December 2.

December 2. az év 336. (szökőévben 337.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 29 nap van hátra.

Névnapok: Melinda, Vivien, Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna

Események

• 1291 – Pozsony városa kiváltságokat (többek között árumegállító jogot) kap III. András királytól.
• 1409 – Megnyílik a Lipcsei Egyetem.
• 1469 – Lorenzo de’ Medici és Giuliano de’ Medici lesznek Firenze városának uralkodói.
• 1648 – Oliver Cromwell serege bevonul Londonba.
• 1789 – Jan Dekert varsói polgármester vezetésével a Fekete menet levelet visz II. Szaniszló Ágost lengyel királynak annak érdekében, hogy a nagy szejm rendezze a polgárság helyzetét.
• 1804 – Bonaparte Napóleont a franciák császárává koronázzák I. Napóleon néven. Vele együtt megkoronázzák Jozefina császárnét is.
• 1805 – I. Napóleon francia császár az austerlitzi csatában legyőzi az oroszokat és osztrákokat.
• 1823 – James Monroe amerikai elnök a Kongresszushoz intézett üzenetében kifejti a ma „Monroe-elvnek” nevezett politikai doktrínát, melynek lényege, hogy az amerikai földrészeken az Egyesült Államok saját biztonságára veszélyesnek tekint minden európai hatalmi beavatkozást.
• 1848 – Lemond I. Ferdinánd osztrák császár (V. Ferdinánd néven magyar király). Trónra lép I. Ferenc József császár, cseh király. (Magyar királlyá csak 1867-ben koronázzák, a kiegyezés után).
• 1849 – I. Ferenc József császár és király megalapítja a Ferenc József-rendet, az alapítás dátuma azonban visszamenőleges: 1848. december 2., a trónfoglalás napja.
• 1851 – Charles Louis Napoléon Bonaparte francia elnök puccsa.
• 1852 – Charles Louis Napoléon Bonapartét a franciák császárává koronázzák, III. Napóleon néven.
• 1859 – Felakasztják John Brown abolicionista vezért, a Harper’s Ferry-i felkelés vezetőjét.
• 1907 – Megalakul az Angol Profi Futball Szövetség (English Professional Football Player's Association)
• 1915 – Albert Einstein közzéteszi a relativitáselméletet.
• 1915 – Befejeződik a IV. isonzói csata
• 1917 – Befejeződik az I. piavei csata.
• 1933 – A lakihegyi adótorony hivatalos átadása.
• 1942 – Manhattan terv keretében a Chicagói Egyetem laborjában végezték a világ első irányított nukleáris láncreakcióját.
• 1944 – Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front.
• 1956 – Fidel Castro, Che Guevara és harcostársai megérkeznek a Granma fedélzetén Kuba partjaihoz, partra szállnak Kuba Oriente tartományában, és megkezdik harcukat az uralkodó Fulgencio Batista ellen.
• 1961 – Fidel Castro bejelenti, hogy Kuba a kommunista utat fogja követni.
• 1971 – Megalakul az Egyesült Arab Emírségek.
• 1971 – Leszáll a Marsra a Marsz–3 szovjet űrszonda. Ez volt az első landolás a bolygó felszínén.
• 1975 – A Laoszi Királyság helyett kikiáltják a Laoszi Népköztársaságot.
• 1980 – Amerikában megalakul a Gates of the Arctic Nemzeti Park, a Glacier Bay Nemzeti Park, a Katmai Nemzeti Park, a Kenai Fjords Nemzeti Park, a Kobuk Valley Nemzeti Park, a Lake Clark Nemzeti Park, és a Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park.
• 1982 – Beültetik az első mesterséges szívet; Barney Clark, a páciens még 112 napig él.
• 1989 – Megkezdődik Mihail Gorbacsov és id. George Bush csúcstalálkozója Máltán.
• 1990
  • Helmut Kohl győz az újraegyesített Németország első választásán.
  • T. Akijama tévériporter első japán emberként lép az űrbe, és hét napot tölt a Mir űrállomáson.
• 1991 – Megjelenik a QuickTime első verziója.
• 1993 – A NASA útjára indítja az Endeavour űrrepülőgépet, hogy kijavítsa a Hubble űrtávcső hibáját.
• 1994 – Váltóállítási hiba következtében a Nyíregyházáról Budapest-Nyugati pályaudvarra tartó gyorsvonat Szajol vasútállomáson kisiklik, és 110 km/óra sebességgel belerohan az állomás épületébe. A balesetben 31-en életüket vesztik, 54 személy megsérül.

Hugo Chávez elnök szavazata leadásakor (2007)

• 1995 – Elindítják az amerikai SOHO napkutató műholdat.
• 1999 – David Trimble vezetésével megalakul a belfasti kormány, így 27 év után megszűnik London közvetlen irányítása Észak-Írország fölött.
• 2001 – Csődbe megy a houstoni székhelyű energetikai óriás cég, az Enron. A csődeljárást követően szigorú törvényeket hoznak az elektronikus levelezés megbízhatóságának biztosítására (Sarbanes–Oxley törvény).
• 2004 – Lettországban Aigars Kalvītis veszi át a kormány irányítását.
• 2007 – Vlagyimir Putyin orosz elnök pártja, az Egységes Oroszország nyer az oroszországi parlamenti választásokon.
• 2007 – A szavazók 51%-a elutasítja az alkotmánymódosítást Venezuelában, amellyel Hugo Chávez baloldali elnök korlátlan újraválaszthatóságát szerette volna elérni.

Születések

• 1761 – Nicolas-Louis Robert francia feltaláló, az első síkszitás papírgyártó gép létrehozója († 1828)
• 1762 – Festetics Imre magyar főúr, genetikus († 1847)
• 1769 – Schallhas Károly Fülöp magyar festő, grafikus († 1797)
• 1796 – Beöthy Ödön Bihar vármegye főispánja († 1854)
• 1790 – Kállay Ferenc művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja († 1861)
• 1817 – Georg Daniel Teutsch erdélyi szász történész, evangélikus püspök († 1893)
• 1817 – Bangya János (Mehemed bej) magyar honvédalezredes († 1868)
• 1838 – Beniczky Emil magyar költő († 1864)
• 1839 – Grünwald Béla magyar politikus, történetíró († 1891)
• 1859 – Georges Seurat francia festőművész († 1891)
• 1868 – Francis Jammes francia költő († 1938)
• 1873 – Nyilasy Sándor magyar festőművész († 1934)
• 1885 – George Richards Minot Nobel-díjas amerikai fizikus († 1950)
• 1891 – Otto Dix német festőművész († 1969)
• 1899 – Sir John Barbirolli brit karmester, csellista († 1970)
• 1906 – Goldmark Péter Károly magyar mérnök, fizikus, az amerikai Columbia Records mérnöke († 1977)
• 1909 – Garay György Liszt Ferenc-díjas hegedűművész († 1988)
• 1912 – Kántás Károly Kossuth-díjas geofizikus, az MTA tagja, a tellurikus módszer bevezetője a magyarországi geofizikai nyersanyagkutatásba († 1991)
• 1914 – Ray Walston (er. Herman Walston) amerikai filmszínész († 2001)
• 1923 – Maria Callas opera-énekesnő (Maria Anna Cecilia Sofia Kalogeropulos) († 1977)
• 1925 – Julie Harris amerikai színésznő († 2013)
• 1928 – Guy Bourdin francia fotográfus, divat- és reklámfotós († 1991)
• 1930 – Jack Rounds amerikai autóversenyző († 1998)
• 1930 – Eck Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncos, koreográfus († 1999)
• 1931 – Garay Attila magyar dzsessz-zongorista, zeneszerző, énekes († 2013)
• 1933 – Komjáthy György a Magyar Rádió zenei szerkesztője
• 1935 – Turi-Kovács Béla ügyvéd, politikus, miniszter
• 1935 – Nicolae Labiș román költő († 1956)
• 1937 – Chris Bristow (Christopher Bristow) brit autóversenyző († 1960)
• 1937 – Gyulai Líviusz Kossuth-díjas magyar grafikusművész
• 1944 – Ibrahim Rugova albán politikus, Koszovó elnöke († 2006)
• 1946 – Giovanni „Gianni” Versace olasz divattervező († 1997)
• 1947 – Samu Géza szobrász, képzőművész († 1990)
• 1948 – Gazda István tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója
• 1972 – Kálmánchelyi Zoltán rendező, színész
• 1973 – Szeles Mónika újvidéki származású amerikai teniszező
• 1973 – Jan Ullrich német kerékpárversenyző
• 1977 – Vizy Márton zeneszerző, dalszerző, énekes
• 1978 – Nelly Furtado kanadai énekesnő, dalszövegíró
• 1980 – Damir Burić horvát vízilabdázó
• 1981 – Britney Spears amerikai énekesnő
• 1984 – Máté Péter magyar válogatott labdarúgó, jelenleg a DVSC játékosa
• 1984 – Kiss Ramóna magyar színésznő
• 1985 – Amaury Leveaux francia úszó
• 1987 – Molnár Tamás magyar énekes, az Anti Fitness Club énekese
• 1987 – Promise Isaac nigériai labdarúgó
• 1987 – Teairra Marí amerikai énekesnő
• 1989 – Matteo Darmian olasz labdarúgó

Halálozások

• 1469 – Piero de’ Medici, Firenze ura (* 1416)
• 1515 – Gonzalo Fernández de Córdoba spanyol nemes, hadvezér (* 1453)
• 1547 – Hernán Cortés spanyol konkvisztádor, felfedező, hódító (* 1485)
• 1594 – Gerardus Mercator németalföldi térképész, földrajztudós, az első modern térkép megalkotója (* 1512)
• 1743 – Berzeviczy Sándor jezsuita rendi tanár (* 1674)
• 1858 – Baumholtzer Menyhért katolikus pap (* 1795)
• 1859 – John Brown amerikai abolicionista, felakasztották (* 1800)
• 1886 – Ipolyi Arnold művészettörténész, püspök, a rendszeres műemlékvédelem magyarországi megalapítója (* 1823)
• 1888 – Lenhossék József orvos, anatómus, antropológus, az MTA tagja (* 1818)
• 1918 – Edmond Rostand francia költő, drámaíró (* 1868)
• 1929 – Bátor Szidor zenetanár, zeneszerző (* 1860)
• 1931
  • Bálint Nagy István magyar fül-orr-gégeorvos, orvostörténész (* 1893)
  • Vincent d’Indy francia zeneszerző, karmester és számos muzsikust útjára indító tanár (* 1851)
• 1944 – Filippo Tommaso Marinetti olasz avantgardista író, a futurizmus megalapítója (* 1876)
• 1960 – Bartha Albert magyar katonatiszt, politikus, miniszter (* 1877)
• 1962 – Bíró Vencel magyar történész, piarista szerzetes (* 1885)
• 1963 – Sabu indiai születésű amerikai színész (* 1924)
• 1966 – Luitzen Egbertus Jan Brouwer holland matematikus és filozófus, a matematikai intuicionizmus megalapítója, a 20. századi matematikafilozófia meghatározó alakja (* 1881).
• 1969 – Kliment Jefremovics Vorosilov szovjet katonatiszt, marsall (* 1881)
• 1982 – Marty Feldman angol író, komikus (* 1934)
• 1987 – Jakov Zeldovics szovjet fizikus, csillagász fontos szerepet játszott a szovjet nukleáris- és termonukleáris fegyver kifejlesztésében (* 1914)
• 1990 – Aaron Copland amerikai zeneszerző (* 1900)
• 1993 – Pablo Escobar kolumbiai drogbáró (* 1949)
• 2001 – Bruce Halford brit autóversenyző (* 1931)
• 2002 – Marx György magyar fizikus, az MTA tagja (* 1927)
• 2013 – Bächer Iván magyar író, újságíró, publicista (* 1957)
• 2015 – Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő, a nemzet művésze (* 1928)
• 2016 – Lendvay Kamilló Kossuth-díjas magyar zeneszerző, egyetemi tanár (* 1928)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

→Sablonvita:Ünnepek/12-02:

A rabszolgaság megszüntetése

• a rabszolgaság megszüntetésének világnapja
• Egyesült Arab Emírségek nemzeti ünnepe
• Szent Lúciusz püspök és Szent Szilvánusz emléknapja a katolikus egyházban