyunk - Boris Kollár (SR)	Boris Kollár	6,63	11	Ellenzék
Most–Híd	Bugár Béla	6,50	11	Kormánypárt
Háló (#Sieť)	Roman Procházka	5,61	10	Ellenzék

Népesség

Általános adatok

• Népesség: 5 410 728 (2013)
• Népsűrűség: 111 fő/km2
• Születéskor várható élettartam: férfiak 71,5 év, nők 79,5 év
• 0-14 éves korig terjedő lakosság: 16,1%,
• 15-64 éves korig terjedő lakosság: 71,7%,
• 65-X éves korig terjedő lakosság: 12,3%
• Népességnövekedés: 0,143%
• Városi lakosság aránya: 58,8%
• Írástudatlanság: 1%

Legnépesebb települések

Zárójelben a szlovák elnevezés áll.

	Város	Népesség (fő)	Kerület	Pozsony Kassa Besztercebánya
1.	Pozsony (Bratislava)	425 459	Pozsonyi kerület
2.	Kassa (Košice)	240 688	Kassai kerület
3.	Eperjes (Prešov)	91 782	Eperjesi kerület
4.	Zsolna (Žilina)	81 494	Zsolnai kerület
5.	Nyitra (Nitra)	78 916	Nyitrai kerület
6.	Besztercebánya (Banská Bystrica)	80 003	Besztercebányai kerület
7.	Nagyszombat (Trnava)	66 358	Nagyszombati kerület
8.	Turócszentmárton (Martin)	57 428	Zsolnai kerület
9.	Trencsén (Trenčín)	55 877	Trencséni kerület
10.	Poprád (Poprad)	52 862	Eperjesi kerület
11.	Privigye (Prievidza)	48 978	Trencséni kerület
12.	Zólyom (Zvolen)	43 318	Besztercebányai kerület

Szlovákiában 138 város található.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A magyar lakosság Szlovákiában

  50-100%

  10-50%

  0-10%

A mai Szlovákia akkor még Magyarországhoz tartozó területének nyelvi térképe 1880-ban.

• Hivatalos nyelv a szlovák.
• Népek a legutóbbi, 2011. évi szlovákiai népszámlálás adatai szerint: szlovák 80,7%, magyar 8,5%, cigány 2,0%, cseh 0,6%, ruszin 0,6%, ukrán 0,1%, lengyel 0,1%, morva 0,1%, német 0,1%, egyéb 1,3%.

Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300 000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500 000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti. {[2]}{[3]} {[4]} {[5]} {[6]}

• Vallások: római katolikus 62,0%, evangélikus 5,9%, görög katolikus 3,8%, református 1,8%, ortodox 0,9%, egyéb 0,3%, felekezeten kívüli 13% (2001)
• Írásrendszer: latin ábécé

Szlovákiai magyarság

Szlovákiában ma közel félmillió magyar él (mintegy 458 467, a teljes lakosság 8,5%-a), döntő többségük a szlovák-magyar határ menti sávban, legnagyobb számban a Csallóközben.

Szlovákiai cigányság

A szlovákiai cigányság pontos számára csak becslések léteznek, mivel a cigányok egy része a népszámlálások során magát szlovákként, vagy magyarként határozza meg. Sokak anyanyelve is már ezen két nyelv egyike. Szlovákiában a legutóbbi 2011-es népszámlálás alapján 105738 cigány él, ami 2%-ot tesz ki, ennél azonban a számukat minden elemző többre becsüli.

No.	Megye	Népesség (2011, fő)	Cigányság lélekszáma (2011, fő, százalék)
1	Pozsonyi kerület	602436	767 (0,1%)
2	Nagyszombati kerület	554741	3048 (0,5%)
3	Trencséni kerület	594328	574 (0,1%)
4	Nyitrai kerület	689867	3987 (0,6%)
5	Zsolnai kerület	688851	2264 (0,3%)
6	Besztercebányai kerület	660563	15525 (2,4%)
7	Eperjesi kerület	814527	43097 (5,3%)
8	Kassai kerület	791723	36476 (4,6%)

Gazdaság

A Szlovák Nemzeti Bank székháza Pozsonyban

A gazdaság fő jellemzője a tartósan magas gazdasági növekedés. 2006-ban a bruttó hazai termék 8,9%-os növekedése az OECD tagállamai közül a legmagasabb volt. A 2007-es évi növekedés elérte az átlagos 10,4%-ot, a leggyorsabban a negyedik negyedévben, 14,3%-kal bővült.

A munkanélküliség 1999-ben tetőzött 19,2%-on, 2008-ban a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján a 7,8%-os szinten állt. A gazdasági fejlődés mellett a munkások kivándorlása is hozzájárult a csökkenéshez. Az Eurostat adatai alapján, amely a Szlovák Statisztikai Hivataltól különböző számítási módszereket használ, a munkanélküliség Szlovákiában Spanyolország után 9,9%-kal a második legmagasabb volt az Európai Unióban.

Az infláció a 2000-es 12,0%-ról a 2002-es parlamenti választások idejére 3,3%-ra csökkent, de az adónövelés és árszabályozás után, 2003–2004-ben csekély mértékben növekedett és 2005-ben 3,7%-os értéket ért el.

A Mikuláš Dzurinda vezette kabinet reformjai alakították ki a gazdasági növekedést erősítő vállalkozóbarát környezetet, egyszerűsítették az adózást és külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményeket nyújtottak. Fokozatosan visszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, a bevezetett egy kulcsos, 19%-os adókulccsal így több éven át növekedhetett az állam bevétele.

Bár ezek megalapozásához az államháztartási hiány radikális csökkenésére volt szükség, mely komoly megszorításokat jelentett. A szociális segélyek összegét a felére csökkentették, melyet követően 2004-ben roma „éhséglázadás” tört ki.

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Szlovákia 2009. január 1-jén bevezesse az eurót, mely meg is történt.

A GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben kedvezőtlenül magas értéken 7,84 százalékon tetőzött, 2011-ben 4,8 százalék volt.

Az átlagfizetés 2016-ban 905 €. A minimálbér összege 2016-ban 405 €, 2017 január 1-től 435 €. A létminimum összege ugyanebben az évben 355,01 €. Az új Fico-féle “szociális csomag” értelmében egy bizonyos minimálnyugdíjat is meghatároztak, aminek összege 269,50 € és 340,80 € között van.

Az élelmiszerfogyasztás szempontjából az eurózóna legszegényebb országának számít. Az Európai Központi Bank 2013-as elemzése szerint az eurózóna 6400 € átlagától lemaradva Szlovákiában az egy háztartásra eső átlagos élelmiszerfogyasztás 3800 €. Figyelembe véve az alacsony béreket, ezért a háztartások bevételeik meghatározó részét élelmiszerek vásárlására fordítják.

Mezőgazdaság

Az ország területének 33%-a szántóföld, 41%-a erdő, 17%-a rét, legelő. 1990–2002 között a mezőgazdasági termelés majdnem 1/3-ával csökkent, majd 2002 után újra növekedésnek indult. A Duna-menti-alföld és a dél-szlovákiai medencék éghajlata és talajviszonyai kedveznek a gabonafélék termesztésének. A hűvösebb éghajlatú medencékben burgonya és takarmánynövények teremnek. 1988-ban 190 ezer tonna burgonyát termesztettek 13,9 tonnás hektárhozammal.

Az ország déli régióiban termelt szőlő termőterülete csökkenő tendenciát mutat, egy évtized alatt megközelítőleg 25 000 hektárról 2008-ra 12 000 hektárra csökkent.

Ipar

Az ipari termelés értéke a 21. század első évtizedében gyorsan nőtt. A fő ágazat a gépipar és az autógyártás. (Volkswagen: Pozsonyban, Peugeot-Citroën: Trnava/Nagyszombat, Kia: Žilina/Zsolna). Pozsonyban és környékén számos üzem képviseli a villamosgépipart. Kelet-Szlovákiában Kassa, Eperjes és Szinna/Snina a gépipar fontos központjai.

Kiemelkedő a vegyipar (kőolajfinomítás, petrolkémiai üzemek, műtrágyagyártás), az építőanyagipar (cementgyártás). Jelentősebb még a könnyűipar és a faipar.

Külkereskedelem

Legfőbb kereskedelmi partnerei (2012-ben):

• Kivitel: Németország 22,4%, Csehország 14,6%, Lengyelország 8,6%, Magyarország 7,8%, Ausztria 7,1%
• Behozatal: Németország 18,5%, Csehország 17,9%, Oroszország 9,9%, Ausztria 7,7%, Magyarország 7,2%

Közlekedés

Fejlett közlekedési hálózatának gerincvonalai a folyók mentén teremtenek összeköttetést Nyugat- és Kelet-Szlovákia legfontosabb városai között. Az átmenő forgalom is jelentős.

Oktatási rendszer

A Mária Valéria híd újból összeköti Magyarországot és Szlovákiát

Három szakaszra osztható az oktatás Szlovákiában:

1. általános iskolai képzés
2. középiskolai képzés
3. felsőoktatás

A tankötelezettség időtartama Szlovákiában 10 év; 6 és 16 éves kor között kötelező az iskolalátogatás.

Általános iskolai képzés

Az állami alapiskola tandíját az állam, míg a magániskolákban a taníttatás díját a szülők vagy alapítványok vagy egyházak állják. A képzés két részből áll:

• alsó tagozat (6-tól 10 éves korig)
• felső tagozat (10-től 15 éves korig)

Amint véget ér az alsó tagozat, a diáknak (vagyis a szüleinek) szabad kezet adnak, hogy a tanulmányait a nyolc osztályos gimnáziumban, vagy a felső tagozaton folytassa.

Középiskola

A szlovák középiskoláknak különböző intézményeik vannak.

• Gimnáziumok:

Általános képzés, a diákokat főiskolai és egyetemi tanulmányokra készíti fel.

Kétfajta képzés létezik: nyolcéves (10–18 éves korig) és négyéves (15–19 éves korig).

• Szakközépiskolák:

Elsősorban a szakiskolákba való bejuttatásra törekszik, de lehetőséget ad felsőfokú intézményekbe való bejutásra is.

Mindkét típus szintén lehet állami vagy alapítványi finanszírozású.

Felsőoktatás

Jelen pillanatban huszonegy felsőfokú intézmény működik Szlovákiában. (Köztük egy rendőr- és két katonai akadémia, egy közgazdasági, egy orvosi, egy mezőgazdasági, és négy műszaki egyetem, és három zenei és művészeti akadémia.)

Négy alap felsőoktatási fokozat különül el, miközben a régi titulusok is használatban maradtak:

• bakkalaureátus - alapképzés (Bc.)
• magisztrátus - mesterképzés (Mgr. / Ing.)
• kisdoktorátus - (*.Dr.)
• nagydoktorátus (PhD.)

Felnőttoktatás

A továbbtanulásra lehetőség van, ami szinte csak az oktatási és továbbképző központok hatáskörébe tartozik. Létrehoztak kiegészítő tanfolyamokat is (vállalatokon belüli létesítmények, magániskolák stb.), amelyek nagyon változatos programokat ajánlanak a továbbtanulni vágyóknak.

Diplomák elismerése

Az EU tagországaiban működő NARIC nevű központok adnak erről felvilágosítást.
Forrás: http://www.hbmk.hu/eu25/szlovak/oktatas.html

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene és tánc intézményei.

Művészetek

Építészet

• Ján Svetlík

Képzőművészetek

Szlovákia területének híres képzőművészei:

• Jozef Hanula, a 19-20.század jeles szlovák festője
• Martin Benka
• Dominik Skutecky
• Maria Medvecka
• Koloman Sokol
• Albín Brunovský
• Janko Alexy
• Ernest Zmeták
• Ľudovít Fulla

Irodalom

A szlovák irodalmat kevesen ismerik, fontos nevek a 18-19. századból: Juraj Fándly, Ľudovít Štúr, Pavol Országh Hviezdoslav, Pavol Dobšinský, Ján Hollý, Karol Kuzmány, Janko Kráľ, Andrej Sládkovič, Samo Chalupka és Ján Botto. 20. és a 21. század: Janko Jesenský, Milan Rúfus, Vincent Šikula, Božena Slančíková-Timrava, Alfonz Bednár, Ladislav Mňačko, Margita Figuli, Milo Urban, Dominik Tatarka, Hana Zelinová, Ladislav Ballek, Martin Chudoba, Zora Jesenská, Vincent Šikula és Milka Zimková. Néhany név a szlovákia magyar irodalomból: Grendel Lajos, Ozsvald Árpád, Mécs László, Cselényi László, Tőzsér Árpád, Duba Gyula és a kassai Márai Sándor.

Filmművészet

Juraj Jakubisko

A szlovák filmgyártást amerikai szlovákok indították el Csehszlovákia kikiáltását követően, s az ő segítségükkel készült el az első szlovák film, a Jánošík. Az első Szlovák Köztársaság idején az állam ideológiai okokból támogatta a híradózást, ami elősegítette egy szakmailag felkészült alkotói gárda kialakulását.

A háború utáni első filmet még a cseh Martin Frič rendezi, de már színészként és társrendezőként megjelenik mellette Paľo Bielik, aki 1948-ban elkészíti a szlovák nemzeti felkelésről az első szlovák hangosfilmet, „Farkasverem” (Vlčie diery) címmel. Ezt követően egyre több játékfilm készül, többnyire háborús témában. A korszak egyik legjelentősebb filmje a Ján Kadár és a cseh Elmar Klos által rendezett Oscar-díjas „Üzlet a korzón” (Obchod na korze).

A hatvanas évek elején Peter Solan, Martin Hollý és Štefan Uher visz új lendületet a szlovák filmbe. A legjelentősebb mű ebből az időből Uher 1962-es filmje, a „Nap a hálóban” (Slnko v sieti), amit sokan a cseh újhullám első jelentős filmjének tartanak. Ezt a generációt újabb hármas követi: Juraj Jakubisko, Elo Havetta és Dušan Hanák. Az ő munkásságukban csúcsosodik ki a szlovák filmművészet, ám a normalizáció (a prágai tavasz utáni kommunista rendteremtés) nem enged a művészetnek. Az ideológiailag a rendszernek nem tetsző filmeket dobozba zárják, több rendező tiltólistára kerül, míg az állam kevésbé tehetséges rendezőket támogat.

A rendszerváltást követően megszűnt az addig szlovák filmeket gyártó Koliba filmgyár, és ez megpecsételte a szlovák film sorsát. Befektetők híján neves szakemberek mentek át Prágába dolgozni (a legjelentősebb Jakubisko), így a szlovák filmgyártásnak mindent elölről kellett kezdenie. Napjainkban szinte Martin Šulik az egyetlen jelentős rendező Szlovákiában.

Zene

Az 1970-es évek magas színvonalú szlovák jazz-rock és progresszív rock zenekarai voltak a Fermáta és a Collegium Musicum. További együttesek: Elán, Gladiátor, Horkýže Slíže, Iné Kafe, No name, Peha, IMT Smile, Team, Vidiek, Zóna A.

Szlovákiai magyar etno-rockzene: Ghymes. Napjaink nemzetközileg is elismert dark psytrance előadója Cosmo.

Gasztronómia

A szlovák konyhában rengeteg elem keveredik. Ételeikben megtalálhatjuk a szláv, a francia, a német és a magyar jegyeket is egyaránt. Leveseik leginkább a francia konyhát idézik krém- és erőleveseikkel. Jellegzetes levesnek számít még a borscs leves és a máj- és grízgombóc levesek. Húsételeik sokféle húsból készülnek: juh, sertés, szarvasmarha, szárnyas és vad. A húsételeikhez gyakran tálalnak valamilyen szószt, vagy mártást. Az erdők igen gazdagok vadakban, így tehát az étlapokon rengeteg vadhús alapú étellel találkozhatunk. Gombákban ugyancsak gazdagok az erdők, amiket rengeteg ételben/-hez használnak fel. Az ételeket leginkább sóval, borssal, foghagymával, hagymával és szalonnával ízesítik. Sokféle köretet ismernek, különlegességnek a különböző gombócok számítanak, de gyakori a rizs és a burgonya is. Egyik legismertebb specialitásuk a sztrapacska. A szlovákok a sztrapacskával valahogy úgy vannak, mint mi a töltött káposztánkkal, vagyis minél többször melegítjük újra, annál finomabbá válik. Kedvelt étel a ganza, ami kukoricalisztből készült kásaféle, amit pirított hagymával, tepertővel, túróval, vagy hidegen aludttejjel fogyasztanak. A folyók gazdagok különbözőféle halakban, amikből sokféle ételt készítenek. Ilyen például a roston sült, vagy rántott hal, illetve a különböző mártásokban és pácokban elkészített fogások. Legismertebb desszertjük, de gyakori főétel is a guba. Ezt legtöbbször mézzel, darált mákkal, vagy túróval fogyasztják. A desszertekben igen gyakran előfordul a juh- vagy tehéntúró. Sokféle péksüteményük van, sós és édes egyaránt. Az édes süteményeiket általában valamilyen lekvárral töltik meg. Italaik közül a kiemelendők a sörök és a borok.

A szlovák konyhára hatottak a környező országok étkezési szokásai. Fűszeresebben főznek, mint a csehek. A falvak lakói régen szerényen étkeztek, asztalukra ritkán került hús. Az egyszerűbb ételeket füstölt oldalassal vagy pár karika kolbásszal bolondították meg.

Juhtúrós galuska

A túrót gyakran használták ételeikhez, általában a legszegényebb gazda is rendelkezett egy pár juhhal. A juhsajtot lereszelték, átgyúrták, sóval és vajjal gazdagították, majd egy fabödönbe helyezték érlelni. A juhtúró (bryndza) pikáns, csípős ízt kapott, fajtái: ostipok, hyncica, korbacika és liptovska.

Az egyik legismertebb ételük a sztrapacska, amely krumpligaluskából készül, hagyományosan cserépedényben tálalják, zsírral megöntözik, és megrakják juhtúróval, túróval vagy pirított káposztával esetleg libatepertővel.

Különleges levesük a kapustnica. Káposztát, füstölt kolbászt, gombát, néha szilvát tesznek bele. A szilvás változatot előszeretettel fogyasztják karácsonykor. Egy másik jellegzetes leves a fazuova polievka, amely babból és gyökérzöldségekből áll, néha füstölt sertéshússal dúsítják.

A ganza durva szemcséjű kukoricalisztből készül. Sós vízben főzik, ha kész, kanállal kiszaggatják és pirított hagymával, tepertővel vagy túróval tálalják. Hidegen aludttejjel fogyasztják. Disznóöléskor az abálólében főzött kukoricadara a szeri kása apró hússal.

Jellegzetes karácsonyi böjtös ételük a guba. Karácsony előtt nagy mennyiségben készítették, sokáig elállt. Lisztet és élesztőt langyos tejben összekevertek, pihentették, majd hosszú rudakat sodortak belőle és diónyi darabokra szelték és a kemencében szárazra sütötték. Fogyasztás előtt forró vízben kifőzték és mákkal, mézzel vagy túróval ízesítették.

A slivovica (szilvapálinka) Szlovákia nemzeti itala. A szlovák sörök közül a szakértők a következő márkákat emelik ki: Šteiger, Kelt, Šariš, Corgoň, Zlatý Bažant (Arany fácán) és Topvar.^[forrás?]

Turizmus, látnivalók

A szepesi vár

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti Szlovákiában:

• Vlkolinec hegyi falu, Rózsahegy város része;
• Selmecbánya;
• Szepesváralja, Lőcse, Szepesi vár és a kapcsolódó műemlékek;
• Bártfa belvárosa;
• A szlovákiai Kárpátok fatemplomai Hervartó, Turdossin, Késmárk (Késmárki evangélikus templom), Lestin, Garamszeg (Garamszegi evangélikus templom és harangláb), Rózsadomb, Ladomérvágása és Oroszsebes településeken.

Média

• Szlovákiai tv-csatornák: STV 1, STV 2, TV JOJ, JOJ PLUS, WAU, TV Markíza, TV DOMA, DAJTO, FOOOR, Slovak Sport TV, TA3, LUX TV, MUSIC BOX, MUSIQ1, TVA
• Szlovákiai újságok: Nový Čas, SME, Plus 7 Dní, Slovenka, Život, Pravda,
• Szlovákiai rádiok: Slovensko1, Europa 2, Rádio Expres, Rádio FM, Fun Radio, Jemné Melódie, Rádio SiTy, Rádio Viva, Europa2, Rádio Yes, Rádio Aligator, Rádio 7, Antena, Radio Best, Rádio Regina, Rádio Hey!, L-Rádio, Rádio Max, Rádio GO DeeJay, Pátria Rádió (magyar nyelvű közszolgálati csatorna),

Sportélete

Szlovákia legnépszerűbb sportja a jégkorong, továbbá a tenisz és a labdarúgás. A szlovák jégkorong-válogatott legnagyobb sikere a 2002-es svédországi (világbajnoki) aranyérem, a 2000-es oroszországi ezüstérem és a 2003-as bronzérem, illetve a 2010-es olimpiai 4. hely valamint a 2012-es világbajnoki ezüstérem. Legeredményesebb játékosa Miroslav Šatan a címeres mezben 69 gólt szerzett 117 mérkőzésen. A legjobb szlovák jégkorongozók az NHL-ben szerepelnek. Legeredményesebbek: Miroslav Šatan, Peter Bondra, Žigmund Pálffy, Ľubomír Višňovský, Ján Lašák, Peter Budaj, Zdeno Chára, Marián Hossa, Marián Gáborík, Pavol Demitra, Richard Zednik.

A független Szlovákia 1994 óta vesz részt a nyári és téli olimpiákon. A legtöbb érmet szlalom kajak-kenuban szerezték. A 2010-es vancouveri olimpián az eredetileg orosz Anastasiya Kuzmina biatlonos szerzett aranyérmet, a jégkorong-válogatott épp csak lecsúszott a dobogóról. Kuzmina 2014-ben megvédte olimpiai bajnoki címét.

Szlovákia legjelentősebb futballcsapatai: ŠK Slovan Bratislava, MFK Košice (korábban VSS Košice, illetve 1. FC Košice), MŠK Žilina, Inter Bratislava, Spartak Trnava, Artmedia Petržalka, Tatran Prešov, DAC 1904 Dunaszerdahely.

A szlovák labdarúgó-válogatott kijutott a 2010-es dél-afrikai foci vb-re, a független Szlovákia először vehetett részt a vb-n és sikerült kijutniuk a 2016-os Franciaországi eb-re is. A legjobb játékosok rendszerint külföldi ligákban játszanak.

Állami ünnepek és munkaszüneti napok

Pozsony a Duna felől, 2006

Az állami ünnepek munkaszüneti napnak számítanak Szlovákiában:

• január 1. – a Szlovák Köztársaság megalakulása
• július 5. – Szent Cirill és Metód napja
• augusztus 29. – a szlovák nemzeti felkelés évfordulója
• szeptember 1. – a Szlovák Köztársaság alkotmányának napja
• november 17. – a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja

Egyéb munkaszüneti napok:

• január 6. – Vízkereszt
• Nagypéntek
• húsvéthétfő
• május 1. – a munka ünnepe
• május 8. – a fasizmus felett aratott győzelem ünnepe
• szeptember 15. – Hétfájdalmú Szűz Mária napja
• november 1. – Mindenszentek napja
• december 24. – Szenteste
• december 25-26. – Karácsony

Lásd még

• Kategória:Szlovákia települései
• Szlovák nyelvtörvény
• Magyar–szlovák kapcsolatok

Külső hivatkozások

• Szlovákia.lap.hu – Linkgyűjtemény
• A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal oldala
• Szlovák idegenforgalmi térkép
• Statisztikai adatok a népszámlálásokról
• Térkép Kalauz (Praktikus térképgyűjtemény Szlovákiáról, nagyobb városairól)
• Szlovákiai magyar oktatási intézmények
• Szlovákia látnivalók
• Képgaléria Szlovákiáról
• Hírek Szlovákiából