1894
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1894 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1894 |
| Ab urbe condita | 2647 |
| Bahái naptár | 50 – 51 |
| Berber naptár | 2844 |
| Bizánci naptár | 7402 – 7403 |
| Buddhista naptár | 2438 |
| Burmai naptár | 1256 |
| Dzsucse-naptár | -17 |
| Etióp naptár | 1886 – 1887 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1949 – 1950 |
| Shaka Samvat | 1816 – 1817 |
| Kali juga | 4995 – 4996 |
| Holocén naptár | 11894 |
| Iráni naptár | 1272 – 1273 |
| Japán naptár | 2554 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4590–4591 |
| Kopt naptár | 1610 – 1611 |
| Koreai naptár | 4227 |
| Muszlim naptár | 1311 – 1312 |
| Örmény naptár | 1343 ԹՎ ՌՅԽԳ |
| Thai szoláris naptár | 2437 |
| Zsidó naptár | 5654 – 5655 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek
Évek: 1889 – 1890 – 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Határozott dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- január 7. – W.K. Dickson szabadalmat kap a mozgófilmre.
- március 20. – Kossuth Lajosnak, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vezetőjének halála Torinóban.
- április 1. – Kossuth Lajosnak a temetése Budapesten.
- április 30. – A sárvári cukorgyár megalapítása.
- május 19. – Bulgáriában megbukik Sztefan Sztambolov osztrákbarát kormánya.
- május 21. – Megnyílik a Manchesteri hajócsatorna.
- június 23. – Pierre de Coubertin kezdeményezésére Párizsban a Sorbonne-on az olimpiai játékok felújítására megalapítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, Kemény Ferenc társalapító révén kezdettől Magyarország tagságával.
- június 30. – Megnyitják – az azóta London egyik jelképévé vált – Tower-hidat.
- július 4. – Elwood Haynes amerikai mérnök az indianai Kokomóban sikerrel kipróbálja az óránként 10–11 km-es sebességgel haladó, 1 lóerős, egyhengeres járművét. (Az autó a legrégebbi fennmaradt amerikai gépkocsi.)[1]
- október 15. – Alfred Dreyfus letartóztatásával megkezdődik a Dreyfus-ügy.
- október 23. – Budapesten megnyílik a négyemeletes, eklektikus stílusú New York-palota.
- november 1.
- Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését.
- Első alkalommal jelenik meg a „Billboard Advertising” (a későbbi „Billboard”) az Ohio állami Cincinnatiban. (A 8 oldalas havilap ára 10 cent volt, éves előfizetése 90 cent.)
- november 2. – Megépül a Duna alatti – Káposztásmegyer-palotasziget közötti – vízszállító alagút (bujtató). (Magyarországon ez volt az első folyam alatt épített alagút.)[2]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A Nemzeti Szalon megalapítása Budapesten.
- Németország létrehozza a távol-keleti cirkáló osztályát 4 hajóval, a távol-keleti német érdekek védelmére és a csendes-óceáni gyarmatokkal való kapcsolattartás biztosítására.[3]
Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1894 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A magyar Mathematikai és Physikai Társulat (második) évi rendes közgyűlésén, egy Szily Kálmán által indítványozott, és elfogadott határozat szerint, „szerény emlékkövet” állított Bolyai János addig jeltelen sírja fölé.[4]
1894 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1894 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- január 7. – W.K. Dickson szabadalmaztatja a mozgófilmet.
- január 7. – Thomas Alva Edison a Black Maria filmstúdióban filmre veszi segédje, Fred Ott tüsszentését egy Kinetoszkóppal.
- április 14. – A Kinetoszkóp első hivatalos bemutatójára került sor New Yorkban a Broadway 1155. alatt, a Holland Testvérek Mozgófilm Klubjában.
1894 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- július 22. – Párizs–Rouen futam volt az első Automobil verseny, a Le Petit Journal párizsi újság szervezte.
Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- január 1. – Satyendra Nath Bose, matematikus († 1974)
- január 3. – Zazu Pitts, színésznő († 1963)
- január 8. – Tkálecz Vilmos, a Vendvidéki Köztársaság alapítója († 1950)
- január 17. – Szőnyi István, festőművész († 1960)
- január 31. – Konrád Ignác, festő- és szobrászművész († 1969)
- február 8. – King Vidor, magyar származású amerikai filmrendező († 1982)
- március 8. – Wäinö Aaltonen, finn szobrász, festő († 1966)
- február 14. – Jack Benny a színpad, a vászon, az éter és a képernyő sztárja († 1974)
- március 15. – Aba-Novák Vilmos, festőművész († 1941)
- március 20. – Hans Langsdorff német kapitány († 1939)
- április 5. – Zsedényi Béla, miskolci jogászprofesszor († 1955)
- április 13. – Derkovits Gyula, magyar festő és grafikus († 1934)
- április 28. – Molnár C. Pál, festőművész († 1981)
- május 11. – Zádor Jenő magyar zeneszerző († 1977)
- május 22. – Sarlay István császári és királyi katonatiszt, magyar királyi csendőrtiszt, az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt főtisztviselője († 1962)
- június 6. – Álgyay Hubert Pál, hídmérnök († 1945)
- június 13. – Jacques Henri Lartigue, francia festő, amatőr fotográfus († 1986)
- június 19. – Alekszandr Jakovlevics Hincsin, szovjet-orosz matematikus (valószínűségszámítás, információelmélet, számelmélet) († 1959)
- június 25. – Hermann Oberth, fizikus, az űrkutatás egyik úttörője († 1989)
- július 2. – André Kertész, magyar származású fotóművész († 1985)
- július 6. – Csurka Péter, újságíró, író († 1964)
- július 7. – Mihály Dénes, gépészmérnök († 1953)
- július 8. – Pjotr Leonyidovics Kapica, szovjet fizikus († 1984)
- július 25. – Gavrilo Princip szerb nacionalista, az I. világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet végrehajtója († 1918)
- július 29. – Csokonai Vitéz Gizella, költő († 1965)
- augusztus 12. – Miskolczy Dezső, orvos († 1978)
- augusztus 30. – Ujszászy István, vezérőrnagy († 1948)
- szeptember 9. – Gulácsy Irén, író († 1945)
- szeptember 13. – Julian Tuwim, lengyel költő († 1953)
- szeptember 15. – Jean Renoir, rendező († 1979)
- Szeptember 27. – Lothar von Richthofen az első világháború ötödik legeredményesebb vadászpilótája 40 légigyőzelmével († 1922)
- október 7. – Del Lord, rendező († 1970)
- október 18. – Déry Tibor, író († 1977)
- október 20. – Olive Thomas, színésznő († 1920)
- november 13. – Göllner Mária, magyar művelődéstörténész, antropozófus, a magyarországi Waldorf-pedagógia megteremtője († 1982)
Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- január 12. – Pereszlényi János (1831–1894) győri református lelkész, újságíró, lapszerkesztő (* 1831)
- március 2. – Jubal Anderson Early az amerikai polgárháború konföderációs, déli erőinek tábornoka volt, emellett sikeres jogi pályafutás állt mögötte (* 1816)
- március 12. – Paulay Ede, színész, rendező, műfordító (* 1836)
- március 20. – Kossuth Lajos, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vezetője (* 1802)
- április 10. – Szabó József geológus (* 1822)
- április 7. – Házmán Ferenc magyar jogász, politikus, Buda utolsó polgármestere (* 1810)
- november 20. – Anton Grigorjevics Rubinstejn orosz zongoraművész, zeneszerző, karmester (* 1829)
- december 3. – Robert Louis Stevenson, skót író (* 1850)
- december 13. – Xántus János természettudós, utazó, néprajzkutató, az MTA levelező tagja (* 1825)
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 11. köt., GYÓ–HER, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6805-8, 293. oldal
- ↑ Oprán Emese (2010.). „Víz és társadalom Magyarországon, 1883–1918.” 6-7. szám, 50. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Klemensits Péter: Az első világháború kitörése a Távol-Keleten és az 1914-es hadműveletek. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 695. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Mathematikai és Physikai Lapok XII. (1903); kiadja a Mathematikai és Physikai Társulat. A Mathematikai és Physikai Társulat évi rendes közgyűlése, 238-246. o.
