1947
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1947 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1947 |
Ab urbe condita | 2700 |
Bahái naptár | 103 – 104 |
Berber naptár | 2897 |
Bizánci naptár | 7455 – 7456 |
Buddhista naptár | 2491 |
Burmai naptár | 1309 |
Dzsucse-naptár | 36 |
Etióp naptár | 1939 – 1940 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2002 – 2003 |
Shaka Samvat | 1869 – 1870 |
Kali-juga | 5048 – 5049 |
Holocén naptár | 11947 |
Iráni naptár | 1325 – 1326 |
Japán naptár | 2607 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4643–4644 |
Kopt naptár | 1663 – 1664 |
Koreai naptár | 4280 |
Muszlim naptár | 1366 – 1367 |
Örmény naptár | 1396 ԹՎ ՌՅՂԶ |
Thai szoláris naptár | 2490 |
Zsidó naptár | 5707 – 5708 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
- január 15. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartomány.
- január 21. – Németország amerikai megszállási övezetében megalakul Bréma Szabad Hanzaváros tartomány.
- január 23. – A CSKP KB belpolitikai kérdéseket megvitató ülésén kitűzik „A nemzet többségéért” jelszót, és kinyilvánítják, hogy a pártnak egyeduralomra kell törnie.[1]
- február 9. – A legnagyobb hótakaró-vastagságot (151 cm) Magyarországon ezen a napon mérik Kőszeg térségében.[2]
- február 10.
- Magyarország aláírja a párizsi békét, amely visszaállítja a trianoni határokat.
- Románia Párizsban aláírja a békeszerződést.
- február 13. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az üzérkedők ellen és a kétéves terv védelmében.[1]
- február 25. – Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát – Rákosi Mátyás közbenjárására – a szovjet hatóságok letartóztatják, és bírósági tárgyalás nélkül húsz év kényszermunkára ítélik. (Kilenc évi távollét után, 1955 őszén tért haza. Ez a nap 2001 óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.)[3]
- február 28. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szászország tartomány.
- március 12. – Truman-doktrína elkötelezi az Egyesült Államokat amellett, hogy Európában vagy másutt beavatkozzék a kommunista vagy kommunista támogatású mozgalmakkal szemben.
- március 31. – Franco tábornok bemutatja a cortesnek a maga örökösödési törvényét, amely Spanyolországot király nélküli monarchiává teszi. (A törvény Francót jelöli ki „régensnek”, akinek az oldalán egy királyi tanács áll. A törvény, amelyet júliusban népszavazás fogadott el – 87%-os „igen” szavazattal – megszabja, hogy a réngens után a királyi család egyik tagja fog az ország élére kerülni, aki idősebb harmincévesnél.)[4]
- április – Megalakul az első szicíliai regionális parlament.
- április 4. – A csehszlovákiai Hradec Královéban, a kommunista párti Július Ďuriš földművelésügyi miniszter meghirdeti az ún. hradeci programot, melyben az 50 hektárnál nagyobb földbirtok felosztását követeli.[1]
- április 9. – Az Irgun nevű zsidó jobboldali földalatti mozgalom egyik rohamosztaga támadást intéz Dér Jászin arab falu ellen. (A támadásban közel 100 lakost öltek meg.)[5]
- április 12. – Kezdetét veszi a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere.[1]
- április 15. – Pozsonyban, a háborús bűnökkel vádoltak perében Jozef Tisót és az egykori külügyminisztert, Ferdinand Ďurčanskýt halálra, Alexander Mach volt belügyminisztert 30 évi börtönre ítélik.
- április 26. – Faludy György vezetésével ledöntik Prohászka Ottokár budapesti szobrát.
- április 28. – Törvénybe iktatják az első ötéves tervet Jugoszláviában.
- május 31. – Megalakul a Dinnyés-kormány.[6]
- május 11. – A francia „túlerő” jegyében befejezik az alkotmányozást Laoszban. (Laosz monarchista parlamentáris államformát vett fel. Laosz Kambodzsa és Vietnam oldalán a Francia Unió tagja lett.)[7]
- június 5. – Meghirdetik a Marshall-tervet a II. világháború kárainak helyreállítására;
- július 7.
- Állítólagos ufószerencsétlenség az új-mexikói Roswellben (megjegyzés: július 7-e jelentették be a törmelékek megtalálását, a felfedezésükre már három héttel korábban sor kerülhetett).
- A csehszlovák kormány megfigyelőket küld Párizsba a Marshall-tervvel foglalkozó európai gazdasági konferenciára.[1]
- július 9. – Jugoszlávia elutasítja a Marshall-tervet.
- július 9–12. – A Klement Gottwald kormányfő vezette csehszlovák állami küldöttség Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal a két ország gazdasági kapcsolatairól és a Marshall-tervről.[1]
- július 10. – A csehszlovák kormány hazahívja küldötteit a Marshall-tervvel foglalkozó párizsi konferenciáról, mivel nézete szerint a terv elfogadhatatlan politikai követeléseket támaszt Csehszlovákiával szemben.[1]
- július 11. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az előző földreform revíziójáról.[1]
- július 12. – A Moszkvában tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttség hazatérése után a Szovjetunió nagy mennyiségű gabonát küld a szárazság sújtotta Csehszlovákiának.[1]
- július 15. – A román hatóságok letartóztatják a Tămădău-i repülőtéren Iuliu Maniut, a Nemzeti Parasztpárt vezetőjét és helyettesét, Ion Mihalachet, a földreform végrehajtóját.
- július 21. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szász-Anhalt tartomány.
- július 24. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Brandenburg tartomány.
- augusztus 1.
- Létrejön a Gazdasági Vasutak Igazgatósága a Gazdasági vasutak kezelésére.
- Jugoszláv–bolgár jegyzőkönyv a balkáni konföderáció előkészítéséről.
- Budapesten megalakul az 1. Honvéd Önálló Rádiófelderítő Század.[8]
- augusztus 14. – Pakisztán függetlenségének kikiáltása.
- augusztus 15. – India függetlenségének kikiáltása.
- augusztus 17. – A Szentendrei tömeggyilkosság.
- augusztus 21. – A katasztrofális szárazság okozta károk elhárításához szükséges financiális fedezet biztosítása érdekében a CSKP KB elnöksége a milliomosok megadóztatását javasolja, és ennek érdekében kampányba kezd.[1]
- augusztus 23. – A román parlament ratifikálja a párizsi békét.
- augusztus 27. – Mint párizsi magyar követ Károlyi Mihály átadja megbízólevelét Vincent Auriol francia köztársasági elnöknek.[9]
- augusztus 31. – A kékcédulás választások, amelyet csalással a Magyar Kommunista Párt nyer. (Lásd: 1947-es magyarországi országgyűlési választás.)
- szeptember 16. – Pozsonyban a Nemzeti Bíróság háborús bűnösként halálra ítéli a világháború éveiben antifasisztaként helyt álló Esterházy Jánost, az első bécsi döntés után is szlovák területen maradt magyar kisebbség vezetőjét.
- szeptember 22–27. – Megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform).
- október 14. – Chuck Yeager az amerikai légierő (USAF) berepülőpilótája a Bell X–1 típusú kísérleti repülőgéppel átlépi a hangsebességet.
- október 19. – Magyarországon bevezetik a totót. E nap mérkőzéseire lehet először fogadni.
- október 31. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a milliomosok adóját és az ún. fényűzési adót.[1]
- november 6. – I. Mihály román király elfogadja a második Groza-kormány új összetételét.
- november 12. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes ülésén elfogadják az egységes munkáspárt alapelvét. (Az egyesülésre 1948-ban kerül majd sor.)
- november 26. – A 2. magyar hadsereg tragédiája miatt a népbíróság által bűnösnek ítélt Jány Gusztáv vezérezredest Budapesten kivégzik.[10]
- november 29. – Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.
- november 30. – Szegeden fölszentelik a Honvéd téri református templomot.
- december 16. – Az első tranzisztor megépítése.
- december 30. – Gheorghe Gheorghiu-Dej, a PCR első titkára és Petru Groza miniszterelnök – a katonáktól körülvett palotában – lemondásra kényszeríti I. Mihály román királyt, és kikiáltják a Román Népköztársaságot.
Az év témái[szerkesztés]
1947 a tudományban[szerkesztés]
- Gábor Dénes holográfiai kutatásokba kezd.
- Neumann János műve az elektronikus számológépek programozásáról.
- Megtalálják a Holt-tengeri tekercseket.
- Thor Heyerdahl Kon-Tiki expedíciója.
- Csillagtársulások felfedezése.
- Az első ősrobbanás-elmélet.
- R. Broom és J. Robinson régész-antropológusok STS 5 („Mrs. Ples”) lelete, az Australopithecus africanus máig legteljesebb koponyája.
1947 a légi közlekedésben[szerkesztés]
- Szuperszonikus repülés kezdete.
1947 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1947 a filmművészetben[szerkesztés]
- Claude Autant-Lara: A test ördöge
- Charles Chaplin: Monsieur Verdoux
- Radványi Géza: Valahol Európában
- Jacques Tati: Kisvárosi ünnep
- Orson Welles: A sanghaji asszony
1947 az irodalomban[szerkesztés]
- Déry Tibor: A befejezetlen mondat (regény)
- Anne Frank naplója
- Malcolm Lowry: Vulkán alatt
- Thomas Mann: Doktor Faustus (regény)
- William Somerset Maugham: Akkor és most (regény)
- Németh László: Iszony (regény)
- Szabó Lőrinc: Tücsökzene (versek)
- Weöres Sándor: A fogak tornáca (versek)
- Tennessee Williams: A vágy villamosa (dráma)
1947 a zenében[szerkesztés]
- Maurice Duruflé: Requiem
- Igor Stravinsky: Orpheus (balett), Petruska (balett, 2. verzió)
- Edgard Varèse: Tuning Up
- Benjamin Britten: Albert Herring (opera)
1947 a sportban[szerkesztés]
- A Újpesti TE nyeri az NB1-et. Ez a klub nyolcadik bajnoki címe.
1947 a jogalkotásban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 2. – Alekszandr Tyihonov, szovjet biatlonista
- január 8. – David Bowie, angol énekes, zeneszerző († 2016)
- január 21. – Matuz István, Kossuth-díjas magyar fuvolaművész
- január 26. – Patrick Dewaere, francia színész, zeneszerző, énekes
- január 26. – Hámori Ildikó Kossuth-díjas magyar színésznő
- január 29. – Linda Buck Nobel-díjas amerikai biológus
- február 2. – Farrah Fawcett amerikai színésznő († 2009)
- február 3. – Apró Attila magyar rendező
- február 4. – Máté Péter, magyar énekes, zeneszerző († 1984)
- február 10. – Sebő Ferenc, énekes, zeneszerző, zenetudós
- február 15. – Nádasdy Ádám, nyelvész, költő, műfordító
- február 18. – Fritz Mihály, magyar szobrász és éremművész
- február 23. – Valerij Pavlovics Pusztovojtenko, ukrán politikus, 1997–1999 között Ukrajna miniszterelnöke
- február 27. – Gidon Markovics Kremer, lett hegedűművész, karmester
- március 4. – Nicole Calfan, francia színésznő
- március 12. – Fenyő Miklós, énekes, előadóművész
- március 25. – Elton John, angol zeneszerző, előadó
- március 27. – Jobba Gabi, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1983)
- március 29. – Markó Iván, Kossuth-díjas magyar táncművész
- április 5. – Balsai István, ügyvéd, politikus
- április 12. – Tom Clancy, amerikai író
- április 12. – Boros Lajos, magyar műsorvezető, újságíró, író
- április 21. – Iggy Pop, amerikai énekes
- április 25. – Johan Cruijff, háromszoros aranylabdás holland labdarúgó, edző († 2016)
- április 26. – Kishonti Ildikó, magyar színésznő († 2009)
- május 2. – Tonk Sándor, magyar történész († 2003)
- május 3. – Kónya Imre, magyar politikus, a Boross-kormány belügyminisztere
- május 9. – Dougal Dixon skót geológus és író
- május 26. – Benedek Katalin, magyar folklorista
- június 6. – Robert Englund, amerikai színész
- június 14. – Baló György televíziós újságíró, a Magyar Televízió kulturális igazgatója
- június 19. – Salman Rushdie, indiai születésű brit író
- június 22. – Nógrádi Gábor, magyar író, költő
- július 2. – S. Sárdi Margit, irodalomtörténész
- július 9. – Pelsőczy László, magyar színművész, műsorvezető
- július 11. – John Holt, jamaicai reggae zenész
- július 12. – Orbán György, zeneszerző
- július 19. – Brian May, brit gitáros, a Queen tagja
- július 19. – Gazdag Gyula, magyar rendező, forgatókönyvíró, vágó
- július 21. – Lukács Sándor, Kossuth-díjas magyar színművész
- július 26 - Neubart Judit
- július 27. – Ilya Salkind, producer
- július 30. – Arnold Schwarzenegger, osztrák származású amerikai színész, politikus
- augusztus 14. - Danielle Steel, amerikai írónő
- augusztus 21. – Erdős Sándor, olimpiai bajnok magyar vívó
- augusztus 26. – Nicolae Dobrin, román labdarúgó († 2007)
- augusztus 28. – Gothár Péter, Kossuth-díjas magyar rendező, filmrendező, a nemzet művésze
- szeptember 14. – Sam Neill, észak-ír születésű új-zélandi színész
- szeptember 21. – Stephen King, amerikai író
- szeptember 27. – Kaltenbach Jenő, jogász, ombudsman
- szeptember 27. – Maros Gábor magyar színész, énekes
- október 1. – Som Lajos, magyar zenész, basszusgitáros
- október 5. – Brian Johnson, az AC/DC együttes énekese
- október 8. – Timár Béla Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező († 1989)
- október 13. – Mary Zsuzsi, magyar énekesnő († 2011)
- október 15. – Fazekas László magyar labdarúgó, edző
- október 19. – Bánsági Ildikó, Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet művésze
- október 26. – Fazakas Szabolcs, magyar üzletember, diplomata, politikus
- október 27. – Szacsvay László, Jászai Mari-díjas magyar színész, a nemzet színésze
- október 28. – Horváth Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar énekes
- november 2. – Harrach Péter, teológus, politikus, az Országgyűlés alelnöke
- november 3. – Bencze Ilona, Jászai Mari-díjas magyar színésznő
- november 8. – Göncz Kinga, magyar pszichiáter, politikus
- november 8. – Guus Hiddink, holland labdarúgóedző
- november 17. – Somló Tamás magyar zenész, énekes, dalszerző, az LGT tagja († 2016)
- december 9. – Pósa Lajos, magyar matematikus
- december 12. – Doktor József, gépészmérnök, az oldalrakodós konténerszállító magyar feltalálója
- december 13. – Duschanek János, festő, grafikus
- december 14. – Zalatnay Sarolta, magyar énekesnő, előadóművész
- december 20. – Gigliola Cinquetti, olasz énekesnő, színésznő
- december 23. – Piros Ildikó Kossuth-díjas magyar színésznő
Halálozások[szerkesztés]
- január 9. – Mannheim Károly szociológus, pedagógus, filozófus (* 1893)
- január 17. – Czóbel Minka magyar költőnő (* 1855)[11]
- január 20. – Andrew Volstead amerikai politikus (* 1860)
- január 25. – Al Capone gengszter (* 1899)
- február 26. – Tihanyi Kálmán fizikus (* 1897)
- március 17. – Bakay Szilárd vezérezredes, 1944-ben az I. budapesti hadtest parancsnoka (* 1892)
- április 7. - Henry Ford a Ford autógyár alapítója (* 1863)
- április 18. – Jozef Tiso szlovák pap, politikus (kivégezték) (* 1887)
- április 23. – Károlyi Gyula, Magyarország miniszterelnöke (* 1871)
- április 29. – Irving Fisher, amerikai közgazdász (* 1867)
- május 20. – Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, akadémikus (* 1862)
- július 15. – Wolf Emil vegyészmérnök, az önálló magyar gyógyszeripar egyik megteremtője (* 1886)
- július 16. – Raoul Wallenberg svéd diplomata (* 1912)
- október 4. – Max Planck Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója (* 1858)
- november 1. – Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspök (* 1911)
- november 7. – Garbai Sándor, szociáldemokrata politikus, a magyar Tanácsköztársaság egyik vezetője (* 1879)
- november 17. – Emil Racoviță román barlangkutató és biológus (* 1868)
- november 20. – Wolfgang Borchert német költő, drámaíró (* 1921)
- november 26. – Jány Gusztáv magyar honvéd vezérezredes, 1942–1943-ban a 2. magyar hadsereg parancsnoka (* 1883)
- november 29. – Mészáros István a Hekus Dönci néven ismert bűnöző (* 1920)
- november 30. – Ernst Lubitsch német születésű amerikai filmrendező (* 1892)
- december 1. – Aleister Crowley a legjelentősebb 20. századi brit okkultista, író, költő, hegymászó, hedonista, és társadalomkritikus (* 1875).
Nobel-díjasok[szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Edward Victor Appleton |
Kémiai | Robert Robinson |
Orvosi-fiziológiai | Carl Ferdinand Cori, Gerty Cori, Bernardo Houssay |
Irodalmi | André Gide |
Béke | A Friends Service Council és az American Friends Service Committee (USA), ''Religious Society of Friends'' |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i j k Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 147-148. oldal, ISSN 0238-3748
- ↑ Oprán Emese (2010.). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ F.I.: Kovács Béla (1908–1959). In.: História. XXXIV. évf., 2012/2. sz., 21. p.
- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 141. oldal
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 121. oldal
- ↑ Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 105. p.
- ↑ Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 199. p. (ISBN 963-9036-13-7)
- ↑ Pászka Tibor: Tisztelgés egy katonai szakma teljesítménye előtt. In: Honvédségi Szemle. 63. évf., 2. sz., 40. p. – 2009. március
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ Zinner Tibor: Népbíráskodás Magyarországon. 1945–1950. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 69. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Régebbi lexikonokban a halálozás évszámaként 1943 szerepel