Perseus csillagkép
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Perseus csillagkép | |
 |
|
| Adatok | |
| Latin név | Perseus |
| Latin birtokos eset | Perseis |
| Rövidítés | Per |
| Rektaszcenzió | 1h 25m – 4h 45m |
| Deklináció | +31° – +59° |
| Területe | 651 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 24 |
| Teljesen látható | északi 90°-tól déli 35°-ig |
| Legfényesebb csillag | α Persei (Mirfak) |
| fényessége | -1,79m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Perseus egy csillagkép, nevét a görög mitológia Perszeusz királyáról kapta.
Tartalomjegyzék
Története, mitológia[szerkesztés]
Perszeusz királyfinak sikerült levágnia a három Gorgó közül az egyik fejét, majd egy láthatatlanná tévő sisak segítségével menekült el. A Gorgók olyan szörnyűek voltak, ha valaki rájuk nézett, az kővé dermedt. Perszeusz királyfi a Gorgó fejének használatával mentette meg Andromédát a tengeri szörnytől. A Cet rögtön kővé változott a Gorgó fejének láttán.
Látnivalók[szerkesztés]
A csillagkép területén van a Perseidák meteorraj radiánsa.
Csillagok[szerkesztés]
- α Persei - Mirphak (Könyök, alkar): sárgásfehér, mintegy 1,8 magnitúdójú szuperóriás, a csillagkép legfényesebb csillaga. Körülbelül 590 fényév távolságra van a Földtől. A megfigyeléséhez látcső is elegendő.
- β Persei - Algol (démon, rossz szellem, a sivatag démona): a fedési kettőscsillagok alaptípusa. A két komponens 69 óránként elfedi egymást, ezért a csillag magnitúdója körülbelül 10 órás időtartamra 2,2m-ról 3,5m-ra csökken. Távolsága 92 fényév.
- γ Persei: 250 fényévre lévő sárga színű óriáscsillag, fényrendje körülbelül 3m.
- ρ Persei: vörös színű csillag, a fényrendjét 7 hetes periódussal 3,3m- 4m között változtatja. Távolsága 325 fényév.
- ε Persei: harmadrendű, kékesfehér színű csillag, nyolcadrendű kísérővel. A megfigyeléséhez legalább közepes nyílású távcső szükséges.
- ζ Persei - Menkhib vagy Atik: kék színű szuperóriás, fényrendje 2,8m, távolsága 980 fényév.
- GK Persei vagy Nova Persei 1901: ezt a nóvát 1901-ben fedezték fel.
- A csillagkép Y alakú. Hans Augusto "H. A." Rey gyermekkönyv-illusztrátor (1898–1977) azonban azt indítványozta, hogy a csillagok egy emberi alakot formázzanak. E szerint Perszeusz testét a következő csillagok alkotják: β Per, κ Per, ι Per, α Per, σ Per, ν Per és ε Per. A γ Per, η Per és τ Per Perszeusz sapkáját ábrázolják, az α Per, ψ Per, δ Per, 48 Per, μ Per és a λ Per alkotják Perszeusz bal karját, bal keze pedig a δ Per. Az ι Per, θ Per és a φ Per alkotja a jobb kart és kezet, amely Androméda lábait (51 Andromedae) rángatja, hogy kiszabadíthassa őt. (A szabadítás után házasságot kötöttek.) Az ε Per, a ξ Per, a ζ Per és az ο Per Perszeusz bal lábát, végül a β Per, a ρ Per, a 16 Per (a π Per-rel együtt) a jobb lábát alkotja.
Mélyég-objektumok[szerkesztés]
- Messier 34 - nyílthalmaz
- Messier 76 - planetáris köd
- NGC 1275 - Seyfert-galaxis
- NGC 869 & NGC 884 - ikerhalmaz (dupla nyílthalmaz)
- NGC 1499 vagy Kalifornia köd (California nebula) - emissziós köd, Edward E. Barnard amerikai csillagász fedezte fel 1884-1885-ben.
Irodalom[szerkesztés]
- Ian Ridpath – Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991; ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999; ISBN 963-9090-28-X
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest; 2006, ISBN 963 9491 675
- Josef Klepešta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest; 1978, ISBN 963-280-711-1
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Perseus (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Perseus csillagkép: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
- Perszeusz csillagkép, képek és jellemzés
