Guam
Koordináták: é. sz. 13° 24′, k. h. 144° 43′
| Guam | |||
| The Territory of Guam Guahan |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Where America’s Day Begins Ahol Amerika napja kezdődik Nemzeti himnusz: Fanoghe Chamorro |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Hagatna / Agana | ||
| é. sz. 13° 28′, k. h. 144° 45′ | |||
| Államforma | USA területe | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Barack Obama | ||
| Kormányzó | Felix Pérez Camacho | ||
| Hivatalos nyelv | angol, chamorro | ||
| Beszélt nyelvek | japán, tagalog | ||
|
|
|||
| Tagság | Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 161 785 fő (2015)[1] | ||
| Rangsorban | 195 | ||
| Becsült | 159 358[2] fő (2010. április) | ||
| Rangsorban | 195 | ||
| Népsűrűség | 320 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 541,3 km² | ||
| Rangsorban | 190 | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | Chamorro Standard Time (UTC+10) (UTC+10) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | USA dollár (USD) |
||
| Hívószám | 1-671 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 9-1-1 | ||
| Internet TLD | .gu | ||
| Villamos hálózat | 110 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
|
||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guam témájú médiaállományokat.
|
|||
|
|
|||
 |
|||
Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).
Történelem[szerkesztés]
A spanyol király szolgálatában álló Magellán a Föld első körbehajózása közben 1521-ben érte el a szigetet. A spanyolok 1668-ban gyarmatosították, amikor San Vitores atya megalapította itt az első katolikus missziót. 1668 és 1815 között Guam fontos pihenőhely volt a Mexikó és Fülöp-szigetek közötti spanyol kereskedelmi úton. Guam a Mariana- és a Carolina-szigetekkel együtt Spanyolország Fülöp-szigeteki gyarmatának része volt. Az egyedülálló guami chamorro kultúrát erősen befolyásolta a spanyol kultúra és hagyomány.
Az Amerikai Egyesült Államok az 1898-as spanyol-amerikai háborúban szerezte meg a szigetet. Guam a Fülöp-szigetekre tartó amerikai hajók megállója lett, míg az északi Mariana-szigetek előbb német, majd japán kézre kerültek. A második világháborúban, 1941. december 8-án Guamot megtámadták és elfoglalták a japánok. A támadás előtt az amerikai állampolgárok zömét evakuálták a szigetről. Az Északi-Mariana-szigetek a háború előtt japán védnökség volt. Az ottani chamorrók Guamon japán szolgálatban tolmácsok és más kisegítők lettek. A guami chamorrókat a japánok megszállt ellenségként kezelték. A sziget harmincegy hónapon át volt japán megszállás alatt. Ezalatt bennszülött lakossága kényszermunkától, a családok szétválasztásától, bebörtönzésektől, kivégzésektől, koncentrációs táboroktól és kényszerprostitúciótól szenvedett. Hozzávetőleg ezer ember halt meg a megszállás következtében. Az Amerikai Egyesült Államok a guami csata során 1944. július 21-én foglalta vissza a szigetet. Máig Guam volt az Amerikai Egyesült Államok egyetlen olyan területe, ahol számottevő lakosság került idegen katonai megszállás alá. Az Egyesült Államok az Észak-Mariana-szigeteket is elfoglalta. A háború után, az 1950-es guami szervezeti törvény szerint Guam nem integráns része az Egyesült Államoknak, de rendelkezik saját polgári kormányzattal és lakói amerikai állampolgárok.
Népesség[szerkesztés]
A sziget népessége 163 941 fő.
Nyelvek[szerkesztés]
A szigeten az angol és a chamorro nyelvek a hivatalosak, de beszélik még a japán nyelvet is.
Népek[szerkesztés]
A népesség 37%-a chamorro (a spanyol, filippínó és mikronéz vegyes házasságok utódai), 26%-a filippínó, 10%-a amerikai, 27%-a pedig kínai, japán és koreai.
Vallások[szerkesztés]
A lakosság 85%-a római katolikus vallású, a többi 15% pedig egyéb felekezethez tartozik.
Gazdaság[szerkesztés]
A sziget fontos katonai támaszpont az Egyesült Államok hadereje számára. A lakosság megélhetését az idegenforgalom, a mezőgazdasági termelés, a halászat, valamint a támaszpont kiszolgálása biztosítja.
Közlekedés[szerkesztés]
A szigeten található közúthálózat hossza 1570 km. Emellett 5 repülőtér és egy kikötő található a szigeten.
Politika[szerkesztés]
A sziget az USA stratégiai pontja a térségben. A sziget egyharmada az amerikai légierő és tengerészet állomáshelye. A szigeten magas a munkanélküliség.
A szigeten az elnök Felix Perez Camacho.
Guamnak nincs lakosai vagy választott képviselői által megszavazott alkotmánya, alaptörvényét az amerikai Kongresszus állapította meg 1950-ben. Az illető alaptörvény azonban jelentős belső autonómiát ad Guamnak. A külügyeket és a védelmi ügyeket kizárólagosan az USA intézi, a többi kérdésben Guam korlátozott autonómiával rendelkezik: kormányzója és a helyi demokratikusan választott parlament dönt, az amerikai jogszabályok keretein belül, az amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt. 1969 előtt a terület kormányzóját - a végrehajtó hatalom fejét - az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.
Guam lakosai 1950 óta, az amerikai Kongresszus említett alaptörvénye értelmében amerikai állampolgárok. A Guamon való születés amerikai állampolgárságot eredményez.
Az egykamarás parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akiket 2 évre választanak meg. Ahogy az államok többi részén itt is két párt mérkőzik meg a sziget irányításáért: a republikánus párt (elnöke Philip J. Flores) és a demokrata párt (elnöke Michael Phillips).
Guam az USA külbirtoka belső autonómiával. A lakosság amerikai állampolgár, de nem vehet részt az amerikai elnökválasztásban. A sziget 4 évente egy delegáltat küld az amerikai képviselőházba, azonban szavazati joga nincsen. Emiatt a guamiak mentesülnek az amerikai szövetségi adóktól.
Guam alkotmányos státuszát illetően a terület szeretné növelni önállóságát, bár a függetlenséget nagyon kevesen támogatják. A leginkább támogatott elképzelések között az állami státusz, a csatlakozás az Északi-Mariana-szigetekhez, s a társult állami státusz szerepel, ez utóbbinak van a legjelentősebb támogatása, azonban az amerikai kormány a jelenlegi státuszt fenntartását tartja az egyetlen megoldásnak, arra hivatkozva, hogy Guam gazdaságilag nem lenne képes önállóságra, s az amerikai költségvetési támogatás nélkül a terület válságba kerülne.
Ünnepek[szerkesztés]
A sziget nemzeti ünnepe minden március első hétfője (Discovery Day).
Turizmus[szerkesztés]
Javasolt a Hepatitis B elleni oltás.
Sport[szerkesztés]
Olimpia[szerkesztés]
Guam tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. 1988 óta vesz részt a nyári olimpiai játékokon. A Guami Nemzeti Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke Ricardo Blas, egykori olimpikon cselgáncsozó. Eddig még egyetlen guami sportoló sem nyert olimpiai érmet.
A guami labdarúgó-válogatott tagja a FIFA-nak és az AFC-nek. A világ egyik leggyengébb válogatottja még nem ért el kimagasló eredményeket.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Manila, Fülöp-szigetek
Szöul, Dél-Korea- Quezon City, Fülöp-szigetek
Riga, Lettország
Vilnius, Litvánia
Majuro, Marshall-szigetek
Taipei, Tajvan
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Guam.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Nagyutazas.hu
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
