WACHA IMRE Nyelvész, nyugdíjas, c. főiskolai docens. 1954-90: MTA Nyelvtudományi Intézet, tudományos munkatárs, a Petőfi-szótár I-IV. társszerkesztője. 1990-95: ELTE BTK fonetikai tanszék. 1996--2006: Kodolányi János Főiskola, docens. 1999-2004: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, vendégelőadó. Közben a Rádió, az MTV egyik beszédtanára, több egyetem és főiskola vendégelőadója. Az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökségi tagja, a Duna Televízió képernyő-bizottságának tagja, a Kazinczy-díj alapítvány kuratóriumi tagja, az országos Kazinczy-versenyek, az Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati versenyek, a kolozsvári Aranka György nyelvhasználati versenyek bíráló bizottsági tagja. Kutatási területei: szótárírás, stilisztika, retorika, beszédművelés, a spontán beszélt nyelv (hangzása). Főbb munkái: A rádióbemondó beszéde (1973),Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései (1973),Petőfi-szótár I-IV (társszerkesztő), Beszélgessünk a beszédről (1978), A Kazinczy-versenyek története (társszerző, 1978), A magyar beszédhangok képzése (1980), A pedagógiai kommunikációs képességek és fejlesztésük videotechnika segítségével (társszerző 1983), Nyelvészet és tömegkommunikáció I. (1985), Közéleti beszédünk (1987), Nyelvi illemtan (társszerző és szerkesztő 1987, 1999), Retorika (tanulmányok 1987), Élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz (1988), A Kazinczy-versenyek huszonöt éve (társszerző, 1991), A nyelvi rétegződés <b>...</b>