Saint Lucia
Koordináták: é. sz. 13,9047°, ny. h. 60,9603°
| Saint Lucia | |||
| Saint Lucia Sent Lisi Sainte-Lucie |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: angol: "The Land, The People, The Light" A föld, a nép, a fény Nemzeti himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Castries | ||
| é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′ | |||
| Államforma | Parlamentáris monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Uralkodó | II. Erzsébet saint luciai királynő | ||
| Kormányzó | Pearlette Louisy | ||
| Miniszterelnök | Stephenson King | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | angol, kreol, francia | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| Kikiáltása | 1979. február 22. | ||
|
|
|||
| Tagság | A Nemzetközösség, a Frankofónia, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS |
||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 182 273 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 194 | ||
| Becsült | 180 000[2] fő (2013. május) | ||
| Rangsorban | 194 | ||
| Népsűrűség | 259 fő/km² | ||
| GDP | 2006-os becslés | ||
| Összes | 933 millió dollár (162) PPP: 1 081 millió dollár |
||
| Egy főre jutó | 5 650 dollár (66) PPP: 7 141 dollár |
||
| HDI (2004) | 0,790 (71) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 620 km² | ||
| Rangsorban | 193 | ||
| Víz | 1,6% | ||
| Időzóna | UTC−4 (UTC-4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | WL | ||
| Hívószám | 1-758 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
|
||
| Internet TLD | .lc | ||
| Villamos hálózat | 240 volt | ||
| Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Lucia témájú médiaállományokat.
|
|||
|
|
|||
 |
|||
Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el. Területe 620 km², lakosainak száma mintegy 160 000. A sziget két Nobel-díjast (Arthur Lewis és Derek Walcott) adott a világnak, ezzel a lakosságszámhoz viszonyítva a Feröer-szigetek után a második helyen áll. Szirakúzai Szent Lucáról nevezték el első európai gyarmatosítói, a franciák, akik 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.
1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik). 1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. A sziget egyben Frankofónia tagja is.
A sziget vulkanikus eredetű. Trópusi éghajlatú földjén cukornádat, banánt, kókuszdiót, kakaót és citrusféléket termesztenek. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása (cukor- és rumgyártás) jellemzi. Dinamikusan fejlődő ágazat az idegenforgalom.
Tartalomjegyzék
Földrajza, természeti környezete[szerkesztés]
Domborzata[szerkesztés]
A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyek a természeti világörökség részei.
Vízrajza[szerkesztés]
A sziget kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására.
Éghajlata[szerkesztés]
Saint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.
Növény- és állatvilága[szerkesztés]
Nemzeti park[szerkesztés]
Pigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.[3]
Természeti világörökség[szerkesztés]
Az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyeket.
Történelem[szerkesztés]
,_in_the_West_Indies_-_Geographicus_-_StLucie-bellin-1758.jpg)
A szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.
Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.
Népessége, lakossága[szerkesztés]
Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.
Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.
A hivatalos nyelv az angol, de a francia alapú antillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják.[4] A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia a frankofón országok tagja.
Saint Lucia adja a világon az egy főre eső legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mindketten január 23-án születtek, de különböző éveken.
A lakosság mintegy 70%-a római katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itt hetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%), anglikánok (2%), evangélikusok (2%) és baptisták. A lakosság 2%-a rasztafari hívő.[5]
Saint Luciáról főképp anglofon országokba vándorolnak, elsősorban az Egyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 saint luciai él, és 30 000 olyan angol, akinek saint luciai ősei vannak. A második legkedveltebb úticél az Egyesült Államok, aki 14 000-en élnek. Kanadában is számos saint luciai él. Spanyolországban és Franciaországban található még 124 és 117 saint luciai.[6]
Városok[szerkesztés]
| Saint Lucia települései | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | Kerület | ||
| 1991-es népszámlálás |
2001-es népszámlálás |
2005-ös becslés |
|||
| 1. | Castries | 11 100 | 10 634 | 11 293 | Castries |
| 2. | Bexon | n.a. | 7 119 | 7 560 | Castries |
| 3. | Babonneau | n.a. | 5 138 | 5 457 | Castries |
| 4. | Ciceron | n.a. | 3 577 | 3 799 | Castries |
| 5. | Dennery | 2 500 | 3 051 | 3 149 | Dennery |
| 6. | La Clery | n.a. | 2 801 | 2 975 | Castries |
| 7. | Vieux Fort | 4 100 | 2 827 | 2 899 | Vieux Fort |
| 8. | Morne du Don | n.a. | 2 679 | 2 845 | Castries |
| 9. | Marchand | n.a. | 2 576 | 2 736 | Castries |
| 10. | Micoud | 3 300 | 2 619 | 2 631 | Micoud |
| 11. | Laborie | 1300 | 2 638 | 2 574 | Laborie |
| 12. | Grande Rivière | n.a. | 2 031 | 2 448 | Gros Islet |
| 13. | Augier | n.a. | 2 176 | 2 231 | Vieux Fort |
| 14. | Soufrière | 3 000 | 1997 | 1959 | Soufrière |
| 15. | Anse-la-Raye | 1500 | 1405 | 1480 | Anse-la-Raye |
| 16. | Canaries | 1000 | 1334 | 1306 | Canaries |
| 17. | Gros Islet | 1400 | 679 | 783 | Gros Islet |
| 18. | Cap Estate | 400 | n.a. | 699 | Gros Islet |
| 19. | Choiseul | 400 | 313 | 302 | Choiseul |
| 20. | Choc | 40 | n.a. | 52 | Gros Islet |
Szociális rendszer[szerkesztés]
Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Az ország államformája alkotmányos monarchia, az államfő a mindenkori brit uralkodó.
Saint Lucia 1971-ben nyerte el a függetlenségét a Brit Nemzetközösségen belül. Az ország államfője II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt a főkormányzó képviseli az államban.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
A parlament kétkamarás, a képviselőházból (17 választott képviselő) és a szenátusból (11 szenátor) áll. A miniszterelnök a képviselőház legnagyobb pártjából kerül ki. Saint Lucia 10 választókerületből áll.
Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Az ország 11 kerületre van felosztva:
| szám | kerület | terület in km² | lakosság | népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Anse-la-Raye | 31 | 6.495 | 210 |
| 2 | Canaries | 16 | 1.906 | 119 |
| 3 | Castries | 79 | 61.341 | 776 |
| 4 | Choiseul | 31 | 6.372 | 206 |
| 5 | Dennery | 70 | 12.773 | 182 |
| 6 | Forest | 78 | 0 | 0 |
| 7 | Gros Islet | 101 | 19.816 | 196 |
| 8 | Laborie | 38 | 7.978 | 210 |
| 9 | Micoud | 78 | 17.153 | 220 |
| 10 | Soufrière | 51 | 7.328 | 144 |
| 11 | Vieux Fort | 44 | 16.329 | 371 |
| összes | 617 | 158.076 | 256 |
Politikai pártok[szerkesztés]
- Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
- Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)
Főkormányzók[szerkesztés]
| Név | hivatali ideje |
|---|---|
| Sir Allen Montgomery Lewis | 1979. február 22. – 1980. június 19. |
| Boswell Williams | 1980. június 19. – 1982. december 13. |
| Sir Allen Montgomery Lewis | 1982. december 13. – 1987. április 30. |
| Vincent Floissac | 1987. április 30. – 1988. október 10. |
| Sir Stanislaus A. James | 1988. október 10. – 1996. június 1. |
| Sir George Mallet | 1996. június 1. – 1997. szeptember 17. |
| Dame Pearlette Louisy | 1997. szeptember 17. óta |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Gazdasága[szerkesztés]
Szektorai[szerkesztés]
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Cukornád-, gyapot-, kakaó termesztés. Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.
- Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
- Szolgáltatások
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Exporttermékek: banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj. Importtermékek: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Királyság, Brazília, USA, Trinidad és Tobago, Barbados.
Közlekedés[szerkesztés]
Az ország egyetlen nemzetközi reptere a Hewanorra International Airport (IATA-code: UVF), a sziget déli csücskében, a fővárostól 30 km-re helyezkedik el. Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg ha Frankfurt am Mainból indulunk, Barbadoson át kell szállni.
Saint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés bal oldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.
A legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.
Kultúra[szerkesztés]
Iskolarendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Gasztronómia[szerkesztés]
Az ország gasztronómiája a francia konyhához áll közel. A borsot szívesen alkalmazzák. Az egzotikus gyümölcsök (mangó, papaja, ananász) elterjedt.
Sport[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
Olimpia[szerkesztés]
Média[szerkesztés]
- Radio St. Lucia – állami rádió
- The Wave – magánrádió
- Helen Television Service
- The Voice – újság
- The Star – újság
Állami ünnepek[szerkesztés]
- Január 1./2.: újév
- február 22.: függetlenség napja
- tavasz: nagypéntek
- tavasz: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
- május 1.: a munka napja
- május/június: pünkösdhétfő
- augusztus 1.: A felszabadulás napja
- október 2.: Új kenyér ünnepe
- December 13. Lucia (Luca)-nap
- december 25./26.: karácsony
Hasznos információk[szerkesztés]
Az országban a hálózati feszültség 220 volt és 50 Hz a váltóáram. (Néhány hotelben csak 110 volt, és 60 Hz.)
A hotelekben és az éttermekben a borravaló általában 10-15%, míg a taxisofőrök is elvárnak egy keveset.
Forrás[szerkesztés]
- Saint Lucia Government Statistics Department
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ 2010-es népszámlálási adat
- ↑ http://www.geographia.com/st-lucia/lcpnts01.htm
- ↑ Kweyolphone Countries Take Stock of the Language's Growth. Government of Saint Lucia. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
- ↑ Infoplease.com. Infoplease.com. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
- ↑ Oecd.org. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
