1925
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1925 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1925 |
Ab urbe condita | 2678 |
Bahái naptár | 81 – 82 |
Berber naptár | 2875 |
Bizánci naptár | 7433 – 7434 |
Buddhista naptár | 2469 |
Burmai naptár | 1287 |
Dzsucse-naptár | 14 |
Etióp naptár | 1917 – 1918 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1980 – 1981 |
Shaka Samvat | 1847 – 1848 |
Kali juga | 5026 – 5027 |
Holocén naptár | 11925 |
Iráni naptár | 1303 – 1304 |
Japán naptár | 2585 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4621–4622 |
Kopt naptár | 1641 – 1642 |
Koreai naptár | 4258 |
Muszlim naptár | 1343 – 1344 |
Örmény naptár | 1374 ԹՎ ՌՅՀԴ |
Thai szoláris naptár | 2468 |
Zsidó naptár | 5685 – 5686 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- január 1. – Jugoszláviában felfüggesztik a Horvát Parasztpárt (HSS) legalitását, s több vezetőjét ismételten letartóztatják.
- január 6. – Budapesten Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy és felesége, Lédererné Schwartz Mária („Mici”) brutálisan meggyilkolja Kodelka Ferenc hentesmestert.
- január 22. – A Ma Este hetilapban megjelent az első magyar „keresztszórejtvény”, melynek szerzője Kristóf Károly.
- február 8. – A jugoszláv választások a kormánypártok szerény győzelmével.
- március 27. – A Horvát Parasztpárt (HSS) elismeri az ún. vidovdani alkotmányt, majd belép a radikálisok vezette kormányba.
- április 23. – Csehszlovák-lengyel likvidációs, döntőbírói és kereskedelmi szerződést írnak alá.[1]
- május 4–12. – A kisantant országok tanácskozása, melyen a Párizs környéki békeszerződések megváltoztathatatlansága mellett foglalnak állást.
- július 7. – A hivatalos állami Husz János-megemlékezések miatt megromlik a viszony a Vatikán és Csehszlovákia között. (Francesco Marmaggi pápai nuncius elhagyja Prágát.)[1]
- július 20. – Az olasz–jugoszláv Nettuno-egyezmény megkötése, amely egyezményt a horvátok ellenségesen fogadnak.
- szeptember 11. – Megnyílik Hamburgban a Volksparkstadion.
- október 12. – Antonín Švehla vezetésével új csehszlovák kormány alakul. (A kormányban szerepet vállal a német kisgazda és a német keresztényszocialista párt is.)[1]
- november 13. – Lemond hivataláról Władysław Grabski lengyel miniszterelnök.[2] (Helyét Aleksander Skrzyński vette át.)
- december 19. – A holland rendőrség nyilvánosságra hozza, hogy három magyar férfit letartóztattak hamis pénz birtoklásáért. (Kirobban a frankhamisítási botrány.)
Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1925 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- december 1. a Magyar Posta megindítja a rádióműsor sugárzását.
- február: Raymond Dart Taung 1 számú leletéről írott Nature-beli cikkével több évtizedes tudományos vita indul, megtalálták-e az ember és a majom közti láncszemet; majmok voltak-e az Australopithecusok, vagy emberfélék?
1925 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1925 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1925 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Ebben az évben jegyezteti be Vlagyimir Kozma Zvorikin a színes tv szabadalmát.
- Greta Garbo az Amerikai Egyesült Államokba költözik.
- március – Eizenstein elkezdi a Patyomkin páncélos forgatását.
- június 13. – Charles Francis Jenkins első szinkronizált, azaz kép és hang egyidejű közvetítésére alkalmas, 48 soros, mechanikus készülékével tíz perces adást közvetít: egy miniatűr, mozgó szélmalom képe volt látható.
- június 25. – A Warner testvérek a hangtűs eljárást fejlesztik, s ezt vitafonnak nevezik el.
- augusztus 24. – A magyar népjóléti minisztérium kibocsátja a Filmipari Alapról szóló rendeletét. A forgalmazók minden harmincadik külföldi film után kötelesek egy magyar film forgatását finanszírozni.
- szeptember 17. – Berlinben megjelenik az első Ufa híradó.
- Ben-Hur, főszereplő Ramon Novarro
- The Big Parade, rendező King Vidor, főszereplő John Gilbert és Renée Adorée
- The Eagle, főszereplő Rudolph Valentino
- The Freshman, főszereplő Harold Lloyd
- Go West, főszereplő Buster Keaton
- The Merry Widow, főszereplő Mae Murray, rendezte Erich von Stroheim
- Forgács Antal – Az elhagyottak
- Gaál Béla – Rongyosok
1925 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- József Attila: Nem én kiáltok
- Babits Mihály: Sziget és tenger
- Kodolányi János: Szép Zsuzska, Börtön (első regényei)
1925 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Székely Zoltán elkészíti a hegedű-zongora átiratot a Bartók: Román népi táncokból.
- A csodálatos mandarin bemutatója Kölnben.
1925 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Milánóban megrendezik az első Birkózó Európa-bajnokságot. Az első magyar Európa-bajnokok: Magyar Armand, Németh Jenő és Keresztes Lajos.
- Az MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub 12. bajnoki címe.
- Szeptember 11. – Megnyílik Hamburgban a Volksparkstadion.
Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- január 1. – Stymie Beard, amerikai színész († 1981)
- január 7. – Gerald Durrell, természettudós, állatkerti gondozó, író, televíziós műsorkészítő († 1995)
- január 9. – Lee van Cleef, amerikai színész († 1989)
- január 16. – Inke László színész († 1992)
- január 22. – Klein Éva (Eva Klein) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, az MTA tagja
- január 26. – Paul Newman, amerikai színész († 2008)
- január 29. – Kemény Henrik, bábszínész († 2011)
- február 10. – Szirtes Ádám, Kossuth-díjas magyar színművész († 1989)
- február 20. – Robert Altman, amerikai filmrendező († 2006)
- március 6. – Kálmán György, Kossuth-díjas magyar színművész († 1989)
- március 28. – Csuvik Oszkár, vízilabdázó, úszó († 2008)
- április 4. – Spira György, történész († 2007)
- április 23. – Rapcsányi László, magyar ügyvéd, író, újságíró, szerkesztő († 2013)
- május 4. – Buzánszky Jenő, magyar labdarúgó, a nemzet sportolója († 2015)
- május 10. – Kardos G. György, író († 1997)
- május 14. – Nemeskürty István Széchenyi-díjas magyar író, irodalom-, és filmtörténész
- május 14. – Júvál Neemán, izraeli fizikus és politikus († 2006)
- május 16. – Novák Ilona, olimpiai bajnok úszó
- június 2. – Kiss Sándor Károly (Alexandre Kiss) magyar származású francia jogtudós, a nemzetközi környezetvédelmi jog tudósa, az MTA tagja († 2007)
- június 3. – Tony Curtis, magyar származású amerikai színész († 2010)
- június 4. – Harag György, színész, rendező († 1985)
- június 11. – Jean-Pierre Chabrol, francia író († 2001)
- június 14. – Darvas Iván, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2007)
- június 23. – Oliver Smithies, Nobel-díjas angol születésű amerikai genetikus
- július 3. – Vitányi Iván, szociológus, politikus
- július 5. – Ábel Jakab, kenus († 1946)
- július 6. – Bill Haley, amerikai gitáros, énekes, az egyik első rock and roll előadó († 1981)
- július 9. – Keres Emil, Kossuth-díjas magyar színművész
- július 17. – Nagy László, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító († 1978)
- július 19. – Raksányi Gellért, Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2008)
- július 28. – Klein György (Georg Klein) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, esszéíró, az MTA tagja
- augusztus 2. – Vámosi János magyar táncdalénekes († 1997)
- augusztus 21. – Géczy Barnabás magyar paleontológus
- augusztus 22. – Keller András nagy-britanniai magyar fizikokémikus, polimerfizikus, az MTA tagja († 1999)
- szeptember 16. – B. B. King, bluesgitáros († 2015)
- szeptember 19. – Abai György, építészmérnök († 1974)
- szeptember 24. – Kovács György hidrológus, vízgazdálkodási mérnök, az MTA tagja († 1988)
- október 4. – Kállai Ferenc, Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2010)
- október 13. – Margaret Thatcher, Nagy-Britannia miniszterelnöke († 2013)
- október 14. – Kispéter András irodalomtörténész, kritikus
- október 25. – Liska Tibor, Széchenyi-díjas közgazdász († 1994)
- november 7. – Pál Lénárd Kossuth-díjas fizikus, matematikus, az MTA tagja
- november 18. – Vavrinecz Béla, magyar zeneszerző, karmester, zenei vezető († 2004)
- november 18. – Farkas Gizella, tízszeres világbajnok asztaliteniszező († 1996)
- november 20. – Robert F. Kennedy, amerikai politikus, igazságügyminiszter († 1968)
- november 22. – Gyertyán Ervin, József Attila-díjas magyar író, Balázs Béla-díjas filmesztéta, irodalomtörténész († 2011)
- november 26. – Eugene Istomin, amerikai zongoraművész († 2003)
- november 27. – Marshall Thompson, amerikai színész († 1992)
- november 28. – Bozsik József, magyar labdarúgó († 1978)
- november 28. – Gloria Grahame, Oscar-díjas amerikai színésznő († 1981)
- november 29. – Ernst Happel osztrák labdarúgó, sportvezető († 1992)
- december 5. – Toma András, az utolsó magyar hadifogoly († 2004)
- december 20. – Goldoványi Béla, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta († 1972)
- december 29. – Szondy István, olimpiai bajnok öttusázó
Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- február 5. – Antti Amatus Aarne finn mesekutató (* 1867)
- február 10. – Aristide Bruant, francia kabaré-énekes, színész, költő (* 1851)
- február 24. – Hjalmar Branting svéd szociáldemokrata politikus (* 1860)
- március 30. – Rudolf Steiner, osztrák filozófus, író, dramaturg, tanár, az antropozófia megalkotója (* 1861)
- április 8. – Karl von Pflanzer-Baltin osztrák katonatiszt, cs (* 1855)
- július 1. – Erik Satie, francia zeneszerző és zongoraművész (* 1866)
- július 26. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege, német matematikus, filozófus (* 1848)
- augusztus 20. – Ignazio Panzavecchia máltai pap, politikus (* 1855)
- augusztus 25. – Franz Conrad von Hötzendorf, osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornagy, vezérezredes (* 1852)
- október 14. – Stetka Gyula, festőművész (* 1855)
- december 3. – Gyárfás Jenő, magyar író, festő és grafikus (* 1857)
- december 4. – Ferenczy József, festőművész (* 1866)
- december 16. – Cserzy Mihály, író (* 1865)
Nobel-díjasok[szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | James Franck, Gustav Ludwig Hertz, német fizikusok |
Kémiai | Zsigmondy Richárd magyar származású osztrák kémikus |
Orvosi-fiziológiai | nem adták ki |
Irodalmi | George Bernard Shaw, angol író |
Béke | Sir Austen Chamberlain brit külügyminiszter és Charles Gates Dawes amerikai politikus, alelnök |
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ^ a b c Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 135. oldal, ISSN 0238-3748
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 252. oldal