Hónap
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak. Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.
Tartalomjegyzék
Csillagászati háttér[szerkesztés]
A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.
Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő, ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztették meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).
Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.
A Hold pályája ellipszis, melynek excentricitása és inklinációja ingadozik, nagytengelye pedig közel kilenc év alatt direkt irányban körbe fordul. A pálya Földhöz legközelebbi pontja a földközelpont (perigeum), legtávolabbi pontja a földtávolpont (apogeum), az ellipszis nagytengelyének végpontjai. Mivel az ellipszis forgási iránya azonos a Hold keringési irányával, ezért a Holdnak az ellipszis ugyanazon pontjáig eljutni több időre van szüksége. A perigeumtól perigeumig eltelő idő neve anomalisztikus hónap, átlagos hossza kicsivel több mint 27 1/2 nap.[1]
A Hold pályája olyan síkban fekszik, ami az ekliptika síkjához képest enyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala, a csomóvonal két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő, amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz, megint csak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal, ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.
A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk, ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak tobb időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, = „az úttal”, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.
Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról.[2] Ezek hossza nem állandó, ezért megadjuk a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelöltük.
megnevezés | napok száma |
---|---|
sziderikus hónap: | 27,321661547 + 0,000000001857·y |
tropikus hónap: | 27,321582241 + 0,000000001506·y |
anomalisztikus hónap: | 27,554549878 – 0,000000010390·y |
drakonikus hónap: | 27,212220817 + 0,000000003833·y |
szinodikus hónap: | 29,530588853 + 0,000000002162·y |
A Julianus-naptár és a Gergely-naptár hónapjai[szerkesztés]
A Gergely-naptár az őt megelőző Julianus-naptárral megegyezően tizenkét hónapból áll:
megnevezés | napok száma | megjegyzés |
---|---|---|
január | 31 | |
február | 28/29 | szökőévekben 29 napos |
március | 31 | |
április | 30 | |
május | 31 | |
június | 30 | |
július | 31 | |
augusztus | 31 | |
szeptember | 30 | |
október | 31 | |
november | 30 | |
december | 31 |
Lásd még: február 30.
A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbe szorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot.
Másik módszer, hogy begyakoroljuk az "ÁP-JÚN-SZE-NO" szövegsort: a szótagokat kimondva, szótagonként az egyik ökölbe szorított kéz bütykeire a másik kéz mutatóujjával rákoppantunk. Így az ÁP(rilis)-JÚN(ius)-SZE(ptember)-NO(vember) sorozat könnyen megjegyezhető, és könnyen felidézhető. Ezek a 30 napos hónapok. Ha a keresett hónap neve a sorozatban nem szerepel, akkor 31 napos (kivéve a februárt).
Magyar hónapnevek[szerkesztés]
(1) | (2) | (3) | (4) | (5) | (6) | |
---|---|---|---|---|---|---|
I. | január | Boldogasszony hava | télhó | fergeteg hava | medvetor hava | |
II. | február | böjtelő hava | télutó | jégbontó hava | szarvastor hava | |
III. | március | böjtmás hava | tavaszelő | kikelet hava | bölénytor hava | fák hava |
IV. | április | Szent György hava | tavaszhó | szelek hava | báránytor hava | rügyezés hava |
V. | május | pünkösd hava | tavaszutó | ígéret hava | borjútor hava | virágzó élet hava |
VI. | június | Szent I(st)ván hava | nyárelő hava | Napisten hava | gödölyetor hava | eper hava |
VII. | július | Szent Jakab hava | nyárhó | áldás hava | tehéntor hava | aratás hava |
VIII. | augusztus | Kisasszony hava | nyárutó | új kenyér hava | Aranyasszony hava | bőség hava |
IX. | szeptember | Szent Mihály hava | őszelő | Földanya hava | tigris hava | almaszüret hava |
X. | október | mindszent hava | őszhó | magvető hava | halak hava | begyűjtés hava |
XI. | november | Szent András hava | őszutó | enyészet hava | disznótor hava | |
XII. | december | karácsony hava | télelő | álom hava | Istenfiak hava | tárkányok hava |
Megjegyzés: Az első oszlop a hónapok mai hivatalos magyar nevét, a második és harmadik a régi magyar irodalomban és kalendáriumokban használt névváltozatokat tartalmazza. A negyedik, ötödik és hatodik névsor mai ismereteink szerint sosem volt használatban, forrása az Arvisura. Az Arvisura naptárában a hónapok hossza eltérő a Gergely-naptárétól, és 13 hónapot tartalmaz, így a fenti táblázat csak közelítő értékeket tartalmaz.
A zsidó naptár hónapjai[szerkesztés]
A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik:
héber név | magyar név | angol név | napok száma | megjegyzés |
---|---|---|---|---|
יסן | niszán | Nisan | 30 | |
אייר | ijár | Iyar | 29 | |
יון | sziván | Sivan | 30 | |
תמוז | tamuz | Tammuz | 29 | |
אב | áv | Ab | 30 | |
לול | elul | Elul | 29 | |
שרי | tisri | Tishrei | 30 | |
שון | hesván | Cheshvan | 29/30 | tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak is |
כסלו | kiszlév | Kislev | 29/30 | |
טבת | tévét | Tevet | 29 | |
שבט | svát | Shevat | 30 | |
אדר ראשון | ádár rison | Adar I | 30 | csak szökőévben |
אדר | ádár | Adar | 29 | ádár neve rendes évben |
אדר שני | ádár séni | Adar II | 29 | ádár neve szökőévben |
Az iszlám naptár hónapjai[szerkesztés]
Az iszlám naptárat leginkább vallási célokra használják, noha Szaúd-Arábiában és néhány más Perzsa-öböl menti országban hivatalos naptárként is funkcionál.
- Muharram al-Haram (röviden Muharram) - محرّم
- Szafar - صفر
- Rabí al-Avval (Rabí I) - ربيع الأول
- Rabí al-Áhir vagy Rabí asz-Szání (Rabí II) - ربيع الآخر أو ربيع الثاني
- Dzsumáda l-úla (Dzsumáda I) - جمادى الأول
- Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-Szání (Dzsumáda II) - جمادى الآخر أو جمادى الثاني
- Radzsab - رجب
- Saabán - شعبان
- Ramadán - رمضان
- Savvál - شوّال
- Dzú l-Kaada - ذو القعدة
- Dzú l-Hiddzsat - ذو الحجة
A perzsa naptár hónapjai[szerkesztés]
A perzsa naptár hivatalos Iránban és Afganisztánban. Hónapjai egybeesnek az állatövi jegyekkel.
- farvardin فروردین március 21. - április 20. (kos)
- ordibehesht اردیبهشت április 21. - május 21. (bika)
- khordad خرداد május 22. - június 21. (ikrek)
- tir تیر június 22. - július 22. (rák)
- mordad مرداد július 23. - augusztus 22. (oroszlán)
- shahrivar شهریور augusztus 23. - szeptember 22. (szűz)
- mehr مهر szeptember 23. - október 22. (mérleg)
- aban آبان október 23. - november 21. (skorpió)
- azar آذر november 22. - december 21. (nyilas)
- dey دی december 22. - január 20. (bak)
- bahman بهمن január 21. - február 19. (vízöntő)
- esfand اسفند február 20. - március 20. (halak)
Források[szerkesztés]
- ↑ szerk.: Marik Miklós: Csillagászat, 1989, Budapest: Akadémiai kiadó. ISBN 9630546574
- ↑ Forrás: ELP2000-85; lásd: M.Chapront-Touzé, J. Chapront (1991): "Lunar Tables and Programs from 4000 B.C. to A.D. 8000". Willmann-Bell, Richmond VA; ISBN 0-943396-33-6