1973

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig.svg  Ez a szócikk az 1973. évről szól. Az 1973-as számról szóló cikket lásd itt: 1973 (szám).
1973 más naptárakban
Gergely-naptár 1973
Ab urbe condita 2726
Bahái naptár 129 – 130
Berber naptár 2923
Bizánci naptár 7481 – 7482
Buddhista naptár 2517
Burmai naptár 1335
Dzsucse-naptár 62
Etióp naptár 1965 – 1966
Hindu naptárak
Vikram Samvat 2028 – 2029
Shaka Samvat 1895 – 1896
Kali-juga 5074 – 5075
Holocén naptár 11973
Iráni naptár 1351 – 1352
Japán naptár 2633 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4669–4670
Kopt naptár 1689 – 1690
Koreai naptár 4306
Muszlim naptár 1392 – 1393
Örmény naptár 1422
ԹՎ ՌՆԻԲ
Thai szoláris naptár 2516
Zsidó naptár 5733 – 5734

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek

Évek: 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974 – 1975 – 1976 – 1977 – 1978

Események[szerkesztés]

Határozott dátumú események[szerkesztés]

  • január 1.
  • január 5.
    • Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak.
    • Az amerikai Aerosmith rockegyüttes kiadja debütáló albumát.
  • január 7. – A balassagyarmati túszdráma: két felfegyverzett testvér a Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejt 20 fiatalkorú lányt és öt napig fogságban tartja őket. Ez volt az első ilyen incidens Magyarországon.
  • január 8. – Átlagosan 28%-kal emelkednek a tej- és tejtermékárak Magyarországon.
  • január 11. – Bemutatják a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73 c. filmet.
  • január 14. – A világon először Elvis Presley koncertjét közvetítik műholdon keresztül. Az Aloha From Hawaii című, Hawaii-ról sugárzott koncertet közel 2 milliárd ember látja.
  • január 15. – Az Egyesült Államok beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnam ellen.
  • január 24. – Magyarországot felkérik, hogy vegyen részt az ENSZ Dél-vietnami Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottságában.
  • január 27. – Párizsban az Amerikai Egyesült Államok és Vietnam képviselői aláírják a békeszerződést, ezzel véget ér a vietnami háború.
  • január 30. – Helvécia és Kecskemét-alsó vasútállomás között évek óta a legsúlyosabb közlekedési baleset történik, amikor egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a személyvonat a Volán autóbuszával ütközik, 35 ember életét veszti.
  • január 31. – A NATO és a Varsói Szerződés 19 tagállama előzetes tárgyalásokat kezd Bécsben a haderők csökkentéséről.
  • február 19. – Prága Ruzyne repülőterén leszállás közben szerencsétlenség éri az Aeroflot szovjet légitársaság TU-154-es utasszállító gépét. A 100 utas közül 34-en túlélik a katasztrófát.
  • február 21.
    • Izraeli vadászgépek lelőnek egy eltévedt líbiai utasszállító repülőgépet a megszállt Sínai-félsziget fölött, 113 halálos áldozatot követelve.
    • Laoszban a heves harcok közepette kezdett tárgyalások fegyverszünet aláírására vezetnek a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom és a kormány között.
  • február 26. – Magyar gazdasági küldöttség kezd tárgyalásokat Kanadában és az USA-ban. Több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú küldöttség Észak-Amerikában.
  • február 28. – A lengyelországi Szczecin közelében, repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti a lengyel és a csehszlovák belügyminiszter, valamint kíséretük tagjai.
  • március 1. – A Fekete Szeptember nevű arab terrorista szervezet tagjai megszállják Szaúd-Arábia kartúmi követségét.
  • március 2. – A bolíviai La Pazban letartóztatják Klaus Altmann üzletembert, aki a II. világháború idején Klaus Barbie néven Lyon város Gestapo-főnöke volt (a lyoni hóhér).
  • március 8. – Észak-Írországban népszavazáson a lakosság 98%-a úgy dönt, hogy továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.
  • március 15. – A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás és egyetemista diákok tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. A "nacionalista tüntetés" miatt a rendőrség 41 tüntetőt előállít.
  • március 19–20. – Az MSZMP Központi Bizottságának kultúrpolitikai munkaközössége határozatot hoz az „antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen.
  • március 22. – A csehszlovák szövetségi gyűlés ismét Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.[1]
  • március 26. – Oscar-díjat nyer A Keresztapa című film.
  • március 29. – Elhagyja az utolsó amerikai katona Vietnamot.
  • április 1. – Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt.
  • április 3. – Martin Cooper egy modern, bár meglehetősen nehéz, hordozható készülékkel 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást. Az első mobilhívás indításakor Cooper a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.
  • április 4. – A kambodzsai baloldali erők, a vörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát, Phnom Pehnt. Az amerikaiak 10-én légihidat létesítenek a főváros ellátására.
  • április 6. – Dél-Dakotában sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen. 37 napi megszállás után kiürítik Wounded Knee-t, ahol 1890-ben az indiánok utolsó tömeges mészárlására került sor.
  • április 7. – A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottság katonai megfigyelőit Huếból Lao Bao-ba szállító helikoptert rakétatalálat éri és lezuhan, ekkor veszti életét Dylski Aurél határőr őrnagy és Cziboly Csaba tartalékos százados.
  • április 10. – A Bejrútban és Szidonban végrehajtott izraeli kommandóakció során megölik a palesztin mozgalom három vezetőjét; Száeb Szalim libanoni miniszterelnök lemond, Libanon panaszt nyújt be az ENSZ-hez.
  • április 30. – A Watergate-ügy miatt Washingtonban lemond Richard Kreindienst amerikai igazságügy-miniszter.
  • május 7. – Tárgyalások kezdődnek Csehszlovákia és az NSZK között a kapcsolatok normalizálásáról.[1]
  • május 11.
  • május 17. – Megkezdi munkáját a Watergate-ügy kivizsgálására alakult szenátusi bizottság.
  • május 25. – A NASA Föld körüli pályára juttatja a Skylab-1 űrlaboratóriumot.
  • június 1. – Görögország köztársasággá alakul.
  • június 7. – Willy Brandt az első német szövetségi kancellár, aki Izraelbe látogat.
  • június 13. – 13 évre szóló gazdaságfejlesztési tervet fogadnak el Jugoszláviában.
  • június 18. – Brezsnyev egyhetes látogatást kezd az Egyesült Államokban. Aláír több egyezményt, köztük az atomháború elkerüléséről, a SALT-II. tárgyalások gyorsításáról szóló dokumentumot.
  • június 20. – 17 évi emigráció után hazatér Argentínába Juan Perón, volt köztársasági elnök.
  • június 29. – Chile fővárosában, Santiagóban jobboldali puccskísérlet zajlik le, sikerét a hadsereg akadályozza meg.
  • június 30. – Magyarország csatlakozik az általános Kereskedelmi és Vámegyezményhez a GATT-hoz.
  • július 3-7. – Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével lezajlik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza, Magyarországot Péter János külügyminiszter képviseli.
  • július 10–13. – Kádár János Jugoszláviában tárgyal.
  • július 17. – Mohammad Daud Hán vezetésével államcsínyt hajtanak végre Zahir afgán sah ellen.[2]
  • július 31.–augusztus 2. – Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár csehszlovákiai látogatása.[1]
  • augusztus 18. – Az amerikaiak 44%-át nem győzi meg Nixon elnök Watergate-magyarázata.
  • szeptember 1. – A csehszlovákiai Liptószentmiklóson megkezdi működését a Csehszlovák–Szovjet Barátság Katonai Műszaki Főiskola, amelynek szervezetébe integrálják a már működő katonai középiskolát is; ugyanakkor Kassán megalakul a Szlovák Nemzeti Felkelés Légierő Katonai Akadémia, Turócszentmártonon a Katonai Vezetési és Műszaki Főiskola, valamint a Hadtáp és Technikai Biztosítás Katonai Főiskola Zsolnán.[3]
  • szeptember 3. – Nixon elnök Henry Kissingert nevezi ki külügyminiszternek.
  • szeptember 11. – Chilében katonai puccs megdönti Salvador Allende szocialista elnök rendszerét, az államfőt meggyilkolják.[4]
  • szeptember 14. – Chilében Augusto Pinochet tábornok irányításával kezdetét veszi a katonai kormányzás. (Számos ellenzékit agyonlőnek, másokat megkínoznak.)[5]
  • szeptember 18. – Mindkét német állam az ENSZ tagja lesz.
  • október 6. – Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt, ezzel kezdetét veszi a negyedik arab-izraeli háború, a jom kippuri háború.
  • november 11. – Aláírják az egyiptomi-izraeli fegyverszünetet.
  • november 26.
  • december 11. – Csehszlovákia és az NSZK képviselői Prágában szerződést írnak alá a két ország közötti viszony normalizálásáról. (A szerződés leglényegesebb pontja a diplomáciai kapcsolatok felvétele és az 1938-as müncheni szerződés semmissé nyilvánítása.)[1]
  • december 14. – Péter Jánost Puja Frigyes váltja a külügyminiszteri székben.
  • december 20. – Bombamerénylet következtében meghal Luis Carreró Blanco spanyol miniszterelnök. A merényletért az ETA baszk titkos szervezet vállalja a felelősséget.
  • december 21. – Magyarország és az NSZK diplomáciai kapcsolatot létesít.
  • december 18. – VI. Pál pápa üresnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket, és Mindszenty József bíboros-hercegprímást nyugállományba helyezi.
  • december 31. – Megszűnik a forgalom a Cegléd-Tiszajenő-Vezseny közötti 32 km-es keskeny nyomtávú vasútvonalon.

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

  • az év folyamán – Az Országos Vízügyi Hivatal létrehozza a Magyar Vízügyi Múzeumot.[6]

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1973-ban[szerkesztés]

1973 a filmművészetben[szerkesztés]

1973 az irodalomban[szerkesztés]

1973 a zenében[szerkesztés]

Fontosabb külföldi nagylemezek[szerkesztés]

fontosabb magyar nagylemezek[szerkesztés]

1973 a közlekedésben[szerkesztés]

  • Felújítják a Budapesti Fogaskerekű Vasút teljes pályáját és új fogaskerekű szerelvényeket vezetnek be.
  • Buda, Pest és Óbuda egyesítésének centenáriumára felújítják és korszerűsítik a budai Váralagutat.
  • Megkezdődik az Ikarus 280-as autóbusz sorozatgyártása, mely a '70-es és '80-as években a világ csuklós autóbusz termelésének a ⅔-át tette ki.

1973 a tudományban[szerkesztés]

1973 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1973 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1973 a sportban[szerkesztés]

1973 a jogalkotásban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Giancarlo Fisichella
Adrien Brody
Stephen Dorff
Paul Walker

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjak[szerkesztés]

Fizikai Leo Esaki, Ivar Giaever, Brian David Josephson
Kémiai Ernst Otto Fischer, Geoffrey Wilkinson
Orvosi-fiziológiai Karl von Frisch, Konrad Lorenz, Nikolaas Tinbergen
Irodalmi Patrick White
Béke Henry Kissinger, Le Duc Tho
Közgazdasági Wassily Leontief

Források[szerkesztés]

  • ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2 
  • Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
  • Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
  • A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
  • Népszabadság XXXI. évf. (1973)

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1973 témájú médiaállományokat.
  1. ^ a b c d Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 156. oldal, ISSN 0238-3748
  2. ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 405. p.
  3. ↑ Siposné dr. Kecskeméthy Klára: A szlovák katonai felsőoktatás. In: Honvédségi Szemle. 63. évf., 2. sz., 29. o. – 2009. március
  4. ↑ Bencze I., dr. et al. 101. o.
  5. ↑ Bencze I., dr. et al. 101. o.
  6. ↑ Oprán Emese (2010.). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.  
  7. ↑ Bazala Csaba–Siposné Kecskeméthy Klára: Tolnay Dezső élete és munkássága. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/6. sz., 123. oldal, ISSN 20620-1506
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1973&oldid=17980209”