Nemzeti Pantheon - Károlyi Mihály. Fiumei Úti Nemzeti Sírkert - Fiumei Road National Graveyard - National Cemetery. Nemzeti Pantheon. Október 6. Aradi Vértanuk Napja. Az aradi vértanúkra és nemzetünk nagyjaira emlékeztünk a sírkerti sétával ... Az aradi vértanuk magyar honvédtisztek voltak, akiket az 1848--49-es szabadságharc bukása után Aradon kivégeztek 1849. október 6-án. Ezen a napon végezték ki az első felelős magyar Kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost, Pesten. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. A Nemzeti Pantheon Budapesten, a VIII. kerületében található. Területe jelenleg 56 hektár, ebből 25 hektár parkosított. Az új pesti temetőt hivatalosan 1849. április 1-jén, virágvasárnap nyitották meg. Az első hivatalos temetési ceremóniát április 12-én rendezték meg. Az április 6-i Isaszegi csatát követően megsebesült, s a Rókus kórházban elhunyt 11 honvédet itt temették el állami végtisztességadás keretében. A jeles személyek közül elsőként Vörösmarty Mihályt temették el 1855-ben. A felszámolás előtt álló Váci úti temető halottait, valamint a Józsefvárosi temető nevezetesebb sírjait is folyamatosan átszállították a Kerepesi útiba, 1870-ben Damjanich János özvegyének kezdeményezésére az 1848-as honvédek földi maradványait hozták át a Józsefvárosi temetőből. Nevezetes újratemetés volt Kisfaludy Károlyé 1859. november 21-én. 1865-ben elkezdődött a dísztemetővé fejlesztés. A felszámolt pesti temetőkből folyamatosan átszállították a „nagy halottakat" és kitüntetett figyelem és díszes külsőségek között újra temették. A sírkert fennállásának már az első évtizedeiben megjelentek művészi igényű síremlékek, Izsó Miklós, Huszár Adolf, Engel József és mások alkotásai. A későbbi évtizedek sírszobrai között megtalálhatóak Donáth Gyula és Zala György munkái, és ekkor tervezték az első mauzóleumokat is. Az 1867-es kiegyezést követően felgyorsult a sírkert nemzeti panteonná válása. 1870. június 9-én került sor az első felelős magyar kormány 1849-ben kivégzett vezetője, gróf Batthyány Lajos újratemetési szertartására (mauzóleuma Schickedanz Albert tervei alapján 1874-re készült el). A „legdrágább halottként" tisztelt Batthyány hamvait is itt helyezték végső nyugalomra. 1876. február 3-án temették el a nemzet másik nagy alakját, a haza bölcsét, Deák Ferencet. 1894. április 1-jén került sor minden idők legnagyobb és legjelentősebb magyarországi temetésére, Kossuth Lajoséra. A főváros szervezésében került sor a szertartásra. 1900-ban hirdettek pályázatot mauzóleuma megtervezésére. Gerster Kálmán tervezte az épületet, szobrait Stróbl Alajos készítette. Ez a mauzóleum jelenleg is Magyarország legnagyobb méretű ilyen építménye. 1909. november 25-én temették át ide Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, 1914-ben melléjük került Kossuth Ferenc. 1904. május 9-én itt helyezték örök nyugalomra az írófejedelmet, Jókai Mórt. Első fejfáját saját háza kapufélfájából készítették, miképpen végrendeletében meghagyta. 1919 januárjában Ady Endrét temették. 1956. október 6-án került sor Rajk László, rehabilitált kivégzett politikus újratemetésére. A harmadik magyar köztársaság első miniszterelnöke, Antall József 1993. december 12-án hunyt el. Temetése 1993. december 18-án történt. Fiumei úti Nemzeti Sírkertben Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, Hegedűs Lóránt református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök, Schweitzer József főrabbi és Tőkés László nagyváradi református püspök mondtak beszédet a sírnál. 2010. november 4-én a Politikai Foglyok Országos Szövetsége márványkeresztet állított a temetőben az 1956-os forradalom utcai harcai során elesettek emlékére. 2011. június 7-én, Mádl Ferenc volt államfőt búcsúztatták a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, mint elmondták nemzetünk nagyjai a saját sorsukon túl egy nemzetnek adnak belső tartást, jövőt remélő szilárdságot. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.

• published: 06 Oct 2013
• views: 3