Zambia
| Zambiai Köztársaság | |||
| Republic of Zambia | |||
|
|||
| Nemzeti mottó: Egy Zambia, Egy Nemzet. Nemzeti himnusz: Stand and Sing of Zambia, Proud and Free. |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Lusaka | ||
| d. sz. 15° 25′, k. h. 28° 16′ | |||
| Államforma | elnöki köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | bemba, kaonda, lozi, további 70 törzsi nyelv | ||
| Függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1964. október 24. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 14 309 466 fő (2012)[1] | ||
| Rangsorban | 70 | ||
| Becsült | 15 023 315 fő (2014. június) | ||
| Rangsorban | 70 | ||
| Népsűrűség | 17,2 fő/km² | ||
| GDP | 2012 | ||
| Összes | 23 967 millió USD (126) | ||
| Egy főre jutó | 1721 USD | ||
| HDI (2011) | 0,430 (164) – alacsony | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 752 614 km² | ||
| Rangsorban | 38 | ||
| Víz | 1%% | ||
| Időzóna | CAT (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Zambiai kwacha (ZMK) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | Z | ||
| Hívószám | 260 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
|
||
| Internet TLD | .zm | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
|
||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zambiai Köztársaság témájú médiaállományokat.
|
|||
Zambia dél-afrikai állam. Az ország neve a Zambézi folyótól származik, régebbi neve Észak-Rhodesia volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése, határai[szerkesztés]
A tengertől elzárt dél-afrikai országot északról a Kongói Demokratikus Köztársaság és Tanzánia, keletről Malawi és Mozambik, délről Zimbabwe, Botswana és Namíbia, nyugatról Angola határolja. Déli határfolyója a Zambézi.
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Az ország jelentős részét az Afrikai-pajzs ősi kőzetein kialakult 1000-1500 méter magas fennsíkok (Katanga-, Zambézi- és Lunda-fennsík) foglalják el. Közöttük a folyók mély árkokban folynak. A fennsíkokból kiemelkedő szigethegyek és szigethegységek közül legnagyobb a Muchinga-hegység (Mabyoula, 1848 m). A fennsíkok délkeleten a Zambézi árkára szakadnak le, délnyugaton a Kalahári-medence síkságába simulnak.
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország legnagyobb része a Zambézi folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A Zambézi az Indiai-óceánba ömlik. Az állam területének durván negyede a Kongó vízgyűjtő területe. A Kongó legdélibb forrásai Zambiában találhatók.
Zambia nagy kiterjedésű síkságain több kisebb-nagyobb árterület alakult ki. Egy-egy ilyen árterület európai szemmel hatalmas, és víz alatt áll az esős évszak nagy részében és a száraz évszak kezdetén. Ehhez a rendszeres elárasztáshoz alkalmazkodott a helyi élővilág és az ott élő emberek életmódja is.
Éghajlat[szerkesztés]
A terület legnagyobb részén két fő évszak van: az esős nyáron, vagyis általában novembertől áprilisig és a száraz évszak az év többi részében. A száraz évszak maga is két szakaszra oszlik: a hűvös száraz évszak májustól augusztusig tart, a forró pedig szeptember és október hónapokban. Legkellemesebb a hűvös száraz évszak időjárása. Hideg ekkor sincs.
A csapadék délnyugaton, a Kalahári-sivatag közelében a legkevesebb. Száraz a Zambézi egész völgye. Az ország többi részén elég a csapadék erdők életéhez.
Állat- és növényvilág, környezetvédelem[szerkesztés]
Nemzeti parkok[szerkesztés]
Zambia híres nemzeti parkjairól.
A nemzeti parkok angol neveik[2] alapján:
- Blue Lagoon Nemzeti Park
- Isangano Nemzeti Park
- Kafue Nemzeti Park
- Kasanka Nemzeti Park
- Lavushi Manda Nemzeti Park
- Liuwa Plain Nemzeti Park
- Lochinvar Nemzeti Park
- Lower Zambezi Nemzeti Park
- Luambe Nemzeti Park
- Lukusuzi Nemzeti Park
- Lusenga Plain Nemzeti Park
- Mosi-oa-Tunya Nemzeti Park (Viktória-vízesés)
- Mweru Wantipa Nemzeti Park
- North Luangwa Nemzeti Park
- Nsumbu (Sumbu) Nemzeti Park
- Nyika Plateau Nemzeti Park
- Sioma Ngwezi Nemzeti Park
- South Luangwa Nemzeti Park
- West Lunga Nemzeti Park
Természeti világörökség[szerkesztés]
Zimbabwéval közös természeti világörökség a Viktória-vízesés a két állam határán.
-
Termeszvárak a Kasanka Nemzeti Parkban
-
A Lunsemfwa folyó kanyonja
.jpg)
Történelem[szerkesztés]
Zambia területe az őskor óta lakott, az országban élő népek elődei azonban csak a 16-17. században foglalták el a vidéket. Északi részét 1750 körül a Lunda Birodalom igázta le, ugyanekkor alakult meg a Felső-Zambézi mentén a Barotsze Királyság. Az első európaiak, a portugálok és az angolok a 18. század végén jelentek meg. A portugálokat megelőzve, a David Livingstone által bejárt terület a helyi törzsfőnökökkel valő szerződések révén a Brit Dél-afrikai Társaság birtokába került. Észak-Rhodesia néven 1924-ben lett önálló brit gyarmat. A második világháború után megerősödtek az afrikaiak politikai mozgalmai. 1953-ban hozták létre Észak- és Dél-Rhodesia és Nyaszaföld gyarmatokból a Rhodesia és Nyaszaföld Államszövetséget. Az államszövetség 1963. december 31-én felbomlott, majd Észak-Rhodesia kilenc hónapos belső önkormányzat után, 1964. október 24-én elnyerte állami függetlenségét Zambia néven.
A függetlenség a számottevő ásványkincs súlyos gondokat okozott Zambiában. Túl kevés volt a képzett zambiai a kormányzat működtetéséhez. A gazdaság is nagymértékben függött a külföldiek szakértelmétől. Három szomszédos ország: Angola, Mozambik és Dél-Rhodézia gyarmati uralom alatt állt. Dél-Rhodézia fehér kormánya 1965 novemberében egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Zambiának közös határa volt Délnyugat-Afrikával (Namíbia), amelyet ekkor a Dél-afrikai Köztársaság igazgatott. A zambiaiak az antikolonialista, a fehérek uralma ellen harcoló erőkkel szimpatizáltak, különösen Dél-Rhodéziában (amely akkor a Rhodézia nevet viselte). A következő évtizedekben aktívan támogatták Angolában az UNITA mozgalmat, a Zimbabwei Afrikai Népi Uniót (ZAPU), Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) és Délnyugat-Afrika Népeinek Szervezetét (SWAPO).
Rhodéziával való konfliktus következtében lezárták a határt 1973-ban, ami súlyos gondokat okozott a nemzetközi szállításokban és az áramellátásban. Kínai segítséggel vasút épült Dar es Salaam tanzániai kikötőbe. Ez csökkentette Zambia függőségét a Dél-Afrikába és a nyugati irányba, Angolán át vezető vasútvonalaktól. A vasút elkészültéig Zambia importjának és létfontosságú rézexportjának fő ütőere a TanZam út volt, amely Zambiából Tanzánia kikötővárosaiba vezetett. Olajvezeték is épült Dar es Salaamból Zambiába. Az 1970-es évek végén Mozambik és Angola függetlenné vált Portugáliától. Zimbabwe 1979-ben lett független. Mindez nem oldotta meg Zambia gondjait. A korábbi portugál gyarmatokon kitört polgárháborúk menekültek terhét zúdították Zambia nyakába és folytatódtak szállítási problémái. A Benguela vasút, amely nyugatra vezetett Angolán át, az 1970-es évek végétől lezárult a zambiai szállítmányok előtt. Zambia erőteljesen támogatta az ANC-t, amelynek külföldi székhelye Lusakában volt. Ez biztonsági problémákat okozott, mert Dél-Afrika az ANC létesítményeit Zambiában is támadta.
Az 1970-es évek közepén Zambia fő exportcikkének, a réznek az ára esett a világpiacon. Ez jelentősen nehezítette Zambia helyzetét, mert a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
A mai alkotmányt 1973. augusztus 25-én fogadták el. Az országban bevezették az egypártrendszert és ezután egy diktatórikus időszak következett. Az új alkotmányban egykamarás parlament szerepelt és az ország irányítását a Központi Bizottságban ülő United National Independence Party (UNIP) tagja végezték. Az UNIP monopolhelyzete elleni növekvő elégedetlenség 1990-ben a Movement for Multiparty Democracy (Mozgalom a Többpárti Demokráciáért - MMD) megszületéséhez vezetett. Az 1991-es elnökválasztáson Frederick Chiluba elsöprő sikert aratott Kaunda felett a szavazatok 81%-ának megszerzésével. A földcsuszamlásszerű győzelem betetőzéseképpen az MMD 125 helyet szerzett meg a 150 parlamenti helyből. A keleti tartományban az UNIP győzedelmeskedett 19 helyet szerezve meg.
1996-ban Chilubát az első elnöki terminusa végén ismét elnökké választották. A választásokon az MMD 131 helyet szerzett meg, miután a Kaunda által vezetett UNIP bojkottálta a választást, tiltakozva az ellen, hogy vezetőjük nem vehetett részt az elnökségért folyó harcban, és azzal vádolta a kormánypártot, hogy a választás eredménye előre eldöntött volt. Ennek ellenére a választás nyugodtan zajlott le.
2001-ben Chiluba támogatói kampányba kezdtek az alkotmánymódosításért, hogy Chilubát harmadszor is elnöknek jelölhessék. A polgári és ellenzéki tiltakozás elérte, hogy Chiluba visszalépett a harmadszori elnökjelöltségtől. Csekély szavazattöbbséggel Levy Mwanawasa nyerte a választást az MMD-nek. 2008. augusztusában bekövetkezett halála után Rupiah Banda, zambiai alelnök követte őt az elnöki pozícióban.
A végrehajtó hatalom a megválasztott elnök által vezetett kormány kezében van. Az elnököt öt éves időszakra választják, egyszeri újraválasztási lehetőséggel.
A törvényhozó hatalmat az egykamarás Zambiai Nemzetgyűlés gyakorolja. A jelenlegi Nemzetgyűlés a 2001. december 27-i választásokat követően alakult meg. Tagjainak száma 158. 150 tagot közvetlenül választanak meg a választókerületekben, 8 helyre az elnök jelöl ki képviselőt. A Nemzetgyűlés tagjai öt éves terminusban dolgoznak.
Nemzetközi tagsága[szerkesztés]
Brit nemzetközösség, ENSZ, Afrikai Unió.
Elnökök[szerkesztés]
- Kenneth Kaunda (UNIP) 1964–1991
- Frederick Chiluba (MMD) 1991–2001
- Levy Mwanawasa (MMD) 2002–2008
- Rupiah Banda (MMD) 2008–2011
- Michael Sata (PF) 2011–2014
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Az országot kilenc tartomány alkotja:
 |
|
Politikai pártok[szerkesztés]
| Politikai pártok angol neveik alapján (nyitható szakasz) >>>>>>>>>>> |
|---|
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
|
Képek
    |
Általános adatok[szerkesztés]
- Lakosság: 15 023 315 (2014)
- Népsűrűség: 14,67 fő/km²
- Népességnövekedés: 1,52%
- Születéskor várható élettartam: férfiak 35 év, nők 35 év
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai összetétel, nyelvi és vallási megoszlás[szerkesztés]
73 népcsoport lakja az országot. A legnagyobbak: bemba 36%, malavi 18%, tonga 15%, északnyugati törzsek 10%, barotsze 8%, mambve 5%, tumbuka 5%, egyéb (fehér) 3%.
Vallások: protestáns 36%, római katolikus 27%, ősi vallások hívei 27%, afrikai keresztény 9%, egyéb 1%.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
,_%25_of_world_average,_1960-2012;_Zimbabwe,_South_Africa,_Botswana,_Zambia,_Mozambique.png)
|
Képek
      |
Zambia volt a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a 2015 előtti tíz évben, a GDP növekedése átlagosan mintegy 6,7% volt évente, de a réz (fő exportcikke) világpiaci ára zuhanni kezdett, ami visszafogta a gazdasági fejlődését.
Annak ellenére, hogy a közelmúltban erős gazdasági növekedést ért el, továbbra is súlyos mértékű a vidéki szegénység, a munkanélküliség magas szintje jellemzi, továbbá a magas születési arány és viszonylag magas HIV/AIDS betegségi ráta. [3]
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
- Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés
A termőföldeken főként kukoricát, dohányt, és gyapotot termesztenek, a legelőkön szarvasmarhát tartanak.
- Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar
Gazdaságának alapja a rézbányászat-, feldolgozás- és export (a kivitel 90%-a), illetve a cink, kobalt és ólom kitermelése.
Külkereskedelem[szerkesztés]
- Export 2015-ben [4]
- Főbb partnerek: Kína 25,5%, Kongói Demokratikus Köztársaság 13%, Dél-Afrika 6,4%, Dél-Korea 4,9%, India 4,3%
- Főbb áruk: réz, kobalt, villanyáram; dohány, virág, pamut
- Import 2015-ben [5]
- Főbb partnerek: Dél-Afrika 34,5%, Kongói Demokratikus Köztársaság 18,2%, Kenya 9,7%, Kína 7,3%, India 4,4%
- Főbb áruk: gépek, berendezések, kőolajtermékek, műtrágya, élelmiszer, ruházat
Közlekedés[szerkesztés]
Szárazföldi közlekedés[szerkesztés]
- Közutak hossza: 66 781 km
- Vasútvonalak hossza: 2173 km
Vízi közlekedés[szerkesztés]
- Kikötők száma: 1
Légi közlekedés[szerkesztés]
- Repülőterek száma: 11
Kultúra[szerkesztés]
Oktatás[szerkesztés]
Média[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- zambia.lap.hu – linkgyűjtemény
- Hivatalos oldal (angolul)
- Hírek (angolul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.zamstats.gov.zm/
- ↑ http://www.world-national-parks.net/af/zamb.htm
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/za.html
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/za.html
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/za.html
.svg){kind=small}
